Back to top

Nem, az ivóvíz nem pusztítja el a koronavírust

Az interneten és különböző közösségi média platformokon elterjedt egy olyan hír, mely szerint a rendszeres vízivás megóvhat minket a koronavírustól. Mítoszrombolás következik.

Korábban több bizarr pletyka is terjengett a koronavírusról, például az, hogy kokainnal gyógyítható, illetve volt egy olyan elképzelés, hogy a jégkrém fogyasztás mellőzése segíthet elkerülni a fertőzést. Az utóbbi híresztelés az UNICEF-et arra késztette, hogy közleményt adjon ki arról, hogy ez bizony nem igaz. Végül felmerült az a végtelenül veszélyes és hamis állítás, mi szerint a fertőzés megállítható, ha fehérítőt iszunk.

Noha a koronavírus-járvány csak néhány hónappal ezelőtt kezdődött el, már rengeteg online mese és városi legenda született róla. Az egyik ilyen az, hogy a vízivás segíthet a fertőzés kialakulásának megelőzésében. De miért is hamis ez az elmélet?

A közösségi médiában megjelent eredeti poszt szerint gondoskodnunk kell arról, hogy a száj és torok mindig nedves legyen, ezért 15 percenként igyunk vizet. Ennek a "preventív terápiának" az a logikája, hogy a lenyelt víz lemossa a vírust a nyelőcsövön át a gyomorba, ahol gyomorsav elpusztíthatja.

A BBC cikke szerint Kalpana Sabapathy, a Londoni Higiéniai és Trópusi Orvostudományi Iskola klinikai epidemiológusa elmagyarázta, hogy a fertőzés szervezetbe kerülésekor több milliónyi vírusrészecskének vagyunk kitéve, így néhány lenyelése nem hoz nagy változást.

„Ha elkaptuk a vírust nem valószínű, hogy le tudjuk öblíteni a gyomorba. Feltételezhetően akkor már az orrüregbe is bekerült"

– mondja a szakértő. Ráadásul, ha a vírusnak még nem sikerült megtalálnia az utat a légzőrendszer sejtjeibe, más módon is bekerülhet a szervezetbe. Úgy is megfertőződhetünk, hogy rákerül a vírus a kezünkre és azzal belenyúlunk az orrunkba vagy szemünkbe. Habár a CDC (Centers for Disease Control and Prevention) szerint a fertőzött tárgyak megérintése útján történő megbetegedés nem a fő terjedési mód, mégis mind a CDC, mind pedig az Egészségügyi Világszervezet, illetve más egészségügyi hatóságok is hangsúlyozták, hogy a kézmosás, továbbá a gyakran megérintett felületek napi tisztítása és fertőtlenítése kulcsfontosságú a Covid-19 terjedésének megakadályozásában. Az elsődleges rizikófaktort a fertőzött személyek által köhögés vagy tüsszentés által levegőbe került milliónyi apró vírusmolekula belégzése jelenti.

A vízivásos hipotézis szerint, a gyomorsav egyből megöli a vírust, hiszen a pH-ja egy és három között van, ami nagyjából ugyanolyan hatásos, mint az akkumulátorsav, amely képes az acél feloldására. Azonban a vírus ennél sokkal nagyobb túlélő. A 2012-es Közel-keleti légúti korona vírus vagy más néven MERS elterjedésénél a kutatók azt találták, hogy a kórokozó – mely szerkezetileg nagyon hasonlít a Covid-19-hez – jelentősen ellenálló az olyan kissé hígított savakkal szemben, mint például az emberi gyomorsav. Továbbá arra utaló jeleket találtak, hogy a vírus a beteg bélrendszerében is megtelepedhet és továbbszaporodhat.

Ugyan a Covid-19 vírusnál ez még nem bizonyított, de kínai szakértők arra hívták fel a figyelmet, hogy az emésztőrendszert is megfertőzheti. Egy jelentés szerint a koronavírusos betegek több mint 50 százalékánál a vírus megtalálható a székletben is.

A vízivásos mítosz tagadására a legmeggyőzőbb érv az, hogy semmilyen kutatást nem végeztek arról, hogy az ivóvíz megelőzheti a koronavírus fertőzést, tehát ez a technika nem tudományos tényeken alapszik,

hanem csak egy légből kapott elmélet, mely lehetséges, hogy egy nem túl hiteles, 15 évvel ezelőtti kutatásból eredt, mely a vízzel való gargalizálás hatásait tanulmányozta.

A kutatás azt vizsgálta, hogy a vízzel való gargalizálás hozzájárulhat-e a légzőszervi fertőzések megelőzéséhez, mivel ez a gyakorlat igen népszerű Japánban. Hatvan napos vizsgálati időszak után megállapították, hogy azoknál a résztvevőknél, akik naponta háromszor vízzel gargalizáltak kevesebb légzőszervi elváltozás mutatkozott, mint azoknál, akik antiszeptikus oldattal vagy egyáltalán nem gargalizáltak. De miért is helytelen erre a kutatásra alapozni? Először is a tanulmány a felső légúti fertőzésekre összpontosított, amelyek többnyire az orrmelléküregeket, a torkot és a légutakat érintik, míg a koronavírus az alsó légutakat fertőzi meg, majd a tüdőt támadja meg. Másodszor meg kell jegyezni, hogy ez egy relatíve kis tanulmány volt, melyben a résztvevőktől önértékelés – nem pedig objektív értékelés – útján kérték el az adatokat, ráadásul a vizsgált személyek tudták, hogy melyik kezelési csoportba tartoznak. Ennélfogva az ilyen tanulmány kevésbé megbízható, mint a placebo-kontrollált randomizált vizsgálat.

