Back to top

Vadkár a szőlőben – kettőn áll a vásár

Ahol a vad jelen van, ott a vadkár valamilyen formája elkerülhetetlen. Ezért a kárért a vadászatra jogosult felelősséggel tartozik. Így van ez a szőlőültetvények esetében is, azonban a gazdák és a vadgazdálkodók között továbbra is rendszeres probléma, hogy a vad által okozott kárt ki fizeti meg. Több pincészetet, szőlőgazdát megkérdeztünk, a helyzetkörkép meglehetősen vegyes képet mutat.

A verpeléti Varsányi Pincészetnél már tavasszal megjelenik a vadkár, a szőlő zsenge hajtásaiban az őz okoz nagyobb kárt. Azokon a területeken, ahol réttel vagy erdővel határos a szőlőterület, a kár mértéke csak fokozódik – mondja Varsányi Lajos, noha napelemmel működtetett villanypásztort használ a vadkár ellen. Birtokán főként az Olaszrizlinget és a Kékfrankost preferálja a vad, a védekezésnek hála sikerült mérsékelnie a kár nagyságát.

A tiszakürti Tálas Borászatnál 2,5 hektáron a seregély okozott 10-15 százalékos terméskiesést. A másik jelentős probléma, Tálas László elmondása szerint, a terület őztúltartása.

Télen például több 100-120-as rudlik verődnek össze, emellett a környező területeken több érmes bakot is lövetnek a vadásztársaságok, ami jelentős bevételt jelent számukra, emiatt nem áll módjukba az őzállomány zavarása.

– A mi hegyközségünkben 28 db gázzal működtetett vadriasztót alkalmazunk 700 hektárra, ezen kívül a gazdáknak is van ugyanennyi, mégis egyre kisebb a vadriasztó hatásfoka – meséli Tálas László. Az őz lerágja a szőlő hajtásait, majd mikor megjelennek az új hajtások, azokat is „lelegeli”. A riasztót a vad egy idő után megszokja.

A monori Csúzi családi Pincészetnél ősszel szintén az őz, illetve a szőlő cukortartalma miatt a róka eszi le a termést, hogy a télre való felkészülés során ezzel fedezze zsírkészletének felhalmozását.

Szekszárdon, a Mészáros Borház szőlőbirtok ültetvényében az őz mellett a szarvasnak is jelentős a kártétele. Mészáros Pál elmondása szerint tavaly megközelítőleg 5 százalékos volt a vad kártétele, attól függetlenül, hogy kerítéssel és villanypásztorral is védekeztek a vadkár ellen. Esetükben a vad kifejezetten az Irsai Olivért preferálta.

A hajósi Huszár Borháznál hosszú évek óta komoly probléma a vadkár, aminek következménye, hogy egyre több a konfliktus a vadásztársaságokkal. A szőlő fejlődésekor kezdetben a nyúl és az őz rágja le a hajtásokat, míg a szarvas a tőkék között haladva tépi le a fürtöket.

Lehet kerítéssel védekezni, de az őz és a szarvas azt átugorja, míg a vaddisznó az orrával nyomja fel a kerítést, tönkre téve azt. Véleményem szerint nemcsak a gazdának, a vadgazdálkodónak is kellene valamit tennie a vadkár mérséklésért, mert sajnos mindez jelenleg eléggé egyoldalú.

Badacsonyban, az A’capella szőlőbirtokon minden évben közel 40-60 százalékos a terméskiesés a vadkár miatt. A vadászatra jogosultak nem tesznek semmit a vadkár mérséklése érdekében, állítja Dunai János, emiatt komoly összetűzései adódtak a vadgazdálkodókkal.

– A jelenlegi vadkárfelmérési protokoll szerint a szőlőmben jelentkező károknak csak minimális hányada mérhető, holott jobb esetben 40 százalékos a terméskiesésem éves szinten – meséli Dunai János. – Ott tarunk, hogy egyelőre két nyert perem van a vadásztársaságokkal szemben, de így is minden jogi eszközt megpróbálnak az ellehetetlenítésemre alkalmazni.

A vadkár megelőzésére fény, hang, illetve akusztikai vadriasztókat használnak, de a szőlőtermelő véleménye szerint ezek emberi környezetben teljesen használhatatlanok. A szőlőbirtokon a Kékfrankos, a Rajnai rizling, valamint főként az Olaszrizling a vad által preferált fajta. A szarvas és az őz a hajtásban és a fürtben is kárt tesz, a szüret után pedig a vaddisznó döngeti a sorokat, teszi tönkre a tőkéket. De itt az apróvadat is meg kell említeni: a mezei nyúl és a róka is rájár a szőlőre, összességében tehát egész évben jelentős mértékű vadkár jelentkezik.

