Back to top

2030-ig a felére csökkentenék az élelmiszer-pazarlás mértékét

„2020-ig 8%-kal szeretnénk csökkenteni a magyar háztartások által termelt élelmiszer-hulladék mennyiségét” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár az Európai Unió a témával foglalkozó, Food Waste Platform konferenciájának sajtótájékoztatóján. A probléma ugyanakkor általános jellegű: az EU-ban egy évben egy ember mintegy 130 kiló élelmiszer-hulladékot halmoz fel.

Vytenis Andriukaitis, az Európai Unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa a sajtótájékoztatón úgy fogalmazott, az élelmiszer-pazarlás a természeti és gazdasági erőforrások szégyenletes pocsékolása. A szakember a probléma súlyosságát szemléltetve elmondta, Európában átlagosan 130 kilónyi élelmiszer-hulladékot halmoz fel egy ember egy évben, mindez pedig tarthatatlan egy olyan világban, ahol tömegek éheznek.

„Éppen ezért az EU kitűzött egy fontos célt, amely szerint mind a lakossági, mind pedig a fogyasztói élelmiszer-pazarlási szintet 2030-ig a felére kell csökkenteni” – mondta Vytenis Andriukaitis, aki szerint ennek elérése közös feladat.

Szavai szerint mihamarabb el kell kezdenünk átgondolni, hogy az adott élelmiszereket hogyan állítjuk elő,

majd visszük azokat piacra, hogyan osztjuk őket szét s miként fogyasztjuk azokat.

Mint arra az egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztos emlékeztetett, 2016-ban létrejött az EU élelmiszer-veszteség és –pazarlás elleni platformja, amely egyebek közt jó gyakorlatok megfogalmazását szorgalmazza a tagországok s a témában érdekelt szervezetek és felek bevonásával.

Ennek kapcsán Vytenis Andriukaitis felhívta a figyelmet a közeljövő egyik legfontosabb céljára: 2019-ig minden tagállamnak el kell készíteni az élelmiszer-pazarlás csökkentésére irányuló nemzeti terveit. A szakember mindemellett az EU feladataira is kitért. Mint mondta, aktívan dolgoznak egy rendszeren, amely az élelmiszerek szavatosságával kapcsolatos jelölést tenné érthetőbbé, illetve a közelmúltban olyan irányelveket fogadtak el, amelyek az emberi fogyasztásra már alkalmatlan, lejárt élelmiszerek állati takarmányként való felhasználását segítik elő.

„Ahogy a globális, úgy az uniós, a nemzeti, a regionális, a helyi, végül, de nem utolsó sorban pedig az egyéni szinten is csökkentenünk kell az élelmiszer-pazarlást”

– mondta Vytenis Andriukaitis, aki szerint Magyarország mindebben aktívan veszi ki részét, ugyanakkor még így is sokszoros erőfeszítésre van szükség hazánk részéről.

Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár a témával kapcsolatban elmondta,

2016-ban elindult a Maradék nélkül elnevezésű, élelmiszer-pazarlás elleni program, méghozzá a tárca és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal együttműködésének eredményeképp. Az EU LIFE programjának támogatásával megvalósuló

kezdeményezés elsődleges célja a fogyasztói szemléletformálás, valamint az, hogy ennek révén 2020-ig 8%-kal csökkenjen a hazai háztartások élelmiszer-hulladéka.

Az államtitkár hozzátette, a Maradék nélkül program kiemelt figyelmet szán az élelmiszerlánc szereplőinek támogatására. „A kampány négy munkacsoportjának szakértői a vendéglátás, a kereskedelem, az ipar és a civil szektor kihívásaira igyekszenek megoldásokat találni” – mondta Zsigó Róbert, aki mindemellett az általános iskolások számára kidolgozott ismeretterjesztő anyagra is felhívta a figyelmet. Mint mondta, ezzel a kisiskolások tudatosságát szeretnék növelni, különös tekintettel arra, hogy a fogyasztói magatartás kialakulása már gyerekkorban elkezdődik.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erzsi (néni) krumplis rétese – a mi helyi értékünk

Aki kóstolta már a rezi Reichenwaller Erzsébet krumplis rétesét, egyetért azzal, hogy legalább a helyi értéktárban ott a helye.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Teljes kiőrlésű „kenyerek” rangadója a Nébih terméktesztjén

A Szupermenta program legújabb tesztje 16 teljes kiőrlésű búzaliszt és 2 Graham-liszt felhasználásával készült péktermék – köztük toast, vekni és cipó – komplex vizsgálatával zajlott. Egy minőségi és számos jelölési hiba miatt 11 termék esetében indítottak hatósági eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.

Egy bűnszervezett 500 millió forint értékű EU-s támogatást tulajdonított el

Több mint száz vádlott ellen emelt vádat a főügyészség költségvetési csalás bűntette miatt, az elsőfokú ítéletben a bíróság több terheltet súlyos, letöltendő szabadságvesztésre ítélt, közölte a Fővárosi Főügyészség hétfőn.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Sokkal többet költöttünk alkoholra és kávéra a boltokban

Az egy évvel korábbinál majdnem százmilliárd forinttal költöttünk többet élelmiszerre és alkoholra kiskereskedelmi egységekben a kijárási korlátozással terhelt idei második negyedévben.

A második koronavírus-segélyért folyamodhatnak az amerikai farmerek

Az USA agrárminisztériuma bejelentette második segélycsomagját a Covid-19 járvány miatt kieső bevételek, illetve megnövekedett marketingköltségek kompenzálására. Összesen 14 milliárd dollárt osztanak szét a farmerek közt, a korábbinál szélesebb körben.

Vadon termők reneszánsza

Megnőtt az érdeklődés a vadon termő gyümölcsök iránt, mert egészségesek, növényeik pedig a kertben is mutatósak.

Növekedik a dió ára idén

A szárazság, a virágzáskor bekövetkezett fagykárok, valamint a burokfúrólégy rajzása miatt idén sokkal kevesebb dió termett. Az árak már most sem alacsonyak, de további drágulásra van kilátás, ami miatt költségesebb lesz a karácsonyi sütemények elkészítése is.