Az epidemiológus szerint bár ártalmatlannak tűnhet azt mondani az embereknek, hogy tartsák nedvesen a szájukat és igyanak 15 percenként, mégis nagyon fontos, hogy ezt a tévképzetet gyorsan eloszlassuk, mert félrevezető és hamis biztonságérzetet ad. A vírus terjedésének megakadályozására egyértelműen továbbra is a legjobb módszer az emberi kontaktok kerülése és a kézmosás. Tehát a vizet a kezünkre folyassuk inkább szappannal és #maradjotthon.

Forrás: 
bbc.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Más-e a paradicsom íze?

Vajon más-e az éretten leszedett, betakarítását követően a feldolgozá­si láncon végigmenő paradicsom íze, ha a hűtőben tárolják 7 °C-on és ha szobahőmérsékleten, 20 °C-on?

Szavazzon az Európai Natura 2000 díj 2020. évi döntőseire!

Az Európai Bizottság büszkén jelenti be a Natura 2000 díj 27 döntősét, amelyeket a huszonhat uniós tagállam és az Egyesült Királyság a nevezési feltételeknek megfelelő 79 pályázata közül választottak ki.

Parlagfű-mentesítési társadalmi célú kampányt indít a Nébih

A parlagfű irtása nemcsak az allergiásoknak fontos, hanem a termelőknek is, hiszen a parlagfűvel szennyezett területeken jelentős terméskieséssel lehet számolni. A parlagfű elleni eredményes harchoz a gyomnövény és a megfelelő irtási módszerek alapos ismerete egyaránt nélkülözhetetlen.

Lassan éledeznek a kisüzemi sörfőzdék

Tíz korsó sörből legalább hetet békeidőben a vendéglátóiparnak értékesítenek a kisüzemi sörfőzdék, amelyek az éttermek, kocsmák bezárásával kieső bevételek 20-30 százalékát webshopos eladásokkal pótolták az elmúlt két hónapban.

Online térben népszerűsíti a tejfogyasztást a Tej Terméktanács

Idén rendhagyó módon, a koronavírus-járvány miatt a digitális térben rendezi meg a Tej Terméktanács hagyományos, tej világnapi, fogyasztást ösztönző programját - közölte a terméktanács az MTI-vel. (Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) június 1-jét jelölte meg a Tej világnapjának.)

A járványhelyzetben is segíti a különleges ellátást igénylő gyermekeket a COOP

Csaknem 90 tonnányi alapélelmiszereket tartalmazó adományt nyújt a Coop Segély Alapítvány és a CO-OP Hungary Zrt. az állami gondozásban nevelkedő 8268 különleges ellátást igénylő gyermekeknek.

Három évvel, 2023 végéig meghosszabbodott a kútmoratórium

A Kormány 2023 végéig meghosszabbította az illegális kutak bírságmentes fennmaradásának 2020. december 31-én lejáró határidejét. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara egyszerű és költséghatékony eljárást javasol az engedély nélküli kutak legalizálására.

Idénymunkásonként 880 euróba kerültek a járvány miatti intézkedések

Mintegy 500 euróval növelte meg az egy idénymunkásra jutó költséget, hogy nem lehetett tömegesen elszállásolni a dolgozókat, a charterjáratos utaztatásuk fejenként több mint 200 euróba került, higiéniára és védőfelszerelésekre pedig újabb több mint 100 eurót költöttek pluszban a gazdák – derült ki a délnémet spárga- és szamócatermesztők szövetsége által nemrég elvégzett felmérésből.

Európa legnagyobb műtrágyaszóró tesztcsarnoka a Rauchnál

A jövőre 100 éves, az 1921-ben alapított Fabrik für landwirtschaftliche Maschinen Gebrüder Rauch, a röpítőtárcsás műtrágyaszórók egyik legnagyobb gyártója Európában. A Rauché az egyik legnagyobb méretű és kapacitású műtrágyaszóró-tesztelő csarnok a kontinensen, ahol gépek mellett a különböző műtrágyák kijuttatásának ideális beállításait is folyamatosan tesztelik.

Virtuális búzabemutató Debrecenben

Amikor tavaly ősszel elvetették a kísérleti parcellákat Látóképen, arra nem gondolhattak, hogy a szokásos bemutató ezen a tavaszon elmarad. A koronavírus-járvány miatt nem ajánlatos akkora tömeget összehívni, ahányan a Debreceni Egyetem MÉK Karán meg szoktak jelenni az őszi kalászosok mustráján. Pepó Péter egyetemi tanárral és intézetigazgatóval kettesben jártuk végig a kísérleti telepet.