A Légli Szőlőbirtokon tavaly kifejezetten jelentősnek volt mondható a vadkár. A balatonboglári vállalkozásban először a tőkenevelés során a hajtáscsúcsot, majd májusban a fürtös hajtást rágta le az őz. Eközben a keskeny sorok között a vaddisznótúrások okoztak számottevő kártételt. Mivel a kistraktorok nem tudnak elmenni a feltúrt területen, ezért azokat le kell járni, ami anyagi és időbeli ráfordítást egyaránt kíván. A Pinot Noir, a Chardonnay és az Irsai Olivér mondható preferált fajtáknak a vad szempontjából.

Légli Ottó elmondása szerint a vadkár egész évben jelen van, de ennek súlya a szüret felé egyre kevesebb. Az őz és a vaddisznó mellett a szarvasnak és a borznak lehet még számottevő a kártétele, főként a fürtökben.

A birtok tagoltsága nehezen teszi lehetővé a teljes körű lekerítést, így a kerítések mellett különféle vadriasztót alkalmazunk, de ezeket négy-öt naponként változtatni kell, különben megszokja a vad – vallja Légli Ottó.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Borászat a Márton-hegy szívében

A főapátság a második világháborút követő politikai döntés nyomán vesztette el azt a lehetőséget, hogy tovább folytassa az évszázadok során magas színvonalra emelt szőlő- és bortermelést. Tizenöt éve újra elkezdődött a borkészítés a Pannonhalmi Főapátság pincészetében.

Szőlő-bor ágazat: sok még a teendő

A fürtzáródás megtörtént, ám az időjárás még mindig beleszólhat, milyen is lesz a szüret. A NAIK SZBKI Kecskeméti Kutatóállomása és a Kwizda Agro Hungary Kft. által szervezett növényvédelmi tanácskozásra a közelgő szüret ellenére is sokan látogattak el. A Kecskemét-Katonatelepen tartott rendezvényen nem csak a szőlőről, hanem az ágazat helyzetéről is szó esett.

Nem lisztharmat, nem peronoszpóra, akkor micsoda?

Az idén az ország több borvidékén súlyos kárt okozott a feketerothadás, ami 20 éve bukkant föl először hazánkban. Mint a szőlőbetegségek zöme, ez is amerikai eredetű és a 19. században érkezett Európába. Eddig nem okozott különösebb gondot, az idén azonban erős fertőzések alakultak ki, mert a meleg és a sok csapadék kedvezett a kórokozónak.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Lila-hegyi kilátó

A Nyúl és Győrújbarát községek határán álló kilátót a Kisalföldi Erdőgazdaság Zrt. saját forrásából építette az általa kezelt erdőterületen. A Sokorói-dombság egyik legmagasabb pontján, a 313 méter magas Lila-hegy tetején egy geodéziai mérőtornyot alakítottak át páratlan panorámát nyújtó turisztikai építménnyé, ami emellett az eredeti szerepét is megtartotta.

Mit tegyünk a gyümölcsmolyok ellen?

A gyümölcsmolyok jelenleg is a gyümölcsfák: az alma, körte, őszibarack, kajszibarack, szilva legelterjedtebb kártevői. A sodrómolyok népes, több mint 1000 fajt magába foglaló családjába tartoznak, nappali vagy alkonyati állatok. Jellemző tulajdonságuk, hogy a kifejlett lepkék nyugalmi helyzetben háztető alakban összecsukva tartják a szárnyaikat.

Kipróbált gépek a szőlészetekbe

A gépbemutatók megritkulása közepette üde színfolt volt a július 24-én Balatonlelle-Rádpusztán, a Rád-Vin Kft. területén tartott Vititech 2020 gyakorlati szőlészeti gépbemutató. A tavaly indult Vititech-et a KITE Zrt. is nagyszerű kezdeményezésnek tartotta, így örömmel csatlakoztak hozzá. Bíznak benne, hogy a szervezőknek sikerült hagyományt teremteniük.

Az Egri Csillagról fog szólni a hétvége

Idén 9. alkalommal kerül megrendezésre az Egri Csillag Weekend, ahol egri borászatok mutatják meg a legújabb évjáratú Egri Csillagjukat, amihez a Food Truck Show társul, azaz az egyre népszerűbb street food legjobbjai jelennek meg a Dobó téren, Egerben.

Oxálsav-dihidrát tartós hordozón a varroa ellen - Randy Oliver receptje

Elérkeztünk az évnek ahhoz a szakaszához, amikor szükséges a varroa elleni sorozatkezelés valamilyen formája. Randy Oliver – neves amerikai méhész az American Bee Journal rendszeres szerzője – oxálsavas tartós hordozóval védekezik az atka ellen, mely több mint egy hónapig a kaptárban marad, tehát elméletileg nem kell sorozatkezelést adni.

A juhászok rémálma - Farkasok Franciaországban

Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám a sok helyen megjelenő aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas, medve is. Ellenben Franciaországban a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.