Back to top

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

MMG - Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

 

A korábbi évekhez hasonlóan a rendezvény célja az volt, hogy a bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketing szakemberei számára. Idén az információs technológia robbanásszerű fejlődése, a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök voltak terítéken.

Fotó: Csatlós Norbert

Köszöntőjében Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta:

„bár a kiadó portfóliójában a nyomtatott lapok az elsődlegesek, tudomásul vesszük, hogy a digitalizáció dübörög.”

Az ügyvezető kiemelte, manapság egyre fontosabb, hogy milyen tartalmat milyen eszközökkel juttatunk el az olvasóhoz – különösen a fiatalabbakhoz.

Fotó: Csatlós Norbert
"Média (r)evolúció" címmel Horváth Roland, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketingvezetője egy furcsa tényt is hozott a médianapra: az általános vélekedés, miszerint a fiatalok nem olvasnak, nem igaz. Az Y és Z generáció egy kutatás szerint 11 órát is eltölt a digitális platformokon – csak ezt az olvasást információszerzésnek nevezik, nem klasszikus értelemben vett olvasásnak és ezért az információért nem hajlandók fizetni.

Viszont kutatások mutatják azt is – hangsúlyozta a marketingvezető – hogy a minőségi szakmai tartalmat szaklapokban keresik az agrárszakemberek, és ezért hajlandók fizetni is.

Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Weisz Miklós az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke "Médiafogyasztási szokások a fiatal gazdák szemével" című előadásában kiemelte, hogy

a fiatalabbak által működtetett gazdaságok nagyobbak és a kibocsátásuk is magasabb idős társaikénál.

A fiatal gazdák pozitívan tekintenek a jövőbe, nagyobb a beruházási kedvük is, és médiafogyasztási szokásaikat tekintve felértékelődnek a szemükben azok a csatornák és tartalmak, amelyek hitelesek.

„Egyre nagyobb a nyomás a mezőgazdaságon a környezetvédők és egyéb szervezetek felől, ezért kifelé a kommunikáció lesz fontos, az, hogy hitelesen szólítsuk meg a fogyasztót.”

Fotó: Csatlós Norbert

Fotó: Csatlós Norbert
"Generációváltás a mezőgazdaságban – egy fiatal nemesítő tapasztalatai" címmel egy „eleven generációváltó”, Rádi Feríz, a Kiskun Kutatóközpont ügyvezetője mesélt egyebek mellett arról, hogy 12 éves kora óta akart kukoricanemesítő lenni, és a nagyapja nyomdokaiba lépni. Rávilágított azonban arra is, hogy a reggel hattól este hatig tartó munkaidő, a télen-nyáron, hóban-fagyban, tűző napsütésben végzendő mezőgazdasági munka nehezen veszi fel a versenyt a „klimatizált irodával és egy jól beállított kapszulás kávéfőzővel.” Rádi Feríz kicsit megkongatta a vészharangot is, azzal, hogy

a mai trendek alapján 15 év múlva még lesz-e egyáltalán magyar agrároktatás. „Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!”

A generációváltással kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy idősek és fiatalon működjenek együtt, beszélgessenek, mert ez a kulcsa a sikernek.

Fotó: Csatlós Norbert

"Honnan szerzik a szakmai információkat a jövő gazdálkodói?" Ezzel a címmel Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi docens, BCE, agrobusiness szakértő tartott előadást.

Ő azonban a fiatal és öreg megkülönböztetés helyett konzervatív vagy haladó gazdálkodókról beszélt.

A különbségtétel alapjául szerinte jobb, ha azt nézzük, egy gazdálkodó befogadó-e az új információkra vagy sem.

Egyetemi tapasztalatai alapján azt kell megtanítani, hogy a tájékozódni vágyók megtalálják a hiteles forrásokat, és információikat ezekből a forrásokból merítsék.

MMG - Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!

 

Egy kutatás kapcsán a szakember kiemelte, hogy mindazok a gazdálkodók, aki használják az internetet, általában szaktanácsadók segítségét is igénybe veszik. Emellett felhívta a figyelmet, hogy miután a gazdálkodók leginkább okostelefont használnak, ha valaki digitális platformon szeretné elérni őket, appot fejlesszen.

