Back to top

A világ egyik legkülönlegesebb madara

A bozóti pulykát nálunk ausztrál talegallatyúknak hívják. A Nagy-Vízválasztó-hegység erdeit lakja, emiatt a közelmúlt tűzvésze nagy károkat okozott állományában. A talajon keresgél tápláléka után, amely rovarokból, lehullott gyümölcsökből stb. áll. Életmódja egészen különleges…

A talegallatyúkok közelebbi atyafiságukhoz hasonlóan nem maguk költik ki tojásaikat, hanem külső hőforrásokra bízzák őket. Az ausztrál talegalla a szerves anyag bomlásából származó hőt használja a fiókák kikeltetéséhez. Lényegében egy hatalmas erdei avarkupacot kaparnak össze, melyet összekevernek némi földdel. Arra, hogy a kupac ki ne száradjon, a madár ügyel, mint ahogy arra is, hogy a szerves anyag bomlása révén keletkezett hő a tojásoknál megfelelő legyen. A talegalláknak rendelkezésére áll egy „beépített hőmérő” is, úgyhogy a tojásokat takaró réteg vastagságát állandóan változtatják, miáltal belül egy konstans hőmérséklet alakul ki.

Fotó: Kovács Zsolt

Az ausztrál talegallatyúk poligám, a hímek ugyan védelmezik a költődombot más hímektől, ám a tyúkoknak nem tudnak ellenállni. De a tyúkok sem a hűség szimbólumai: voltaképpen az történik, hogy miután megtörténik a párzás, és tojást raknak, továbbállnak a következő hímhez.

A talegalla tojásai meglepően nagyok, 10-12 százalékát teszik ki a tyúk tömegének. A sárgájuk aránya is igen nagy. A tojásokat akár többnapos eltolódással rakják le, így a fiókák sem egyszerre kelnek ki. A kelési idő igen hosszú, 60-70 napig tart. A csibéknek nem elég kibújniuk a tojásból, azért is meg kell küzdeniük, hogy a kupac alól a felszínre érkezzenek. Attól függően, hogy a tojás milyen mélyen helyezkedik el, a felszínre érkezés órákig, sőt, napokig is eltarthat. Ma már nemcsak állatkertekben találkozhatunk vele, hanem díszmadártenyésztők portáin is.

A talegallatyúk tartása nem ördöngösség. Az biztos, hogy nagy alapterületű, változatosan berendezett voliert kell biztosítani a pár számára. Fontos, hogy mindennap sokat kapirgálhasson, így a röpde talaja semmiképpen sem lehet beton, a legjobb az avarral behintett természetes föld. A tágas volier mellé természetesen hideg elleni védőházikót is kell építeni. A röpdében igen nagy mennyiségű lombot kell elhelyezni ahhoz, hogy madaraink fészkelni tudjanak.

Cikkünk Kovács Zsoltnak a Kistermelők Lapjában megjelenő részletes írása alapján készült.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Szavazzon az Európai Natura 2000 díj 2020. évi döntőseire!

Az Európai Bizottság büszkén jelenti be a Natura 2000 díj 27 döntősét, amelyeket a huszonhat uniós tagállam és az Egyesült Királyság a nevezési feltételeknek megfelelő 79 pályázata közül választottak ki.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.

Az antwerpeni díszposta - Alakgalamb Flandriából

Antwerpen Belgium egyik legfontosabb városa, egyben az azonos nevű tartomány székhelye. A város Flandriában, Belgium három régiójának egyikében található. Itt tenyésztették ki az antwerpeni postagalambot, amely fajta az antwerpeni díszpostafajta alapjának tekinthető.

Tulkok a Hortobágyon - Marhák vadon (2. Rész)

A Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság az utóbbi évtizedekben világ­viszonylatban is kiemelkedő eredményeket ért el az úgynevezett rekonstruált őstulok tenyésztésében. A kutatási eredményeket a park munkatársai örömmel osztották meg velünk, bízva abban, hogy olvasóink is szeretnék jobban megismerni ennek a fajtának érdekes történetét.

Jaj a zengőlegyeknek!

A szürke légykapó egész Európában fészkelő madár, hazánkban is széltében elterjedt, bár állománya az utóbbi évtizedekben megfogyott, jelenleg a becslések szerint Magyarországon nagyságrendileg 50 ezer pár költ. Korábban például rendszeresen láttam a badacsonyi vasút­állomásnál, Budapesten a Múzeumkertben, ahol frissen kirepült fiatalokat is megfigyeltem.