Back to top

Virtuóz módon költöttek el kétszázmilliót az egyetemisták

Az egy hónapos selejtező után végre elérkezett az Agrovirtus döntője: az agrárhallgatókból álló nyolc csapatnak négy órája volt virtuális gazdaságuk fejlesztéseinek tökéletesítésére. A versengést szakmai programokkal színesítették a szervezők.

A digitális agrártechnológia magyarországi jelene és jövője – akár így is összefoglalhatnánk röviden az Agrovirtus lényegét, amely a modern mezőgazdaság iránt elkötelezett szakembereket s a téma felé nyitott felsőoktatási hallgatókat hozta össze a Szent István Egyetemen. A szervezők szerint példás ágazati összefogás kísérte az első alkalommal megrendezett eseményt, amely voltaképpen már egy hónappal ezelőtt elkezdődött. Ekkor indult ugyanis a program gerincét adó verseny selejtezője, méghozzá nyolcvan, agrárszakokon tanuló fiatalból álló csapat részvételével. A hallgatóknak ez idő alatt online környezetben kellett megoldaniuk a legkülönfélébb termeléstechnológiai feladatokat egy virtuális gazdaságra vonatkozóan – az Agrovirtus döntőjében végül a legjobb nyolc csapat bizonyíthatott.

„A digitalizáció képes segíteni valamennyi mezőgazdasági termelőt és vállalkozást abban, hogy megállják a helyüket a versenyben, ám mindez elképzelhetetlen innovatív és kreatív ötletek nélkül” – fogalmazta meg gondolatait megnyitóbeszédében Feldman Zsolt. A mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint az egyetemi inspiráló környezet nemcsak ehhez adhat alapot, hanem például a cégekkel való együttműködésre is kiváló terepet kínál. Pont, ahogyan e rendezvény tette, hisz amíg a fiatalok a feladatokat oldották meg, addig a látogatók agrárszakemberek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak, valamint agrárinnovációhoz kötődő kiállítókkal ismerkedhettek.

MMG - Agrár felsőoktatási verseny Gödöllőn

 

A program sokrétűségét emelte ki, egyúttal pedig köszönetet mondott a szervezőpartner-ötletgazda AgroVIR Kft.-nek Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem kancellárja, akinek szavai alapján biztosra vehető a rendezvény folytatása. Palkovics László, az intézmény rektora szerint az Agrovirtus, illetve az azt kísérő Agrárinnovációs Ifjúsági Fórum nemcsak a diákok, hanem az agrár-felsőoktatási intézmények közti együttműködésre is remek lehetőséget ad.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének szavai szerint utóbbira nagy szükség van, hiszen

annak ellenére, hogy emelkedett az elmúlt években a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdák aránya, még mindig kevesen vannak – nagyjából 4%-nyian. „Az agrárium az egyik legjelentősebb munkahelyteremtő ágazat hazánkban, mégsem kellőképp hatékony, ennek egyik oka, hogy az ágazat nem eléggé digitalizált ”

– tette hozzá a NAK elnöke, aki szerint nemcsak ezen a téren, hanem a mezőgazdasági pálya vonzóbbá tételében is fontos szerepük van a döntő versenyzőinek.

A nyolc csapatnak a beszédeket követően négy óra alatt kellett megoldaniuk a mindent eldöntő feladatot.

Az adott gazdaságot  200 millió forintos keretösszegből, alapos és részletes terv szerint kellett fejleszteniük – a munkájukról végül prezentáció formájában adtak számot a szakmai zsűri előtt. Ez alapján a legjobbnak a Pannon Egyetem Agro-Ma-Szat nevű csapata bizonyult a legjobbnak.

„A virtuális gazdaságban az innovációt a precíziós tápanyag-gazdálkodás bevezetésével képzeljük el” – foglalták össze koncepciójuk alapját a győztesek, akik sikerükkel egy egymillió forintos fesztiválélménnyel is gazdagabbak lesznek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatékonyságának kihasználásához megfelelő szabályozásra van szükség

A napjainkat behálózó innováció az élet minden területére, így az agráriumra is kihat. A precíziós gazdálkodásnak köszönhetően a modernizáció és digitalizáció begyűrűzött a mezőgazdaságba, s mostanra úgy tűnik, a drónoknak is egyre nagyobb jelentősége lesz a gazdaságokban. Alkalmasak monitorozásra, információgyűjtésre, és nemsokára remélhetőleg lehetőség nyílik arra is, hogy permetezzünk vele.

Kimaxolt támogatások: 7537 milliárd forint a magyar vidék erősítésére

A Közös Agrárpolitika (KAP) első és második pilléres támogatásai, illetve a nemzeti társfinanszírozása révén 2027-ig 7537 milliárd forintnyi forrás áll rendelkezésre a mezőgazdaság és vidék fejlesztésére. Erről sajtótájékoztatón beszélt Nagy István agrárminiszter, Győrffy Balázs, a NAK elnöke és Jakab István, a Magosz elnöke.

Tizenhárom elektromos autóval gazdagodott a Szent István Egyetem járműparkja

Tisztán elektromos üzemű gépjárműveket és a töltésükre szolgáló töltőállomásokat szerzett be a Szent István Egyetem (SZIE) a Közbeszerzési és Ellátási Főigazgatóságtól (KEF), az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) támogatásával, segítve ezzel az intézményi feladatok, ügyintézés ellátását.

Segítségre szoruló kis- és középvállalkozások

A kis- és középvállalkozásokat súlyosan érintette a COVID-19 világjárvány okozta válság. Az Európai Parlament lazítana a velük szemben támasztott szigorú szabályokon. Az EU-ban működő mintegy 24 millió kis- és középvállalkozás (kkv) adja a gazdaság alapját. A 27 tagállamban a vállalkozások 99 százaléka a kkv, amelyek mintegy 100 millió embernek adnak munkát.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

Folyamatosan jönnek létre az öntözési közösségek

Megfelelő öntözésessel csökkenteni lehet a klímaváltozás káros hatásait. A mezőgazdasági termelés biztonságának és hatékonyságának alapja az öntözésfejlesztés, ami társadalmi, valamint környezeti szempontból is kulcskérdés.

A hermelin lett az Év Emlőse

A hermelint választotta 2021-ben az Év Emlősének a Vadonleső Program, amelyet az Agrárminisztérium és a Herman Ottó Intézet Nonprofit Kft. működtet a Magyar Természettudományi Múzeum közreműködésével.

Egy galamb átrepült Oregonból Ausztráliába, meg akarják ölni

Egy galamb tizenháromezer kilométert tett meg az Egyesült Államoktól Ausztráliáig. A hatályos ausztrál előírások szerint a Csendes-óceánt átszelő madarat meg kellene ölni.

A méhészeknek is megterhelő volt az elmúlt időszak

A tavalyi év mindenki számára rendkívüli megpróbáltatásokat hozott, a koronavírus-járvány az egész társadalomra és a gazdaság minden szektorára hatással volt és következményei még sokáig velünk lesznek. A méhészeknek is megterhelő volt ez az időszak, de nem állhattak le a mindennapi teendők.

Országos Állatvédelmi kerekasztal-beszélgetés sorozatot indított a miniszteri biztos

Fontos beépíteni a helyi tapasztalatokat a megújuló Nemzeti Állatvédelmi Programba - hangsúlyozta a program megújításáért és végrehajtásáért felelős miniszteri biztos az idei év első kerekasztal-beszélgetését követő sajtótájékoztatón, Győrben.