Back to top

Tarka Marhafesztivál Bonyhádon: hogy alakul az ágazat jövője 2020 után?

Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált. A rendezvény kertében tartott országos agrárfórumom elhangzott, hogy az Agrárminisztérium 2020 után fenn kívánja tartani a szarvasmarha-ágazatot érintő, termeléshez kötött támogatásokat, piaci programokat és nemzeti támogatásokat.

Fotó: Tóth Zsigmond
Immár 18. alkalommal rendezték meg 2018. augusztus 10-11-én a Tarka Marhafesztivált, melynek fővédnökei Dr. Nagy István, az Agrárminisztérium első embere, Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség államtitkára és Filóné Ferencz Ibolya, Bonyhád polgármestere. A megnyitóra augusztus 11-én, pénteken került sor a művelődési központ színháztermében.

Itt tartották a XXII. Bonyhádi Állategészségügyi és Állattenyésztési Tanácskozás – országos agrárfórumot.

A tavasz óta tartó alapos szervezésnek köszönhetően mára az esemény valóban országos hírnévre tett szert, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy számos mecénása van, az Agrárminisztériumot is a támogatók között találjuk. Dr. Füllér Imre, a Magyartarka Tenyésztők Egyesületének ügyvezető igazgatója levezető elnökletével zajló eseményen megtudhattuk azt is, hogy

az ezredforduló tájékán egy kötetlen állatorvosi és állattenyésztői kakasdi találkozón merült föl először egy olyan fórum igénye, ahol a szakemberek tapasztalatot cserélhetnek, megismerkedhetnek a különböző kutatási eredményekkel,

melyeket mindennapi munkájukban is hasznosíthatnak. Bár már elkezdték 2000-ben az első tarkamarha találkozó szervezését, csak 2001-ben sikerült először megvalósítani. A rendezvény sikerét a megfőzött gulyás mennyisége is jól jellemzi: 2001-ben még csak egy üstben forrt a leves, 3 évvel később 2-ben, az elmúlt években pedig már 3 üstnyi gulyás fogyott el, de ehhez immár két sült ökröt is elfogyasztottak a fesztiválozók. Ez 3-4 ezer adag készételt jelent.

A polgármesterasszony ünnepi beszédében kitért arra, hogy ma már Bonyhád városának életében fontos szerepet tölt be a Tarka Marhafesztivál, illetve a XXII. alkalommal megrendezett agrárfórum. A várost egyre többen látogatják a két nap alatt, jellemzően augusztus 2. hétvégéjén, immár 10 ezer körüli látogatóval számolnak. Idén a város 5 millió forintot nyert a még sikeresebb fesztiválszervezésre. A eseményt nem a szokásos rendezvénytéren, hanem a Szabadság téren tartották idén, de szeptember 30-ra elkészül a megújult régi Tarka Marhafesztivál helyszíne. A település ugyanis 12 uniós pályázatot nyert el, mellyel összesen mintegy 6 milliárd forint áll rendelkezésre. Ennek keretében alakul át a rendezvénytér is, s jövőre immár még korszerűbb körülmények között várhatják az érdeklődőket nemzeti élő kincsünk, a magyartarka marha ünnepére Bonyhádon.

Az agrárfórumon az érdeklődők meghallgathatták Hollósi Dávidnak, a Takarék Agrár Igazgatóság „Merre tovább magyar mezőgazdaság? – Helikopternézetből a hazai mezőgazdaság jelene és a következő 10 év reálisan kitűzhető céljai” című előadását, illetve a marhák szaporodásbiológiai problémáiról Horváth József mérnöktanár beszélt. Dr. Juhász Anikó, az Agrárminisztérium agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkárának „Az állattenyésztés megerősítését segítő kormányzati intézkedések”című beszámolójában elmondta:

előtérbe fog kerülni a technológiai és a tudásra alapozott fejlesztés, illetve az állategészségügyi feladatok.

Fotó: MTI - Krizsán Csaba
Kitért arra is, hogy a szarvasmarha-ágazat pozitív piaci folyamatok előtt áll, a török piac stabil, a kivitel nő, az import csökken. A legfrissebb KSH-adatok szerint a magyar szarvasmarha-állomány létszáma a 2017-es 864 ezerről 2018-ra 879 ezerre nőtt.

