Back to top

Fordulópont előtt a hazai élelmiszergazdaság

Hogyan élje túl a hazai élelmiszergazdaság rövid távon, hogy hosszú távon versenyképes lehessen? – ez a kérdés foglalkoztatta az Agrárakadémia konferencia előadóit és résztvevőit is. Fazekas Sándor a 2050-is szóló élelmiszergazdasági stratégiát ismertette, Csányi Attila ennél rövidebb távon, már az idén megvalósítható javaslatokat tett, az ágazat helyzetének mielőbbi javítása érdekében.

Magyar Mezőgazdaság Kiadó és az Herman Ottó Intézet által szervezett első Agrárakadémia konferencia előadóit és résztvevőit is a magyarországi élelmiszergazdaság helyzete foglalkoztatta, szó volt hosszú- és rövidtávú stratégiákról is.

Az Agrárakadémiával szeretnénk egy olyan fórumot teremteni, ahol új információknak, és a vélemények ütközésének is teret adunk – hangsúlyozta Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kiadó Kft. ügyvezető igazgatója a rendezvény megnyitásakor. Ezzel a lehetőséggel éltek is a fórum résztvevői, Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter pedig annyit jegyzett meg, hogy a vitákat le kell folytatni ahhoz, hogy a helyes irányokat megtaláljuk.

Részben ennek jegyében a magyar élelmiszergazdaság jövőképét kormányzati nézőpontból felvázoló, a nemrég elfogadott 2050-ig szóló élelmiszergazdasági stratégiát bemutató előadásában az ország adottságai között utalt arra is, hogy a kedvező földrajzi elhelyezkedés olykor inkább hátrány - piaci válságok, kereskedelmi offenzívák esetén a terméktöbblet levezetésének is terepe lehet.

Jelenleg a mezőgazdaságunk adottságai 60 százalékát használja ki, tehát még bőven van mozgástér a növekedésre – hangsúlyozta Fazekas Sándor. Abban is konszenzus van a szektor szereplői között, hogy alulfejlett az élelmiszeriparunk. A hazai élelmiszeripar által kibocsátott bruttó hozzáadott értékéke alig fele a mezőgazdaságunkénak, míg ez az arány Németországban 2,5-szeres, az élelmiszeripar javára.

 

Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter
Fazekas Sándor földművelésügyi miniszter

A stratégia azzal számol, hogy 2050-re meghaladjuk ezt az arányt Magyarországon is, míg a jelenlegi 8 milliárd eurós agrárexport értéket 20 milliárd fölé tudjuk növelni. Mindezt úgy, hogy a miniszter szerint a mezőgazdaság fő célja a foglalkoztatás biztosítása – ezzel indokolta a Földet a gazdáknak programot például -, változatos termékskálával, minőségi, egészséges és GMO-mentes, és egyre magasabb hozzáadott értékű, feldolgozottsági szintű élelmiszereket előállítva egyrészt biztosítjuk az ország önellátását, és az export növekedését is. Miközben megőrizzük a biológiai sokféleséget is. A tárcavezető kiaknázásra váró lehetőséget lát a földrajzi elhelyezkedésünkben, a Kárpát-medencei terjeszkedésben is.

A cél az, hogy úgy legyen modernebb a hazai mezőgazdaság, hogy a foglalkoztatás is biztosított legyen, ez az addigi eredményeink alapján megvalósítható – hangsúlyozta a miniszter. Szerinte a jövőben jól megfér majd egymás mellett a kisebb-közepes családi gazdaság és a tömegtermelésre berendezkedett nagybirtok. A kormány birtokpolitikai célja továbbra is a 80-20-as arány a kisebb, családi gazdaságok javára, míg a jelenlegi adatok szerint az arány 60-40 százalék körül van jelenleg – tette hozzá Fazekas Sándor.

Fazekas szerint, ahol jogi lehetőség van rá, ott minden eszközzel akadályozni kell a klónozott, és egyéb hasonló eljárások felhasználásával készülő élelmiszerek terjedését. Hangsúlyozta a generációváltás sikeres lebonyolításának, az ágazatban foglalkoztatottak, tevékenykedők szakmai képzettségének, tájékozottsági szintjének növelésének szükségességét is, mivel ezt a szektort sem kerüli el a technológiai fejlődés és az automatizáció. Utalt arra is, hogy a szakképzés átalakítása, az intézmények FM fenntartásba vonása, illetve az agrárfelsőoktatás tervezett átalakítása – amelynek részleteit hamarosan bemutatják – épp ezt szolgálják majd.

