Back to top

Virtuóz módon költöttek el kétszázmilliót az egyetemisták

Az egy hónapos selejtező után végre elérkezett az Agrovirtus döntője: az agrárhallgatókból álló nyolc csapatnak négy órája volt virtuális gazdaságuk fejlesztéseinek tökéletesítésére. A versengést szakmai programokkal színesítették a szervezők.

A digitális agrártechnológia magyarországi jelene és jövője – akár így is összefoglalhatnánk röviden az Agrovirtus lényegét, amely a modern mezőgazdaság iránt elkötelezett szakembereket s a téma felé nyitott felsőoktatási hallgatókat hozta össze a Szent István Egyetemen. A szervezők szerint példás ágazati összefogás kísérte az első alkalommal megrendezett eseményt, amely voltaképpen már egy hónappal ezelőtt elkezdődött. Ekkor indult ugyanis a program gerincét adó verseny selejtezője, méghozzá nyolcvan, agrárszakokon tanuló fiatalból álló csapat részvételével. A hallgatóknak ez idő alatt online környezetben kellett megoldaniuk a legkülönfélébb termeléstechnológiai feladatokat egy virtuális gazdaságra vonatkozóan – az Agrovirtus döntőjében végül a legjobb nyolc csapat bizonyíthatott.

„A digitalizáció képes segíteni valamennyi mezőgazdasági termelőt és vállalkozást abban, hogy megállják a helyüket a versenyben, ám mindez elképzelhetetlen innovatív és kreatív ötletek nélkül” – fogalmazta meg gondolatait megnyitóbeszédében Feldman Zsolt. A mezőgazdaságért felelős államtitkár szerint az egyetemi inspiráló környezet nemcsak ehhez adhat alapot, hanem például a cégekkel való együttműködésre is kiváló terepet kínál. Pont, ahogyan e rendezvény tette, hisz amíg a fiatalok a feladatokat oldották meg, addig a látogatók agrárszakemberek részvételével zajló kerekasztal-beszélgetéseket hallgathattak, valamint agrárinnovációhoz kötődő kiállítókkal ismerkedhettek.

MMG - Agrár felsőoktatási verseny Gödöllőn

 

A program sokrétűségét emelte ki, egyúttal pedig köszönetet mondott a szervezőpartner-ötletgazda AgroVIR Kft.-nek Magyar Ferenc, a Szent István Egyetem kancellárja, akinek szavai alapján biztosra vehető a rendezvény folytatása. Palkovics László, az intézmény rektora szerint az Agrovirtus, illetve az azt kísérő Agrárinnovációs Ifjúsági Fórum nemcsak a diákok, hanem az agrár-felsőoktatási intézmények közti együttműködésre is remek lehetőséget ad.

Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnökének szavai szerint utóbbira nagy szükség van, hiszen

annak ellenére, hogy emelkedett az elmúlt években a felsőfokú végzettséggel rendelkező gazdák aránya, még mindig kevesen vannak – nagyjából 4%-nyian. „Az agrárium az egyik legjelentősebb munkahelyteremtő ágazat hazánkban, mégsem kellőképp hatékony, ennek egyik oka, hogy az ágazat nem eléggé digitalizált ”

– tette hozzá a NAK elnöke, aki szerint nemcsak ezen a téren, hanem a mezőgazdasági pálya vonzóbbá tételében is fontos szerepük van a döntő versenyzőinek.

A nyolc csapatnak a beszédeket követően négy óra alatt kellett megoldaniuk a mindent eldöntő feladatot.

Az adott gazdaságot  200 millió forintos keretösszegből, alapos és részletes terv szerint kellett fejleszteniük – a munkájukról végül prezentáció formájában adtak számot a szakmai zsűri előtt. Ez alapján a legjobbnak a Pannon Egyetem Agro-Ma-Szat nevű csapata bizonyult a legjobbnak.

„A virtuális gazdaságban az innovációt a precíziós tápanyag-gazdálkodás bevezetésével képzeljük el” – foglalták össze koncepciójuk alapját a győztesek, akik sikerükkel egy egymillió forintos fesztiválélménnyel is gazdagabbak lesznek.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Erre figyeljenek a baromfitartók!

Bár Magyarország szeptember elejére visszaszerezte madárinfluenza-mentes besorolását, a baromfitartóknak továbbra is számos dologra oda kell figyelniük, hogy a lehető legkisebbre csökkentsék a vadmadaraktól való újrafertőződés esélyét.

Díszfák szabadföldi nevelése

A faiskolai tevékenység két évszázados múltra tekint vissza, hazánkban jelenleg mintegy 2500 hektáron 335 gazdasági egység termeszt fás szárú dísznövényeket. A díszfaiskolai nevelés célja, hogy a vonatkozó szabványi előírásoknak és a vevők igényeinek megfelelő méretű, fajú, illetve fajtájú, az átültetés utáni zavartalan fejlődéshez kellő gyökérzettel rendelkező növényeket kínáljanak.

Keresőkutyák munkája segíti az aranysakálok életének megismerését

Az aránysakál újbóli megjelenése évtizedek óta komoly problémát jelent a vadgazdálkodóknak. Miután a 19. században az élőhely-átalakulás, valamint a ragadozóüldöztetés egészen Bulgáriáig visszaszorította a fajt, opportunista viselkedése, alkalmazkodóképessége, illetve a délszláv háború és a megváltozott mezőgazdaság miatt, az 1990-es években újból megjelent elsőként hazánk déli határvidékén.

Borászati beruházási támogatási program indul

A szőlőfeldolgozáshoz, valamint a borászati technológiához kapcsolódó gépek vásárlására 2020. november 2-ával közel 3,4 milliárd forintos, több ütemben megnyíló támogatási lehetőség érhető el a borászatok számára.

Csipszgyárak lendíthetik fel a termelést

Az agrometeorológiai és pedológiai feltételek alapján a burgonyatermesztés lehetne Székelyföld egyik mezőgazdasági húzóágazata. Évtizedek óta foglalkoznak vele az itteni gazdák, de eddig inkább csak a komplexebb gazdaságok, a vetésforgó miatt, jövedelemkiegészítésként.

Referenciaárak, átlaghozamok a kárenyhítő juttatás benyújtásához

A 2020. kárenyhítési évben bekövetkezett mezőgazdasági károk után a kárenyhítő juttatás iránti kérelmet ez év november 30-áig azon károsultak nyújthatják be, akik a 2020. évi kárenyhítési időszakban bejelentették kárukat.

Új államtitkár felügyeli az élelmiszerlánc-biztonságot

A koronavírus okozta válsághelyzet egyértelművé tette, hogy az élelmiszer-ellátás biztonsága stratégiai jelentőségű terület, nemzetbiztonsági kérdés. Az Agrárminisztérium célja, hogy hazánkban továbbra is fenntartsuk, illetve emeljük ennek a mindannyiunkat érintő és a nemzetgazdaság szempontjából is meghatározó területnek a rangját.

Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot

Jövő év elején az Országgyűlés elé terjesztik az új nemzeti környezetvédelmi programot a jelenleg érvényben lévő program beszámolójával együtt - mondta az agrárminiszter az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottsága előtti éves meghallgatásán, ahol a környezet- és természetvédelem területén az elmúlt egy évben elért eredményekről, továbbá a jövőre vonatkozó tervekről és célokról is beszélt.

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.