Ismertetése szerint jelenleg az ágazat szereplői az anyatehenek, a hízott bikák és a tejhasznú tehenek után 44 ezer, 16 ezer és 101 ezer forint termeléshez kötött, nemzeti támogatást kapnak. Átmeneti nemzeti támogatásként húsmarhára 30 ezer, anyatehénre 22 ezer, a szarvasmarha extenzifikációjára 30 ezer forint támogatás jár, a tejtámogatás literenként 5,45 forint.

Az átmeneti nemzeti támogatások 2020-ig biztosan fennmaradnak, 2018-ban tervezik az előlegfizetést, amire október 16-a után kerülhet sor.

Közlése szerint a minisztérium 2019-ben is biztosítja az állatbetegségek megelőzését szolgáló, jelenleg 10,5 milliárd forintos támogatást. Idén 1,5 milliárd jut a vemhes üszők állategészségügyi szolgáltatásaira, gyógykezelésére és immunizálására, 3,6 milliárd forint az elhullott állatok ártalmatlanítására. 2018-ban a tárca 1,3 milliárd forint tenyésztés-szervezési támogatást biztosít, a cél ennek fenntartása.

Juhász Anikó az Európai Unió 2020-tól életbe lépő, Közös Agrárpolitikájáról (KAP) elmondta:

a keretösszeg csökkenése elsősorban a vidékfejlesztési támogatásokat érinti, megmaradnak a termeléshez kötött támogatások és a fiatal gazdák támogatása.

Beszámolt arról, hogy egy terv szerint minden tagállamnak be kell mutatnia, hogyan kívánja növelni a gazdálkodók tudását. Az unió kutatásfejlesztési alapja számára növekvő forrás áll majd rendelkezésre, ezen belül több mint kétszeresére, tízmilliárd euróra nő az agrártudományok által elhozható összeg.

Mint mondta, új lesz az is, hogy a környezet- és klímavédelem szempontjának közvetlen indikátor értéke lesz, azaz mérhetővé válik az érvényesítése. Az európai fogyasztók szemében az agrárium támogatása csak akkor elfogadható, ha klíma- és környezetvédelmi céloknak megfelel, ez az állattartóknak is különösen a szarvasmarha-tartásnak nagy kihívás – jegyezte meg a helyettes államtitkár.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

39 ezer éves medvéket találtak Szibériában

A tudósok világraszóló felfedezésnek tartják. Két medve, egy felnőtt és egy fiatal állat, kiváló állapotban megőrződött tetemét találták meg a rénszarvas pásztorok Szibériában, Jakutföldön.

Megfontolatlan támogatásmódosítás

A szlovák mezőgazdasági és élelmiszeripari önkormányzatok tanácsa nagy felháborodással fogadta a földművelésügyi és vidékfejlesztési minisztérium javaslatát, miszerint az ágazat támogatásait az első pillérből a másodikba csoportosítanák át.

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A korábban vártnál bőségesebb termésre számítanak

A szlovák statisztikai hivatal augusztusi előrejelzése szerint a korábban becsültnél bőségesebb termésre számíthat az ország kalászos gabonafélékből, napraforgóból, kukoricából és cukorrépából is. A statisztikai hivatal adatai szerint Szlovákiában mintegy 390 ezer hektáron termesztettek búzát, az árpa termőterülete 133 ezer, a repcéé csaknem 147 ezer hektár volt az idén.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Ismét elindul a Vadászkürt Expressz

Az ÉSZAKERDŐ Zrt. idén is megrendezi a Lillafüredi Állami Erdei Vasúton a Vadászkürt Expressz elnevezésű programját, melynek úti célja ezúttal Garadna.

Az osztatlan közös tulajdon felszámolásáért folytatódik a földértékesítési program

2020. szeptember 21-én indul a földértékesítési program harmadik üteme. Az Agrárminisztérium célja továbbra is az osztatlan közös földtulajdon felszámolása. A több mint 6300 db ingatlanra bárki tehet vételi ajánlatot elektronikus úton, egészen október 21-ig.

Antimikrobiális rezisztenciagének a tejben

Rég nem irányult akkora figyelem a járványos betegségekre, mint napjainkban, a vírusok mellett azonban a bakteriális fertőzések is egyre komolyabb veszélyt jelentenek. Évről évre égetőbb orvosbiológiai probléma az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozók számának növekedése, valamint a megbízható hatékonyságú antibakteriális szerek spektrumának folyamatos szűkülése.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.