Back to top

Élelmiszermentés: nemcsak a rászorulókat segíti

Ha a Magyarországon egy év alatt keletkező 1,8 millió tonnányi élelmiszer-felesleget kamionokra pakolnánk, a sor Budapesttől egészen Párizsig érne – olvasható a 15 esztendeje alapított Magyar Élelmiszerbank Egyesület honlapján. A jubileum apropóján Sczígel Andreával, az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatójával beszélgettünk.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület 2005-ben, az akkor már több évtizede sikeresen működő nyugat-európai élelmiszerbankok mintájára kezdte meg működését, elsődleges célként tűzve ki az élelmiszer-feleslegek felkutatását és összegyűjtését, s azok megfelelő helyre történő eljuttatását. Tevékenységükkel amellett, hogy igyekszenek segédkezet nyújtani a nélkülözőknek, az élelmiszerek megsemmisítésével együtt járó környezetterhelést is csökkentik.

Egyre többekhez jut el az üzenet

Fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Az Élelmiszerbank 2019-ben összesen 11 ezer tonna – ez nagyjából 550 kamionnak megfelelő mennyiség – élelmiszert mentett meg a kidobástól, ezzel pedig mintegy 27 500 tonna széndioxid kibocsátásától mentesítették a bolygót. Szemléltetésképp: ezt a mennyiséget annyi fa tudja semlegesíteni, amennyi egy, Budapest valamely kisebb kerületének teljes területét lefedné. Sczígel Andrea, az egyesület külső kapcsolatok igazgatója szerint napjainkban jóval gyakrabban esik szó az élelmiszer-pazarlásról, mint például 15 évvel ezelőtt, így amellett, hogy egyre több cég tartja fontosnak, hogy foglalkozzon a problémával, a nagyközönség is kezd tisztában lenni a helyzet súlyával.

„A Médiaunió egyesületünk pályázata nyomán idén nagyszabású kampánnyal készül a témával kapcsolatban; mi szakmai partnerként veszünk részt a munkában. Ugyanakkor például a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal is együttműködésben dolgozunk a szakmai kérdések mentén” – magyarázta.

Százezreken segít az összefogás

Ugyanakkor kétségtelen, az élelmiszer-pazarlás még mindig hatalmas méreteket ölt a világban: az Egyesült Nemzetek Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatai szerint

évente nagyjából 1,3 milliárd tonna élelmiszer megy veszendőbe, Magyarországon pedig évente 1,8 millió tonnányi felesleg keletkezik. Az Élelmiszerbank az elmúlt évek során olyan logisztikai hátteret épített ki, mely több ezer tonna élelmiszer fogadását, tárolását és szétosztását teszi lehetővé.

Fotó: Magyar Élelmiszerbank Egyesület
Sczígel Andrea ennek kapcsán elmondta, partnerszervezeteik segítségével naponta gyűjtik be a nagy kereskedelmi láncokból – a Tesco-ból, az Auchan-ból, a Metro-ból és az Aldi-ból – a polcokról már lekerült, de még lejárat előtt álló élelmiszereket, melyeket rövid időn belül eljuttatnak a rászorulókhoz. „A tavaly megmentett élelmiszerek nagy részének – mintegy 9,5 ezer tonnának – volt ez a sorsa.

A 11 ezer tonna összmennyiségből a gyártói partnerektől összesen 1500 tonnányi élelmiszer érkezett az Élelmiszerbank központi raktárába, Budapest XVII. kerületébe. Utóbbi termékek jellemzően szezonális, csomagolási, gyártási vagy lejárati okból váltak felesleggé” – hangsúlyozta. Mindent összevetve

körülbelül 300 ezer emberhez – rászoruló családokhoz, gyermekekhez, idősekhez, hajléktalanokhoz és fogyatékkal élőkhöz – jutnak el a csomagok a közel 400 partnerszervezet közvetítésével.

A Magyar Élelmiszerbank Egyesület mindemellett számos olyan céggel is partnerségben áll, melyek anyagi, illetve szolgáltatásbéli támogatásukkal segítik az élelmiszergyűjtést. Ez azért is fontos, mert a mentési tevékenység részét képező raktározási, szállítási, szervezési és egyéb feladatok évente körülbelül 160-180 millió forintba kerülnek.

Az Élelmiszerbank külső kapcsolatok igazgatója ugyanakkor azt mondta, az egyesület munkája e téren igencsak hatékonynak bizonyul, annál is inkább, mivel az élelmiszerekhez térítésmentesen jutnak hozzá. Ennek köszönhető, hogy egy-egy magánszemély ezer forintos támogatásából egy-egy 30 ezer forintnak megfelelő értékű élelmiszercsomagot tudnak eljuttatni a rászorulókhoz.

Nemzetközi együttműködés

Érdemes tudni: a világ első élelmiszerbankját az Amerikai Egyesült Államokban alapították 1966-ban, szűk két évtizeddel később, 1984-ben pedig megkezdte működését Európa első ilyen szervezete is – Franciaországban méghozzá.

