Back to top

Saját gyártmányú meggykombájn

A Michigan államban működő Oxley Farmon saját meggykombájnt alakítottak ki. Tíz éve súlyos jégkár után újították meg az ültetvényt és már nem rázógéppel akarták leszüretelni a termést, számol be a Good Fruit Grower. Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, emlékszik vissza a tulajdonos.

Az USA fő fajtája a Montmorency
A kezdetekre Chris Oxley emlékezett vissza: 2010-ben egy 20 hektáros, egyéves meggyültetvényt tett tönkre a jégeső. Az ültetvény az amerikai iparági sztenderdnek megfelelően sajmeggy alanyú, 5,8 x 6,4 méterre telepített Montmorency fákból állt, és rázógépes betakarításra tervezték.

A jégeső után minden fát visszavágtak az oltáshely fölött, és két új csemetét is ültettek a sorokba a fák közé, hogy intenzív ültetvényt hozzanak létre.

Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, mondja a tulajdonos. Ahogy a fák nőttek, ki kellett találni, mivel takarítsák be a termést. Először egy Oxbo sorok fölött járó áfonyaszedő gépet vásároltak, de hamarosan kiderült, hogy a sajmeggy alanyú Montmorency fákat nem lehet olyan alacsonyan tartani, hogy beférjenek a gép alá. Akkor a gyártóval próbáltak egyezkedni, hogy készítsen számukra magasabb szedőgépet, de miután az visszatáncolt, saját maguk vállalkoztak a kivitelezésre. Azért vágtak bele a munkába, mert már az 1960-as évek óta saját gyártású géppel szüretelik a szőlőt.

Saját gépüket 2018-19 telén készítették az áfonyaszedő mintájára. A traktorvontatású és -meghajtású berendezés körülfogja a meggyfát, és forgó szálak sodorják le a gyümölcsöt az ágakról. A meggy hátrafelé mozgó szállítószalagra hullik, ami vízzel töltött konténerekbe továbbítja a gyümölcsöt. Amikor a tartályláda megtelik, a gép automatikusan leereszti a sorba.

Fotó: goodfruit.com

A szüretelőgép mögött villás emelővel rakják föl az új konténert. A berendezés tervezéséhez fölhasználtak elemeket az ismert áfonya-, szőlő- és kávébetakarító gépekből.

Tavaly próbálták ki először a gyártmányukat és hibátlanul működött.

Nagy előnye, hogy kíméletesebb a fákhoz, mint a hagyományos rázógépek, és körülbelül háromszor gyorsabban lehet vele dolgozni, mert nem kell minden fánál megállni.

A leszedett meggy minősége is kitűnő. Egy ilyen gép megépítése elég drága, csak nagy ültetvényben és hosszú távon éri meg.

Azon is gondolkodnak, hogyan lehet hamarabb bevételhez jutni az ipari meggyből. Legutóbb tavaly telepítettek ugyancsak sajmeggy alanyon, de már 2,7 x 6 méteres térállásba. Terveik szerint 3-4 évig az új géppel szüretelnek, aztán minden második fát kihúznak, és visszatérnek a hagyományos rázógépes betakarításhoz. Így nem kell 7-8 évet várni, amíg géppel szedhetik a gyümölcsöt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.

Kínai tulajdonba került a Rabe

A patinás német talajművelőgép-gyártót, a Rabe-t (korábbi nevén Rabewerk) – amely hazánkban is jól ismert minőségi talajművelő gépeiről, és legutóbb a francia Gregoire Besson tulajdonában volt –, az elmúlt év végén felszámolták, és már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy egy kínai vevő képes lesz megmenteni.

A precíziós gazdálkodás válik az új normává a mezőgazdaságban – állítja a Corteva vezetője

Andreas Huber, a Corteva EMEA-régió Integrált Szántóföldi Tudományok részlegének vezetője az EBRD webinárján hívta fel a figyelmet a precíziós mezőgazdaság gazdálkodók szempontjából vizsgált előnyeire.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Elkészült a világ méhösszeírása

A világ 20 ezer méhfajáról készült összeírás jelent meg a Current Biology folyóiratban. Kínai és szingapúri kutatók állították össze a méhek eloszlásáról és a jelenlétüket befolyásoló tényezőkről szóló jelentést több mint 5,8 millió publikáció alapján.

Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány

Az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit.

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih

A Nébih ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

A biológiai sokféleség kulcsa

Az erdő nem egyszerűen fák sokasága, hanem bonyolult ökológiai rendszer, ami nélkül nem létezhetne az emberiség. Szolgáltatásai nemcsak közvetve, hanem közvetlenül is jelen vannak mindennapjainkban, hívja fel a figyelmet az Országos Erdészeti Egyesület az Agrárminisztérium támogatásával "Mi fán terem az erdő?" címmel indított társadalmi célú kampányában.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.