Back to top

Miért kell Új-Zélandról hozni a hagymát?

Nagyon messze van Új-Zéland, mégis egyre több hagyma érkezik ebből a távoli országból Európába és Magyarországra is. Európában több hagymatermő nagyhatalom is van, például Spanyolország, Hollandia, de Lengyelországot és Németországot is ide sorolhatjuk. Mi történt a hagymával?

Ahhoz már hozzászoktunk, hogy ha bort keresünk a vacsorához, akkor leemelhetünk a boltok polcairól többféle chilei, kaliforniai, ausztrál borfajtát. De lassan egy alapvető gasztronómiai alapanyag is a világ másik végéből érkezik hozzánk. A hagymáról van szó, amiből egyre többet hoznak Új-Zélandról Európába.

Ha Új-Zélandra akarunk utazni, akkor 38 órányi repüléssel, 2-3 transzferrel és közel milliós költséggel tehetjük meg. Hogyan éri meg, hogy ekkora távolságról érkezzen a hagyma? 

Az európai hagymapiacon pár éve olyan stagnálás tapasztalható, hogy az öreg kontinens sok országa kényszerül arra, hogy új-zélandi zöldséget vásároljon.

A nagybani importőrök, a német és holland kereskedők fantáziát látnak abban, hogy a tengeren túli beszerzéssel enyhítsék a gyenge európai kínálatot.

Hasonló a helyzet a

fokhagymával, aminek döntő többsége Kínából érkezik. A kínaiak néhány évvel ezelőtt jelentős pénzt és energiát invesztáltak ennek a zöldségnek a termesztésébe, és ma már mintegy 70 százalékban uralják a fokhagyma világpiacát.

A nagy ültetvények lehetővé teszik, hogy igazán alacsony áron értékesítsék a terményeiket. Bár nálunk sokan gyengébb minőségűnek tekintik a kínai fokhagymát, mint a hazait, valójában semmiben nem különbözik tőle. A fokhagyma színe, mérete és íze elsősorban a zöldség fajtájától, nem pedig a származási országától függ.

Tavaly Makón, a Hagyma Terméktanács székhelyén döbbenten fedezték fel, hogy a helyi boltokban is megjelent a Németországban csomagolt import vöröshagyma.

Az ingadozó és csökkenő termelés, a változóban lévő időjárási viszonyok és az ezeket kísérő növény betegségek labilissá tették az ellátási viszonyokat és feltornázták az árakat.  Ezért ne csodálkozzunk, ha a polcról levett hagyma csomagolásán Új-Zélandot jelölik meg származási helyként.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kimérák a kertünkben… Miért oltunk növényeket?

A növények oltása elég misztikusnak tűnhet, hiszen két külön növény összenövesztésével jön létre egy harmadik. A művelet fontos célja, hogy az így létrehozott új növény, mindkét eredeti példány jó tulajdonságait ötvözze, egymást segítve…

ModulaJet ültetőgép: segít a gyomok elleni küzdelemben is

A biológiailag lebontható műanyag fóliák használata nagy hagyományokkal bír a kapásnövények termesztésében. A sor műanyag fóliával való fedése a gyomirtás igen praktikus módja. Ezenkívül a fólia csökkenti a víz párolgási sebességét, és melegíti a talajt, ami mind elősegíti a korai kelést és csökkenti a vegetációs időszakot.

A Copa & Cogeca rendkívüli intézkedéseket követel a zöldség- és gyümölcságazatban

A Copa & Cogeca, tekintettel a gyümölcs- és zöldségtermelők koronavírus-járvány miatt növekvő nehézségeire, április 2-án levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felsorolja javaslatait, hogyan kellene az ágazatban a közösségi támogatási rendszert kiigazítani. A Copa & Cogeca kivételes intézkedéseket és az operatív programok igazgatási, irányítási szabályainak kiigazítását kéri.

Allergiásnak is lehet kertje

Akik allergiások, bizonyos pollenek kapcsán úgy érezhetik, hogy házhoz mennek a pofonért, ha kertészkedni kezdenek. Némi tervezéssel azonban lehet olyan kertet kialakítani, ami nem rontja az ott élők egészségi állapotát.

#maradjotthon: csíráztassunk, kertészkedjünk

Ha már az ember egész nap össze van zárva a gyermekével, nyugodtan lehet a hagyományos csíráztatási kísérletet egy kicsit másképp is végezni. Ha nem éppen a tananyaghoz, hanem a tavaszhoz igazodva kísérletezünk, bátran szót ejthetünk másról is, mint sziklevelekről, oxigénről vagy mitokondriumról.

Április 6-án nyílik az egységes kérelem beadófelülete

2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.

Ez a krumpli kevésbé hizlal

A burgonya az egyik legnépszerűbb élelmiszer Németországban, sok fogyasztó számára azonban túl magas a szénhidráttartalma. A Kaufland áruházak most alternatív termékújdonságot kínálnak a diétázó burgonyakedvelőknek.

Gyógynövényipar: csökken a gyűjtés, döcög a termesztés

A gyógynövényipar az átlagosnál összetettebb, sajátos szakmai terület, hiszen más kertészeti ágazatokhoz képest nagyobb a fajgazdagság, valamint a termesztés mellett gyűjtésből is származik alapanyag. Emellett a gyógynövényeket a gyógy-, az élelmiszer-, a kozmetikai és a vegyipar is hasznosítja.

Mezőgazdaság és biogazdaság: Az EBB 700 millió eurós finanszírozást hagy jóvá

Az Európai Beruházási Bank, az EU bankja bejelentette, hogy elindít egy új „finanszírozási kezdeményezést”, amelynek célja közel 1,6 milliárd euró értékű beruházás elindítása a mezőgazdasági és biogazdasági ágazatban. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtsanak az élelmiszer-, a bioalapú anyagok és a bioenergia előállítási és feldolgozási értékláncában működő magánválallatoknak.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.