A fenti célokat korlátozottabban áfa és adópolitikai eszközökkel, valamint VP és GINOP forrásokból is támogatja a kormány – tette hozzá a miniszter.

Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója
Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója

Amikor 50 évre szóló stratégiákat olvas az ember, óhatatlanul felmerül az egyensúly dilemmája a rövid és hosszú táv között, mert utóbbiba rövid távon akár bele is lehet halni – kezdte előadását Csányi Attila, a Bonafarm Zrt. vezérigazgatója. Mint mondta, a magyar élelmiszergazdaság esélyeit, lehetőségeit latolgatni, sőt ebben az ágazatban dolgozni sok szempontból olyan, mintha azt elemeznénk folyton, hogy kocka Ladával miért nem nyerjük meg a Forma 1-et. A lényeg, hogy alapvető és mélyreható változás szükséges, mivel azonban ehhez nincsenek korlátlan erőforrásaink, ezért jól meg kell fontolni, merre és mivel induljunk el. 

Felvillantott egy hosszabb távra szóló víziót is, amelyet reálisnak tart a versenyképes élelmiszeripar megteremtéséhez.

A konkrét tennivalók között említette, hogy le kellene zárni a múltat, mielőbb rendezni a birtokviszonyokat, valamint azt, hogy az elmúlt évek támogatás és birtokpolitikai változtatásai után a következő időszakban nagyobb teret kaphassanak a piacon saját erőből érvényesülni akaró, termék- és versenyképesség fejlesztésben érdekelt szereplők is.

Már akár az idén elvégezhető, megvalósítható javaslatként említette, hogy mielőbb szükséges lenne az őstermelői adózás átalakítása, az öntözési stratégia végigvitele, a megvalósítása útjában álló adminisztratív, például a tulajdonosi hozzájárulások terén meglévő akadályok lebontása. Szükségesnek látna egy olyan, nemzeti forrásból létrehozott támogatási rendszert, ami az EU támogatási rendszere által diszkriminált nagyobb vállalatok technológiai lemaradásait orvosolná, akár 50-60 százalékos létszám visszaesés mellett is.

A versenyképességi feltételek javításához elengedhetetlen lenne a hatósági munka hatékonyabbá tétele akár az áfaellenőrzések, akár az élelmiszerbiztonság terén, mivel ezek megtérülése azonnal jelentkezik – mondta Csányi Attila. Emellett fontosnak és támogathatónak tartja az agrárkamara által kidolgozott integrációs törvényjavaslatot, amely szakmai egyeztetés, egyetértés után már a idén is megvalósulhatna.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Sokkal többet költöttünk alkoholra és kávéra a boltokban

Az egy évvel korábbinál majdnem százmilliárd forinttal költöttünk többet élelmiszerre és alkoholra kiskereskedelmi egységekben a kijárási korlátozással terhelt idei második negyedévben.

A második koronavírus-segélyért folyamodhatnak az amerikai farmerek

Az USA agrárminisztériuma bejelentette második segélycsomagját a Covid-19 járvány miatt kieső bevételek, illetve megnövekedett marketingköltségek kompenzálására. Összesen 14 milliárd dollárt osztanak szét a farmerek közt, a korábbinál szélesebb körben.

Vadon termők reneszánsza

Megnőtt az érdeklődés a vadon termő gyümölcsök iránt, mert egészségesek, növényeik pedig a kertben is mutatósak.

Továbbra is középpontban az élelmiszerlánc-biztonság

2020. október 1-jétől az Agrárminisztérium szervezetében, közvetlen miniszteri irányítás alá kerül az országos főállatorvos, és így a teljes élelmiszerlánc-felügyelet. A szervezeti változás hozzájárul ahhoz, hogy Magyarországon még hangsúlyosabbá váljon ez a lakosság és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó terület.

Csaknem 13 tonna húskészítményt vont ki a forgalomból a Nébih

Egy Csongrád-Csanád megyei húsüzemben tartottak élelmiszerhigiéniai és nyomonkövetési ellenőrzést 2020 szeptemberében a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei. A létesítményben 12,6 tonnányi termék nem felelt meg a jogszabályi előírásoknak, ezért a hatóság kivonta azokat a forgalomból, valamint azonnali hatállyal felfüggesztette az egység tevékenységét.

A baromfiágazat fejlődésének fenntartásához beruházások kellenek

A baromfiágazat fejlődését méltatta, és a további bővüléshez szükséges fejlesztésekről is beszélt az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára az Innosped Kft. 860 millió forintból létrehozott baromfitartó telepének átadásán.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.