Back to top

Hogyan határozza meg a koronavírus-járvány a világ élelmiszer árait?

Gazdasági elemzők globális élelmiszer drágulást prognosztizálnak, amelynek mértékét 5-10 százalékban határozták meg. A mezőgazdaságon belül a járvány következményeit leginkább gyümölcs- és zöldségtermelő, és a feldolgozó ipar szenvedi meg leginkább. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel hogy bár a válság elmúlik, a változások megmaradnak.

Az áremelkedés okai számtalan összetevőből állnak, az idénymunkások mozgásterének beszűkülésétől kezdve a karantén miatt ki nem rakodott konténerszállító hajókig több tényező befolyásolja az élelmiszerek jelenlegi árát.

A szállítás

A járvány messzemenő zavarokat okoz a globális szállításban. A schengeni térségen belüli határok újbóli felállítása hosszabb várakozási idők eredményez az EU-országok közötti szállítmányozásban.

De nézhetjük Afrika példáját, amely a friss élelmiszerek egyik legfontosabb exportőre Európába. Kenyában a borsót és a zöldbabot betakarító munkavállalók felét kényszerszabadságra küldték a légi szállítás leállása miatt.

A zavarok okai gyakran szigorúan technikai jellegűek. A világjárvány kitörésekor sok tengeri szállításhoz használt konténert egyszerűen feltartóztattak Kínában, és ezzel jelentős késést okoztak.

A munkavállalóknál észlelt COVID-19 fertőzés miatt számos kereskedelmi kikötőt ideiglenesen bezártak.

A szezonálisan munkát vállalók hiánya problémát jelent a friss élelmiszerek betakarítása és szállításra való előkészítése során. Ez a nehézség a határok ideiglenes átjárhatatlansága miatt, illetve az egészségügyi kockázatok iránti félelmekből adódnak.

A mezőgazdasági munkások

Az idénymunkások hiánya az elkövetkező hónapokban várhatóan 40-50% lesz a fejlett mezőgazdasággal rendelkező országokban. Németországban az ágazatnak 286 000 idénymunkásra van szüksége minden évben. Franciaországban becslések szerint ez a szám 200 000, az Egyesült Királyságban 90 000 és Svájcban 33 000, de az idénymunkások iránti kereslet a legnagyobb Olaszországban, 370 000 fő.

A jelenlegi helyzetben egyik ilyen ország sem számíthat a további külföldi munkaerő bevonására, bár alkalmi intézkedésekkel és rendelet módosításokkal próbálnak könnyítéseket adni.

Ehhez kapcsolódó kérdés az egy adott országon belül a munkások nehéz belső mozgatása. A munkavállalók autóbusszal történő szállítása a lakhelyüktől a betakarítás helyére jelenleg nehézségekbe ütközik, de ha más szállítási formát kell biztosítani, ha egyáltalán lehetséges, az további költségnövelő tényező, ami rögvest beépül zöldségek és gyümölcsök árába.

A protekcionizmus

További árfelhajtó tényező a termelő országok saját belső piacainak védelme. Például a világ egyik legnagyobb búzaliszt-eladója, Kazahsztán betiltotta exportját. A korlátozások a hajdina, a hagyma, a sárgarépa és a burgonya piacát is érintik. Vietnám, a harmadik legnagyobb globális rizstermelő szintén felfüggesztette exportját

 A gazdasági protekcionizmus olyan eszköz, amelyet az országok használnak saját gazdasági piacuk védelmére.

Az ilyen exporttilalmak, korlátozások, kiegészítő vámtételek vagy egyéb akadályok jelentősen befolyásolják a nemzetközi kereskedelmet vagy akár meg is állíthatják.

Lehetséges megoldások

Az elemzők szerint az ellenintézkedések bonyolultak, de nem lehetetlenek.

A fentebb említett szigorításokkal szemben számos olyan megoldást javasoltak, amelyek célja az élelmiszeripar nehézségeinek enyhítése.

Az EU-n belüli a határok újbóli felállításának ellenére az Európai Bizottság fontolóra vette a zöld folyosók bevezetését, hogy a friss élelmiszereket szállító járművek ne várakozzanak hosszasa az EU 27 országának határátkelőhelyein.

