Back to top

Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

Idén már 11. alkalommal rendezte meg a Magyar Mezőgazdaság Kft. agrármarketing és -médianapját az AGROmashEXPO - Agrárgépshow kiállítás nyitónapján. A rendezvényen a médiapiac fejlődéséről, a generációváltás hatásairól, a fiatalok médiafogyasztási szokásairól, valamint a hatékony kommunikációs trendekről szóltak az előadók.

MMG - Fókuszban a generációváltás és a hatékony kommunikáció

 

A korábbi évekhez hasonlóan a rendezvény célja az volt, hogy a bemutatott gyakorlati tapasztalatok valóban segítségére legyenek az agrárium cégvezetői és marketing szakemberei számára. Idén az információs technológia robbanásszerű fejlődése, a változó tartalomfogyasztási trendek és az ezek hatására létrejövő új marketingkommunikációs és értékesítést támogató eszközök voltak terítéken.

Fotó: Csatlós Norbert

Köszöntőjében Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezető igazgatója hangsúlyozta:

„bár a kiadó portfóliójában a nyomtatott lapok az elsődlegesek, tudomásul vesszük, hogy a digitalizáció dübörög.”

Az ügyvezető kiemelte, manapság egyre fontosabb, hogy milyen tartalmat milyen eszközökkel juttatunk el az olvasóhoz – különösen a fiatalabbakhoz.

Fotó: Csatlós Norbert
"Média (r)evolúció" címmel Horváth Roland, a Magyar Mezőgazdaság Kft. marketingvezetője egy furcsa tényt is hozott a médianapra: az általános vélekedés, miszerint a fiatalok nem olvasnak, nem igaz. Az Y és Z generáció egy kutatás szerint 11 órát is eltölt a digitális platformokon – csak ezt az olvasást információszerzésnek nevezik, nem klasszikus értelemben vett olvasásnak és ezért az információért nem hajlandók fizetni.

Viszont kutatások mutatják azt is – hangsúlyozta a marketingvezető – hogy a minőségi szakmai tartalmat szaklapokban keresik az agrárszakemberek, és ezért hajlandók fizetni is.

Fotó: Csatlós Norbert
Dr. Weisz Miklós az AGRYA – Fiatal Gazdák Magyarországi Szövetsége társelnöke "Médiafogyasztási szokások a fiatal gazdák szemével" című előadásában kiemelte, hogy

a fiatalabbak által működtetett gazdaságok nagyobbak és a kibocsátásuk is magasabb idős társaikénál.

A fiatal gazdák pozitívan tekintenek a jövőbe, nagyobb a beruházási kedvük is, és médiafogyasztási szokásaikat tekintve felértékelődnek a szemükben azok a csatornák és tartalmak, amelyek hitelesek.

„Egyre nagyobb a nyomás a mezőgazdaságon a környezetvédők és egyéb szervezetek felől, ezért kifelé a kommunikáció lesz fontos, az, hogy hitelesen szólítsuk meg a fogyasztót.”

Fotó: Csatlós Norbert

Fotó: Csatlós Norbert
"Generációváltás a mezőgazdaságban – egy fiatal nemesítő tapasztalatai" címmel egy „eleven generációváltó”, Rádi Feríz, a Kiskun Kutatóközpont ügyvezetője mesélt egyebek mellett arról, hogy 12 éves kora óta akart kukoricanemesítő lenni, és a nagyapja nyomdokaiba lépni. Rávilágított azonban arra is, hogy a reggel hattól este hatig tartó munkaidő, a télen-nyáron, hóban-fagyban, tűző napsütésben végzendő mezőgazdasági munka nehezen veszi fel a versenyt a „klimatizált irodával és egy jól beállított kapszulás kávéfőzővel.” Rádi Feríz kicsit megkongatta a vészharangot is, azzal, hogy

a mai trendek alapján 15 év múlva még lesz-e egyáltalán magyar agrároktatás. „Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!”

