Back to top

„Annak adjuk el, akinek tudjuk” - 500 darabos merinó állomány kettős hasznosítással

A jelenlegi vírusos helyzetben lassan az egész magyar mezőgazdaság ugyanarra a taktikára kényszerül, mint azok, akik a birkák gyapját is értékesíteni akarják. Papp Zsolt ha nem is hármas, de legalább kettős hasznosítással tartja Tószegen az 500 darabos merinó állományát. Az áprilist pedig birkanyírással kezdték.

Részletes fotógaléria a birkanyírásról Tószegen ide vagy a képre kattintva

„Valamikor hármas hasznosításban voltak a környéken a merinók – mondja Papp Zsolt – a tavaszi körmölés után jött a nyírás, majd a „legelőre ellettek”, a bárányt értékesítették, és utána az anyákat fejték.

Manapság azonban a gyér piac miatt a fejés és a nyírás is lassan kikopik a gazdálkodásból. A hazai gyapjúnak nincs piaca, így annak adjuk el, akinek tudjuk.”

Ahogy a gazda meséli, az állományt azért nyírják, hogy a nyári hőségben „ne legyenek az állatok szőrbe”, a bevétel meg leginkább annyi, ami a nyírás költségeire elég. Az 500-as állomány nyírásával reggel 7 és délután 4 óra között végzett a 7 nyíró, akiknek birkafogók, gyapjúhordók, rostálók segítették a munkáját – összesen huszonketten voltak a Szűcs Patrik vezette csapattal együtt. A levágott gyapjú mennyisége kicsivel két tonna fölötti.

A hazai gyapjúnak a világpiacon a kínai műszállal és ausztrál konkurenciával kellene a versenyt felvennie, azonban hiába hosszú szálú és zsíros, vagyis jó minőségű, azért a téli istállózás miatt csak szennyezettebb az állataink szőre, mint az egész évben legelőn tartott ausztráloké. Ahogy pedig Papp Zsolt meséli, sajnos Tószeg környékén nincs lehetőség téli legeltetésre. „Ezt a környéket a sziki ősgyep miatt „kis Hortobágynak” is nevezhetjük, de erre az ősgyepre vagy esetleg vetett téli legelőre csak akkor tudnám kiengedni az állatokat, ha télen tartósan felfagyna. Azonban évek óta enyhe a tél és ha kiengednénk a birkákat, szétvágnák a gyepet. Az erdőtörvény változása óta erdőben legeltethetnénk, de ha valaki itt körülnéz, ugyanolyan pusztát lát csak, mint a Hortobágyon. Szóval nálunk ez szóba se jöhet. Marad a téli istállózás, és a részben alommal, takarmánnyal szennyezett gyapjú”

A jó minőség záloga pedig a minőségi takarmány: Tószegen az állatok télen lucerna- és gyepszénát kapnak, lucernából és szudáni fűből készült szenázst, valamint abrakot kukoricából, zabból és árpából.

A gazda pedig gondosan figyel az állományra, hogy egészségügyi problémák se legyenek, így nem gátolja semmi a húsgyarapodást és a kiváló gyapjú „növesztését” sem.

Fotó: magyarmezogazdasag.hu

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Állattartó telepek fejlesztése - Látnak jövőt a fiatalok az agráriumban?

Szadai Gabriella 16 évesen még nem agrárpályára készült. Bár a szülei, nagy- és dédszülei is Bugyin éltek és a mezőgazdaságban dolgoztak, ám saját jövőjét nem ezen a településen és nem állattartóként képzelte el. Ám huszonévesen döntenie kellett, hogy átveszi-e a hirtelen megbetegedett édesapjától a több száz birkából, legelőkből és szántóföldekből álló gazdaságot.

Vágóhíd, végállomás… Az utolsó láncszem túl gyenge volt

Különleges fajta, kiváló technológia, remek piac. Dr. Pintér Gábor az ügyvédi talárt cserélte le a francia Label Rouge követelményeknek is eleget tevő fekete lábú, kapirgáló csirkékért.

A gyöngyöspipe újból keresett

Hazánkban a gyöngytyúktartási kedv igen nagy ingadozást mutat. Ez, a hajdan az alföldi tanyákon gyakran előforduló baromfi a rendszerváltás idején szinte teljesen eltűnt, majd fokozatosan visszanyerte helyét a háztáji gazdaságokban. A madárinfluenza azonban a gyöngyöstartásnak sem kedvezett, akkor ismét jelentősen csökkent a tartott madarak száma. Az elmúlt években azonban újra divatba jött.

Online térben népszerűsíti a tejfogyasztást a Tej Terméktanács

Idén rendhagyó módon, a koronavírus-járvány miatt a digitális térben rendezi meg a Tej Terméktanács hagyományos, tej világnapi, fogyasztást ösztönző programját - közölte a terméktanács az MTI-vel. (Az ENSZ Mezőgazdasági és Élelmezési Világszervezete (FAO) június 1-jét jelölte meg a Tej világnapjának.)

Árutőzsde: emelkedő nyerstejárak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

Több állatot vágtak le az első negyedévben

Hat százalékkal több baromfifélét, két százalékkal több szarvasmarhát és egy százalékkal több sertést vágtak az első negyedévében a 2019. január-márciusi időszakhoz képest a magyar vágóhidakon - derült ki a NAIK Nemzeti Agrárgazdasági Kutatóintézet honlapján közzétett jelentésből.

Nincs esély az ASP megállítására

Szakértők szerint az afrikai sertéspestis (AFP) elleni küzdelmet elfedte a koronavírus-járvány elleni harc, ezért arra lehet számítani, hogy ebben az évben még intenzívebben terjed a sertések között a kór. Egyelőre nincs esély a megállítására.

Tenyésszünk fácánt! Kiváló jövedelemkiegészítés

Manapság egyre népszerűbb a nem háztáji állatok tartása és a belőlük készült élelmiszerek fogyasztása. Ennek kapcsán találkoztam a fácánnal, sokszínű vadászható madarunkkal. Felvetődött a kérdés, vajon milyen termelésre képes, és milyen piaci lehetőségeket rejt, emellett alkalmas-e háztáji tartásra.

Emelkedő marhahúskereslet

A világ marhahústermelése az utóbbi időszakban évi 64–66 millió tonna között alakult. A baromfiágazatokat sújtó madárinfluenza és a sertésállományokat tizedelő afrikai sertéspestis betegségek következtében emelkedett a marhahús iránti kereslet.

A szent íbisz rokona még fel-feltűnik

Közismert, hogy az íbiszek az ókori Egyiptom hitvilágában jelentős szerepet játszottak, de az már kevésbé ismert, hogy egyes fajaik napjainkban is nagymértékben terjeszkednek. Ilyen például a szent íbisz, melynek fogságból megszökött példányai Franciaországban ma már erős populációt alkotnak, míg közeli rokona, a batla nálunk már csak igazi ritkaságnak számít.