Az Európai Élelmiszerbankok Szövetségét 1986-ban hozták létre, s napjainkban 24 ország 388 élelmiszerbankját fogja össze, melyek naponta 4,1 millió adag élelmiszert osztanak szét mintegy 44700 karitatív szervezet, rajtuk keresztül pedig hozzávetőleg 8,1 millió rászoruló részére.

A szervezetek képviselői konferenciák és egyeztetések alkalmával osztják meg tapasztalataikat egymással. „Kölcsönösen segítjük egymást a különböző témákban, ugyanakkor, mivel a nyugati országokban több évtizedes hagyományai vannak az élelmiszerbankok működésének, nagyobb tapasztalattal is bírnak.

A többi közt az éttermeken keresztül történő készételmentés terén járnak előttünk, ilyen jellegű kezdeményezés Magyarországon ugyanis még nem indult el” – magyarázta Sczígel Andrea. Hozzátette ugyanakkor: a Magyar Élelmiszerbank Egyesület az élelmiszermentéshez kötődő alapfeladatainak teljesítésén túl idén is folytatja az olyan nagy sikerű akcióit, mint például az Élelmezési Világnap alkalmából a FAO-val közösen szervezett Adománykonvoj, vagy éppen a Karácsonyi Adománygyűjtés.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Erzsi (néni) krumplis rétese – a mi helyi értékünk

Aki kóstolta már a rezi Reichenwaller Erzsébet krumplis rétesét, egyetért azzal, hogy legalább a helyi értéktárban ott a helye.

Titokban tartják a világ legritkább növényének hollétét

Az Ausztráliában található Kék-hegységben szinte elrejtett oázisként terül el az ausztrálok egyik nemzeti kincsének számító mintegy 28 hektáros botanikus kert, ami közel 6000 növény- és állatfajnak ad otthont. E kertben található a világ legritkább növénye, a sárkányfenyő, melynek eredete olyan történelmi korokig vezethető vissza, hogy már a dinoszauruszok is csemegéztek belőle.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Teljes kiőrlésű „kenyerek” rangadója a Nébih terméktesztjén

A Szupermenta program legújabb tesztje 16 teljes kiőrlésű búzaliszt és 2 Graham-liszt felhasználásával készült péktermék – köztük toast, vekni és cipó – komplex vizsgálatával zajlott. Egy minőségi és számos jelölési hiba miatt 11 termék esetében indítottak hatósági eljárást a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) szakemberei.

A Pilisi Parkerdőből (is) vigyük haza a szemetet!

Az idei évben a Pilisi Parkerdő erdészei a Tisztítsuk meg az országot! program keretében felmérték az erdőkben illegálisan elhelyezett szemét mennyiségét. Összesen több, mint 5 500 köbméternyi hulladékot találtak, ami pontosan kétszer töltené meg a Duna Aréna 50x25 méteres versenymedencéjét.

A PENNY kész bővíteni a hazai beszállítói körét

A PENNY kiskereskedelmi áruházlánc nyitott arra, hogy 223 magyarországi üzletében növelje a hazai élelmiszerek arányát. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) a PENNY Market Kft. vezetőivel egyebek között erről is egyeztetett.

Veszélyes özönfaj: a kaukázusi medvetalp

Az invazív kaukázusi medvetalp terjedése nemcsak az őshonos növényekre vet árnyékot: a vele való érintkezés súlyos, akár maradandó sérüléseket is okozhat. Mindezeket figyelme véve különösen fontos a természetvédelmi szakemberek eme növény visszaszorítása érdekében tett törekvéseik.

Magyar hagyma: a piaci részesedés növelése a cél

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara égisze alatt működő hagyma munkacsoport hiánypótló szerepet tölt be a termelés hatékonyabbá tételében és a piacszervezésben. A versenyképes termesztéshez technológiai fejlesztésekre, megfelelő fajtaválasztásra és a tárolókapacitások növelésére van szükség.

Új hobbikerti zöldségfajták

A Beekenkamp Plants Ornamentals bemutatta az Alfrescót, a hobbikerti zöldségek és fűszernövények új sorozatát. Az oltott és nem oltott zöldség- és fűszernövény-palántákat gondosan kiválasztott magokból nevelik, és a SKAL higiéniai szabályok szerint termesztik.

Ünnepélyes keretek között megnyitott az új Kis-Balaton Látogatóközpont

Mintegy 1,2 milliárd forintból épült meg Fenékpusztán a Kis-Balatont bemutató kiállítási tér. A Kis-Balaton Látogatóközpont kialakításának keretében már tavaly megújult a Diás-szigeten a Fekete István Emlékhely, a most átadott beruházás pedig modern, 21. századi módon mutatja be a nagy jelentőségű, fokozottan védett nemzeti parki tájegység értékeit.