Back to top

Nem létező állomány után fizetnek EU-támogatást

A romániai állattenyésztők ismét kénytelenek voltak felhívni a mezőgazdasági miniszter figyelmét az EU-hoz való viszony visszáságára. Január 30-án Adrian Oros mezőgazdasági miniszter a Romániai Juhászok Egyesületének meghívására több száz állattenyésztővel, többségükben juhásszal találkozott Nagyszebenben, ahol az állattenyésztési támogatások referenciadátumának megállapítása volt a téma.

Az állattenyésztők elégedetlenségüknek adtak hangot, ugyanis a 2014–2020-as időszak állatlétszám után járó támogatásának korábbi referenciadátumát – az unió szakhatóságaival közösen – 2013. január 31-ében határozták meg. Ez azt jelenti, hogy többek között a szarvasmarhartók is az ekkor lejelentett állatlétszámnak megfelelően kérhették és kapták meg az egyedek után járó uniós támogatást.

Azok a tenyésztők, akik azóta eladták a borjakat, juhokat, az akkor lejelentett létszámnak megfelelően számolhatták el a finanszírozást, ugyanúgy, ahogy azok, akik állatot vásároltak – de ők mégsem vehettek fel támogatást a gazdaságot gyarapító új állatok után.

Az ügy nem újkeletű. Petre Daea korábbi szociáldemokrata párti (PSD) miniszter a 2018/146-os törvénnyel módosította a vonatkozó, 2015-ben kibocsátott 3. számú sürgősségi kormányrendeletet, a referenciadátumot ez alapján áthelyezték 2018. január 1-jére. A törvény szerint már abban az évben ennek megfelelően kellett volna átutalnia a támogatást a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek (APIA), csakhogy az Európai Bizottság szakértői megóvták a döntést, mivel ők úgy ítélték meg, hogy Románia ezzel megszegi az uniós jogszabályokat. Emiatt Romániának visszakoznia kellett, és az APIA tovább fizette a támogatást azoknak is, akik már nem tartottak állatot, vagy „csak” csökkentették állományukat – de hivatalosan nem írhatták ki a jegyzékből a referenciadátumon regisztrált létszámot.

Adrian Oros, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) kormányának minisztere megígérte, hogy a 2021–2027-es új vidékfejlesztési stratégiában minden év január 1-je lesz a referenciadátum, így évente le tudják jelenteni a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökségnek az állatállomány változását, és a valódi állatlétszámnak megfelelően számíthatják ki a támogatást az APIA szakértői. Ez a szarvasmarhatartókat érinti a leginkább, illetve a juhtenyésztőket is, hiszen nemcsak náluk gyakoribb a létszámváltozás, hanem sokkal több állatról van szó.

Az Agrárminisztérium kapcsolatrendszerében lévő külhoni ma­­gyar gazdák programjairól a www.hatartalangazda.kormany.hu honlap tájékoztat.

Hogy az új finanszírozási időszakban sikerül-e elérni, hogy minden évben január elseje legyen a referencia-időpont, kizárólag a brüsszeli bürokratáktól függ.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/8 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Szlovákia: több támogatás a fiatal gazdáknak

Öt év után több támogatáshoz juthatnak a kezdő gazdálkodók Szlovákiában, jelentette be még a leköszönt szlovák kormány mezőgazdasági minisztere, Gabriela Matečná. A fiatal szlovák gazdák akár 50 ezer euró dotációt is kaphatnak.

A Copa & Cogeca rendkívüli intézkedéseket követel a zöldség- és gyümölcságazatban

A Copa & Cogeca, tekintettel a gyümölcs- és zöldségtermelők koronavírus-járvány miatt növekvő nehézségeire, április 2-án levelet küldött az Európai Bizottságnak, amelyben felsorolja javaslatait, hogyan kellene az ágazatban a közösségi támogatási rendszert kiigazítani. A Copa & Cogeca kivételes intézkedéseket és az operatív programok igazgatási, irányítási szabályainak kiigazítását kéri.

A legkönnyebben tenyészthető amazonpapagáj

Még az 1980-as évek elején történt, hogy egy budapesti díszmadártenyésztő néhány egyed kékhomlokú amazonpapagájra tett szert, és ez az akkori Magyarországon oly nagy eseménynek számított, hogy a sajtó is többször beszámolt arról, hogyan élnek gazdájuknál ezek a szépséges tollasok. Az elmúlt évtizedekben nem csupán szaporítani sikerült a fajt, de különféle színmutációk nemesítése is megkezdődött.

A legjobb mezőgazdasági játékok #maradjotthon idejére

Vélhetően nincs olyan ember, aki legalább gyerekkorában egyszer ne próbált volna ki valamilyen farmos játékot. Elvégre mégiscsak emberek vagyunk, a földhöz való vonzódás valahol mélyen a génjeinkben kódolt. #maradjotthon idején előbb-utóbb valamennyien vágyunk kimenni a mezőre – itt vannak az illúziót kínáló legjobb farmos-mezőgazdálkodós játékok.

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

Április 6-án nyílik az egységes kérelem beadófelülete

2020. április 6-án megnyílik az egységes kérelem (EK) kitöltési felülete és lehetővé válik a gazdálkodók kérelmeinek benyújtása. Az erről szóló rendeletek a Magyar Közlöny 63. számában jelentek meg. Az EK idei benyújtása során a korábbi években megszokott és megismert eljárásokat kell követni, jellemzően technikai korrekciók és pontosítások történtek a szabályozásban ebben az évben.

Idénymunka-kereső portált indít az Agrárminisztérium

Munkaszüret néven indít mezőgazdasági álláslehetőségeket kínáló internetes oldalt az Agrárminisztérium. Az online felülettel a tárca arra hívja fel figyelmet, hogy a magyar agráriumban a koronavírus-járvány ellenére is van munkalehetőség.

Mezőgazdaság és biogazdaság: Az EBB 700 millió eurós finanszírozást hagy jóvá

Az Európai Beruházási Bank, az EU bankja bejelentette, hogy elindít egy új „finanszírozási kezdeményezést”, amelynek célja közel 1,6 milliárd euró értékű beruházás elindítása a mezőgazdasági és biogazdasági ágazatban. A támogatás célja, hogy segítséget nyújtsanak az élelmiszer-, a bioalapú anyagok és a bioenergia előállítási és feldolgozási értékláncában működő magánválallatoknak.

Jelentős értékesítési problémák a nyúlágazatban

A magyarországi nyúltenyésztés legnagyobb felvevőpiaca Németország, Svájc és Olaszország, ahol a járványhelyzet hatására visszaesett a kereslet. A takarmányárak növekedtek, a felvásárlási árak csökkentek, a megmaradó húst hűtve be kell tárolni, ami komoly költségtöbbletet jelent. A magyar nyúl 96 százaléka exportra kerül, de jelen helyzetben a hazai fogyasztás emelkedése is segítheti az ágazatot.

Nébih: biztonságosak a húsvéti sonkák, de jelölési hibák előfordultak

Élelmiszerbiztonsági szempontból megfeleltek az előírásoknak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) terméktesztje során ellenőrzött húsvéti sonkák, viszont kisebb mértékű minőségi és jelölési hibák ezúttal is előfordultak - közölte a Nébih pénteken az MTI-vel.