Back to top

Tisztítsuk meg együtt az erdőt!

Ne szemetelj! Ezt a felszólítást és más megfogalmazását sok-sok erdei táblán, tájékoztatóban olvashatjuk. Az óvodától és iskolától kezdve folyamatos a figyelemfelhívás a szemetelés elkerülése érdekében. Ennek ellenére tavaszra még mindig megtelik szeméttel a szalonnasütők, erdőszegélyek, bekötőutak, erdei parkolók környezete.

Rozsdás matracrugó az erdőszegélyben
Rozsdás matracrugó az erdőszegélyben
Fotó: Vigh Ilona
Sokan otthonukból viszik ki a szemetet az erdőbe (egy hete ágyrugót találtunk a parádi erdőtömbben) és sok kiránduló maga után hagyja az elfogyasztott elemózsia csomagolását.

Az EGERERDŐ Zrt. Parádfürdői Erdészete közösen a Parádsasvár Polgármesteri Hivatallal és a Sas-Vár Sport Kultúr és Ifjúságnevelő Egyesülettel, 2018. április 20-án, pénteken szervezi hagyományos tavaszi szemétszedési programját, hiszen közös érdekünk a civilekkel, hogy az erdő szép tiszta környezetben fogadja a vándorokat.

Csatlakoztak a kezdeményezéshez a Parádsasvári Polgárőr Egyesület tagjai, a helyi vállalkozók és a lakosság is.

Megsütnéd rajta a szalonnádat?
Megsütnéd rajta a szalonnádat?
Fotó: Vigh Ilona

Mindenkit szeretettel várnak a szervezők, akinek szívügye a Mátra, az erdő, a környezet és a falu tisztasága, így készülve a Föld Napjára.

Szemeteszsákokról, kesztyűkről, a szemét elszállításáról és védőitalról a szervezők gondoskodnak.

Gyülekezés reggel 8 órakor a parádsasvári Kultúrház udvarán.

További információ:

Somay Gergely erdészetvezető

tel.:+36 30 535-10-28

Holló Henrik polgármester

Jánosi Péter

tel.:+36 30 336-34-91; +36 36 373-179

A rendezvény fővédnöke:

Dr. Jung László, EGERERDŐ Zrt. vezérigazgatója

Forrás: 
EGERERDŐ Zrt. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Dámnász

Október. Zajosodik az avar, rozsdál az erdő, a fák apránként levetik kosztümjüket, ahogy a szél besüvít közéjük. A nyár búcsúcsókja ez, lassú mély sóhajtás, melytől az erdő összerezdül. Felkapja fejét rá a szarvas, fülel a nyúl, kibúvik kotorékából a róka. Egy új kezdet pillanata, az ismeretlen felismerése. Felajzott szív bőgését viszi a szél. Az ágak kottavonalakként viszik a barcogás dallamát.

Hungarikum lett a Magyar népmesék rajzfilmsorozat

Tovább bővült a Hungarikumok Gyűjteménye és a Magyar Értéktár. A Hungarikum Bizottság Lakiteleken megtartott ülésén egyhangúan döntött a Magyar népmesék rajzfilmsorozat hungarikummá nyilvánításáról. A Hungarikumok Gyűjteményébe így jelenleg 76 érték tartozik, míg a Magyar Értéktárban található kiemelkedő nemzeti értékek száma 181-re emelkedett.

Ha nem lesz érdemi változás, beláthatatlan következményei lehetnek

A hódok ellen való védekezés jelenleg reménytelen. A XIX. század közepén figyelték meg utolsó példányait Magyarországon, majd végleg eltűnt. Aztán 1996-ban egy visszatelepítési programnak köszönhetően újra megjelent Gemencen. A visszatelepítések egészen 2008-ig tartottak, amikorra összesen 234 példányuk élt hazánk különböző területeire.

„A klímaváltozásra egyik válasz az örökerdő-gazdálkodás!”

Idén első alkalommal rendezték meg a Budapest Climate Summit-ot, amire a Pilisi Parkerdő Zrt. is meghívást kapott. A fővárosban és az agglomerációban élő mintegy hárommillió ember számára természetközeli kikapcsolódási lehetőséget biztosító Parkerdőt dr. Csépányi Péter erdőgazdálkodási és természetvédelmi vezérigazgató-helyettes képviselte.

Klasszikusok újragondolva

Több művészeti ág is felidézi a vadászatot. Fába vagy csontba ágyazott jelenetek rajzolódnak ki képzőművészeti alkotásokban, festmény vászna szívja magába végérvényesen a természet egy momentumát vagy éppen egy jókor elsütött fényképezőgépnek köszönhetően marad meg a múlt tűéles pillanata. Ahogy a tinta is örök nyomot hagy a papíron…

Országos madárodú kihelyezési akcióprogram indul

A hideg beköszöntével nem szabad megfeledkeznünk a természet apró csodáiról, így hazánk énekesmadarairól sem. Számos fajuk ilyenkor behúzódik a településekre élelem után kutatva. Ennek apropóján, valamint a természetben rejlő más apróságok megbecsüléseként az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállítás madárodú kihelyezési akcióprogramot indított.

Csicsókából bútor?

Csicsóka, kender, cirok – először csak kísérletként, de nemsokára sorozatgyártásba kerülhetnek a növények fel nem használt szárából, rostjaiból készített ökológiai bútorok és egyéb építészeti és belsőépítészeti elemek.

Érdekes konyhai móka: „regrow”, az újratermesztés

Az újrahasznosítás ötlete elérte már a hobbikertészetet is. Ennek lényege, hogy egy amúgy konyhai szempontból hulladéknak számító növényi részből újra fogyasztásra alkalmas növényt növesztünk. Érdemes kipróbálni.

A Dunántúlon terem a legtöbb szelídgesztenye

A szelídgesztenye jellemzően októberben érik, így a napokban frissáruként megtalálható már a piacokon, az üzletek polcain; ha pedig beköszönt a hidegebb idő, az utcai gesztenyesütőknél is megjelenik. Hazánkban a legtöbb a Nyugat- és a Dél-Dunántúlon terem belőle.

Mesél a besenyői erdő

A SEFAG Zrt. Sziágyi Erdészeti Erdei Iskoláját az elsők között alakították ki hazánkban. A Sziágyon eltöltött napok megalapozzák a fiatalok természetismeretét, természetszeretetét, fejlesztik környezettudatosságukat, -érzékenységüket. A Nagyatád térségében, a somogyi erdő rengetegében működő erdei iskola minősített programjaihoz szorosan kapcsolódik a közeli tanösvényhálózat.