Fotó: Csatlós Norbert
A szakmai nap utolsó előadójaként Dr. Domján Erika, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a FruitVeBnek a változó tartalomfogyasztási szokásoknak megfelelő kommunikációs stratégiáját mutatta be. Ennek része a tagoknak szóló tartalmak előállítása és eljuttatása ugyanúgy, mint az „egyél naponta 3x3 zöldséget vagy gyümölcsöt” fogyasztói kampány.

A szakmai nap zárásaként Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke és Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek keretében a Kertészet és Szőlészet digitális lapszámai a FruitVeB valamennyi szaktanácsadójához eljutnak.

Részletes fotógalériához kattintson ide vagy a lenti fotóra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hamburger NASA-módra

A levegő szén-dioxid tartalmából készítenek húspótló élelmiszert. A NASA által felfedezett eljárás kevésbé káros a természeti erőforrásokra, mint az alternatív, növényi alapú húskészítmények előállítása.

Szimbiózisban élő vírusok segítenek a rovaroknak

Rengeteg rovarban találhatók velük szimbiózisban élő vírusok, azzal viszont nem vagyunk tisztában, hogy milyen funkciót töltenek be. Nemrég kínai kutatók felfedezték, hogy az Acyrthosiphon Pisum-vírus (APV) milyen szerepet tölt be gazdaállata, az Acyrthosiphon pisum levéltetű és a növények kölcsönhatásában.

Fiatal intézmény nagy múlttal

Három évvel ezelőtt adták át Sopronban a Károly-magaslati Ökoturisztikai Látogatóközpontot, amelyben az erdők élővilágát bemutató kiállítások mellett a Kőhalmy Vadászati Múzeum gyűjteményei, valamint a TAEG Tanulmányi Erdőgazdaság Zrt. erdészeti erdei iskolája is helyet kapott.

FruitVeb: kevés gyümölcs termett tavaly

Elsősorban a kedvezőtlen időjárás és a megelőző év kiugró terméseredményei miatt csökkent jelentősen, mintegy 683 ezer tonnára tavaly a Magyarországon termesztett gyümölcs mennyisége a megelőző évi 1,158 millió tonnáról, legnagyobb mértékben az almatermés esett vissza.

Drónt nyerhet, aki ismeri az okostraktort és a műhúst

Nagy Diák Agrárteszt – mezőgazdálkodj okosan! néven online vetélkedőt indított a DUE Médiahálózat. A háromfordulós nyereményjátékban csak a 14 és 20 év közötti fiatalok vehetnek részt. A Nagy Diák Agrárteszt a Helló Modern Agrárium támogatásával jött létre.

Kevésbé gyümölcsöző gyümölcsöseink

„A magyarországi gyümölcstermesztés heterogén, a termelői színvonal igen változatos” - hívta fel a kialakult helyzetre a figyelmet Hunyadi István. A FruitVeb szakmai igazgatója, a Bayer Gyümölcs Szimpóziumán tartott előadásában nem fukarkodott a kritikával.

Meztelencsiga-irtó robot

A kasseli egyetem két fiatal kutatójának ötlete alapján a braunschweigi Julius Kühn Institut (JKI) növényvédelmi kutató intézete és a KomTek vállalkozás egy autonóm robotot készített, amely képes a földön és a növényeken található meztelen csigák felismerésére és megsemmisítésére.

Stagnált a mezőgazdaság kibocsátása az elmúlt évben

A mezőgazdaság termelése az állattenyésztési ágazat 1,7 százalékos növekedése és a növénytermesztési és kertészeti termékek kibocsátásának ugyanekkor csökkenése következtében 0,3 százalékkal elmaradt az előző évitől.

Szárnyaló ízek, avagy mást érzünk a levegőben, mint a földön

Nézzünk szembe a tényekkel, a repülőgépeken kínált ételek nem vetekszenek a jó éttermekben készített friss fogásokkal. De van tudományos magyarázat arra, hogy miért érzékeljük az ízeket rosszabbaknak a repülőgépen, mint a konyhánkban, vagy egy kellemes étteremben.

Egyre pusztítóbb viharok jönnek

A héten ismét fákat döntött, cserepeket röpített, házakat veszélyeztetett, több százmillió forint kárt okozott a pusztító szél, holott alig egy hete, hogy megdőlt az országos szélrekord hazánkban: az orkán erejű, 124 km/h széllökést a fővárosban, a János-hegyen (527 m) regisztrálták. Az extrém időjárási anomáliák, gyakoribb és pusztítóbb viharok hátterében a globális klímaváltozás állhat.