A generációváltással kapcsolatosan pedig azt hangsúlyozta, hogy idősek és fiatalon működjenek együtt, beszélgessenek, mert ez a kulcsa a sikernek.

Fotó: Csatlós Norbert

"Honnan szerzik a szakmai információkat a jövő gazdálkodói?" Ezzel a címmel Dr. Mezőszentgyörgyi Dávid egyetemi docens, BCE, agrobusiness szakértő tartott előadást.

Ő azonban a fiatal és öreg megkülönböztetés helyett konzervatív vagy haladó gazdálkodókról beszélt.

A különbségtétel alapjául szerinte jobb, ha azt nézzük, egy gazdálkodó befogadó-e az új információkra vagy sem.

Egyetemi tapasztalatai alapján azt kell megtanítani, hogy a tájékozódni vágyók megtalálják a hiteles forrásokat, és információikat ezekből a forrásokból merítsék.

MMG - Nincs magyar mezőgazdaság magyar mezőgazdászok nélkül!

 

Egy kutatás kapcsán a szakember kiemelte, hogy mindazok a gazdálkodók, aki használják az internetet, általában szaktanácsadók segítségét is igénybe veszik. Emellett felhívta a figyelmet, hogy miután a gazdálkodók leginkább okostelefont használnak, ha valaki digitális platformon szeretné elérni őket, appot fejlesszen.

Fotó: Csatlós Norbert
A szakmai nap utolsó előadójaként Dr. Domján Erika, a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács ügyvezető igazgatója a FruitVeBnek a változó tartalomfogyasztási szokásoknak megfelelő kommunikációs stratégiáját mutatta be. Ennek része a tagoknak szóló tartalmak előállítása és eljuttatása ugyanúgy, mint az „egyél naponta 3x3 zöldséget vagy gyümölcsöt” fogyasztói kampány.

A szakmai nap zárásaként Ledó Ferenc, a FruitVeB elnöke és Sári Enikő, a Magyar Mezőgazdaság Kft. ügyvezetője együttműködési megállapodást írtak alá, amelynek keretében a Kertészet és Szőlészet digitális lapszámai a FruitVeB valamennyi szaktanácsadójához eljutnak.

Részletes fotógalériához kattintson ide vagy a lenti fotóra.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

Megkésve

"Döngölt vályogfalak között csepp gyertya lángja táncolt, apró fénye simogatta a falakat. Dohos asztalon bor és frissen szedett virág állott, mindkettő butellában. Egy kuvasz feküdt lábnál, álmaiban juhokat hajtott zöld legelőn" – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Dimény Zoltán 1960-2020

Ismét gyászol az agrárújságírás. Hatvan évesen elment Dimény Zoltán, aki életének felét ennek az életpályának szentelte.

Elkaphatják-e az állatok a koronavírust?

Egy friss kutatás szerint vannak olyan állatok, amelyek megfertőződhetnek koronavírussal, szerencsére a házi kedvencek, a kutyák és macskák kevésbé érintettek.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

Elindult a Wines of Hungary – Personally, a magyar bor hivatalos közösségi média oldala

Az Agrármarketing Centrum (AMC) szorosan együttműködve a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) Wines of Hungary - Personally név alatt indította el bormarketing tevékenységét a közösségi média felületeken, melynek célja a magyar borok népszerűsítése az európai és a kontinensen túli piacokon.

Interaktív ismeretterjesztő játszóházzal várta a kicsiket és nagyokat a Vérteserdő Zrt

A 33. Bábolnai Gazdanapokon a gyerekek is számtalan érdekes program közül választhattak. A füves területen létrehozott Játékudvar bejáratánál a Bábolnai Lovasiskola diákjai által megálmodott és elkészített szalmabála figurák köszöntötték a gyerekeket.

Részletes ajánlás készült a Budapestre hulló esővíz hatékonyabb felhasználására

A globális éghajlatváltozás és a fokozódó környezeti problémák egyre komolyabb kihívások elé állítják a városépítészetet is, így korunk tervezőinek sürgősen és radikálisan újra kell gondolniuk számos eddigi alapvetést.