Back to top

Faóriások, túrák, hajókirándulás a gemenci szezonnyitón

Háromnapos programsorozattal, nosztalgiavonat- és hajókirándulással, gyalogtúrákkal nyílik meg a hosszú hétvégén az idei ökoturisztikai szezon a Gemencben.

A Gemenc Zrt. közleménye szerint naponta háromszor nosztalgiavonat indul a Rezét gőzössel Pörbölyről Malomtelelő megállóig és mindhárom napon megtekinthető a Gemenc kincsei interaktív kiállítás a Pörbölyi Ökoturisztikai Központban.

Szombaton az erdei vasút mellett lovas fogattal, a Molnárka tanösvényen pedig gyalogosan kirándulhatnak a látogatók, akik felfedezhetik az ártéri erdő kevéssé ismert részeit is: a Bujkáló óriások elnevezésű túrán a Gemenc óriásfáit keresik fel.

A 12 kilométeres - felnőtteknek javasolt -, mintegy fél napos kirándulás a keselyűsi állomásról vonattal indul, majd a Grébec-Duna vonalát követve elsősorban fekete nyár, szil, öreg tölgyfákat ejtenek útba a résztvevők - mondta Csontos Péter, a Gemenc Zrt. turisztikai és marketing osztályának vezetője az MTI-nek. Az ország legnagyobb ismert, 12 méter kerületű fája is a Gemencben, a pörbölyi erdőrészben található.
Vasárnap  Pörbölyről indul kirándulás, amely a Molnárka tanösvény mellett ritkán látogatható gemenci ösvényeket is érint. Lassi és a Rezéti-Duna között, egy szigorúan védett erdőrészben nagy számban fészkel barna kánya, fekete gólya, réti sas. A mostani időszakban az aljnövényzet, a fák lombja még nem takarja az erdő állatait, amelyek így könnyebben megfigyelhetőek - mondta az osztályvezető. A program érdekessége, hogy a Soproni Egyetemen német erdőmérnök hallgatói német nyelvű túravezetést tartanak.
Május 1-jén, hétfőn, a méhészek napján Nagyrezétben mézvásár, -kóstoló és méhészeti és fotókiállítás várja az érdeklődőket, a bajai Gemenc Vándorponttól pedig délelőtt tíz órától három dunai sétahajó-járat indul.

Forrás: 
MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Vadászati kincsek a Rinya-ágak mentén

A Balatontól egészen a Dráváig húzódó Belső-Somogy, a Rinyák vidéke sok évszázad tapasztalatait, a modern kor emberének természetszeretetét és a ma élők mindennapjait ünneppé varázsoló csodálatos harmóniát tárja elénk. Ezek az értékek adják az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás egyik vidéki fundamentumát.

Alkotói természet, természetben alkotás

Erdei barangolásaink során sokszor találkozunk épített erdei létesítményekkel. Arra azonban kevesen gondolnak, mennyi szakismeret szükséges ahhoz, hogy ezeket az építményeket erdei környezetbe ágyazzuk, és ott üzemeltessük. Minden munkában visszatükröződik a tervező egyedi látásmódja is.

Veszélyben a tölgyek

A világkereskedelem napjainkra hihetetlenül kiterjedt és felgyorsult. Az év minden percében repülők, vasúti szerelvények és óriás tengerjáró hajók szállítják az árut a világ legkülönbözőbb pontjaira. A globális áruforgalomnak a nyilvánvaló előnyei mellett bőven vannak „mellékhatásai” is, például az idegenhonos növénykárosítók behurcolása, terjesztése.

Csak természetesen

Aranygombos Telkibányát, a hajdanvolt virágzó bányavárost és környékét a középkori leírások roppant erdőségekkel, gazdag aranybányákkal jellemezték. Az arany- és ezüstbányák mára kiapadtak, a roppant erdőség azonban – hála sok-sok erdészgeneráció lelkiismeretes munkájának – megmaradt, és folyamatosan gyarapodik.

Erdei építmények

Vörösné Baracsi Erzsébet 1980-ban végzett a Soproni Erdészeti és Faipari Egyetem faipari mérnöki karán, az Iparművészeti Főiskola Belsőépítész szakán pedig 1986-ban vette át diplomáját. Az erdészetek közül legelőször a Pilisi Parkerdő Zrt. kereste meg, a Sikárosi Vadászház belsőépítészeti munkálatait tervezte meg.

Kövesd a borostyánt a Nagyerdő szívében!

Debrecen „zöld tüdejében” vezet a NYÍRERDŐ Zrt. Nagyerdei Erdészeti Erdei Iskolájának Borostyán tanösvénye. A tanösvénytúrákon és egyéb erdei iskolai foglalkozásokon résztvevők a környezeti és a fenntarthatóságra nevelés módszereivel élményszerűen ismerkedhetnek meg a varázslatos Nagyerdő élővilágával.

Az erdő gazdája

33 esztendő, egy hosszú emberöltő – ennyi időt dolgozott dr. Jámbor László a soproni Tanulmányi Erdőgazdaságnál, ebből 21 évet vezérigazgatóként. Idén nyugdíjba vonult, ám megtartotta társadalmi megbízatásait, az Országos Magyar Vadászkamara elnöki és az Országos Magyar Vadászati Védegylet alelnöki tisztét.