Az idénymunkások hiányából adódó problémák megoldása az lehet, hogy helyettesítik őket olyan munkanélküliekkel, akik a teljes globális gazdaságot érintő válság miatt elveszítették munkahelyüket más ágazatokban.

Az egyes országok egyéni kétoldalú megállapodásokat is köthetnek az idénymunkások szállításának megkönnyítésére, például charterjáratokkal.

Szembe kell néznünk azzal a ténnyel hogy bár a válság elmúlik, a változások megmaradnak. Minden azt jelzi, hogy hosszú távon az élelmiszeripari ágazat, valamint a gazdaság többi ága is messzemenő változásokkal néz szembe.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csík-csodák

A Csík Zenekar alapítója, Csík János népzenész jókedvű muzsikus. Úgy táncol kezében a vonó, hogy örömzenére hívja a zenésztársakat is a legkülönbözőbb műfajokból. Koncertjein egymásra kacsint a hagyományos népzene a legvagányabb pop-rockkal. De mostanában, e vírusvészes kényszerű csend idején a színpadot felváltotta számára a természet.

Erzsi (néni) krumplis rétese – a mi helyi értékünk

Aki kóstolta már a rezi Reichenwaller Erzsébet krumplis rétesét, egyetért azzal, hogy legalább a helyi értéktárban ott a helye.

Továbbra is slágernövény a csemegekukorica

A csemegekukorica évek óta tartó népszerűsége jól példázza, hogy mindig találhatunk olyan piaci rést, amit érdemes megcélozni. A kárpátaljai termelők szerint mostanság ez a növény adja a legnagyobb nyereséget.

Miniszteri egyetértés az állatjólét finanszírozásáról

A 16 szövetségi tartomány agrárminiszterei augusztus végén tartott tanácskozásukon elvi megállapodást kötöttek arról, hogy a német gazdák részesüljenek megfelelő pénzügyi támogatásban az állattartás feltételeinek javítását segítő átépítések elvégzéséhez, és meg kell teremteni az ahhoz szükséges finanszírozás intézményrendszerét.

Hogyan csökkenthető az anti­bio­tikum-rezisztencia?

A WHO határozottan javasolja a gyógyászatilag fontos antibiotikumok használatának csökkentését az élelmiszertermelésre tenyésztett állatok esetében, beleértve az ilyen antibiotikumoknak az állatok növekedésének gyorsítására és diagnózis nélküli betegségmegelőzésre való teljes tiltását.

Húsfeldolgozó-üzemekre csapott le a német rendőrség

Németország több szövetségi tartományában is illegális munkavállalók után nyomoz a rendőrség. A húsfeldolgozó-üzemekben alkalmazott, többségükben kelet-európai dolgozókat zsúfoltan szállásolták el, ami a koronavírus-járvány terjedése miatt is aggályos.

Génszerkesztés a hatékonyabb élelmiszertermelésért

Amerikai és brit kutatók a világon elsőként hoztak létre olyan génszerkesztett hím állatokat, amelyek spermájának felhasználásával a betegségeknek jobban ellenálló és magasabb húsminőséget biztosító állatok születhetnének, ami hatékonyabbá tehetné az élelmiszertermelést.

Stabilan emelkednek a fogyasztói árak is

Fennmaradt a mezőgazdasági termékek árának emelkedő trendje – derül ki a KSH első féléves adataiból. Az agrár-, az élelmiszeripari és a fogyasztói árak közül az utóbbiak emelkedtek a legnagyobb mértékben.

Az Agrárkamara elkészíti a tagdíjbevallást tagjai helyett

Október végéig kell befizetni a tagdíjat. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) csökkenti tagjai adminisztrációs terheit azzal, hogy idéntől elkészíti tagdíjbevallásukat, hasonlóan a NAV általi SZJA-bevallásokhoz.

Célegyenesbe fordultak a KAP reform tárgyalásai Brüsszelben

A Tanács elnökségét ellátó Németország célja, hogy a tagállamok októberben elfogadják a tanács álláspontját a Közös Agrárpolitika új szabályrendszeréről. A megállapodást előkészítendő az uniós mezőgazdasági miniszterek a legfontosabb fennmaradó vitás kérdéseket vitatták meg szeptember 21-i brüsszeli ülésükön.