Back to top

Saját gyártmányú meggykombájn

A Michigan államban működő Oxley Farmon saját meggykombájnt alakítottak ki. Tíz éve súlyos jégkár után újították meg az ültetvényt és már nem rázógéppel akarták leszüretelni a termést, számol be a Good Fruit Grower. Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, emlékszik vissza a tulajdonos.

Az USA fő fajtája a Montmorency
A kezdetekre Chris Oxley emlékezett vissza: 2010-ben egy 20 hektáros, egyéves meggyültetvényt tett tönkre a jégeső. Az ültetvény az amerikai iparági sztenderdnek megfelelően sajmeggy alanyú, 5,8 x 6,4 méterre telepített Montmorency fákból állt, és rázógépes betakarításra tervezték.

A jégeső után minden fát visszavágtak az oltáshely fölött, és két új csemetét is ültettek a sorokba a fák közé, hogy intenzív ültetvényt hozzanak létre.

Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, mondja a tulajdonos. Ahogy a fák nőttek, ki kellett találni, mivel takarítsák be a termést. Először egy Oxbo sorok fölött járó áfonyaszedő gépet vásároltak, de hamarosan kiderült, hogy a sajmeggy alanyú Montmorency fákat nem lehet olyan alacsonyan tartani, hogy beférjenek a gép alá. Akkor a gyártóval próbáltak egyezkedni, hogy készítsen számukra magasabb szedőgépet, de miután az visszatáncolt, saját maguk vállalkoztak a kivitelezésre. Azért vágtak bele a munkába, mert már az 1960-as évek óta saját gyártású géppel szüretelik a szőlőt.

Saját gépüket 2018-19 telén készítették az áfonyaszedő mintájára. A traktorvontatású és -meghajtású berendezés körülfogja a meggyfát, és forgó szálak sodorják le a gyümölcsöt az ágakról. A meggy hátrafelé mozgó szállítószalagra hullik, ami vízzel töltött konténerekbe továbbítja a gyümölcsöt. Amikor a tartályláda megtelik, a gép automatikusan leereszti a sorba.

Fotó: goodfruit.com

A szüretelőgép mögött villás emelővel rakják föl az új konténert. A berendezés tervezéséhez fölhasználtak elemeket az ismert áfonya-, szőlő- és kávébetakarító gépekből.

Tavaly próbálták ki először a gyártmányukat és hibátlanul működött.

Nagy előnye, hogy kíméletesebb a fákhoz, mint a hagyományos rázógépek, és körülbelül háromszor gyorsabban lehet vele dolgozni, mert nem kell minden fánál megállni.

A leszedett meggy minősége is kitűnő. Egy ilyen gép megépítése elég drága, csak nagy ültetvényben és hosszú távon éri meg.

Azon is gondolkodnak, hogyan lehet hamarabb bevételhez jutni az ipari meggyből. Legutóbb tavaly telepítettek ugyancsak sajmeggy alanyon, de már 2,7 x 6 méteres térállásba. Terveik szerint 3-4 évig az új géppel szüretelnek, aztán minden második fát kihúznak, és visszatérnek a hagyományos rázógépes betakarításhoz. Így nem kell 7-8 évet várni, amíg géppel szedhetik a gyümölcsöt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Nemzetközi borturisztikai díjat nyert a Taste Hungary

Nemzetközi díjat nyert a magyar borok kóstoltatásával és nemzetközi megismertetésével több mint egy évtizede foglalkozó Taste Hungary csapata, a céget többek között a közösségi média innovatív használatáért jutalmazta az angol The Drinks Business magazin - közölte a társaság. A hagyományos London Wine Fair helyett a díjátadót idén a járványhelyzet miatt online rendezték Londonban.

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).

A mezőgazdasági bizottság előtt az agrárminiszter

Aszály, fagy, belvíz, ASP, madárinfluenza, COVID-19, pánik – ezekkel a kihívásokkal kellett a magyar gazdáknak megküzdeni 2020-ban, ők pedig eredményesen helytálltak, az agráriumról pedig ezen körülmények között bebizonyosodott, hogy stratégiai ágazat. Így foglalható össze mindaz, amit Nagy István agrárminiszter az Országgyűlés mezőgazdasági bizottsága előtti éves meghallgatása során mondott.

Erős hátteret nyújt a Syngenta a Valagro további fejlesztéseihez

A környezet és az emberi egészség védelme érdekében mind nagyobb figyelem fordul a biológiai megoldások felé a mezőgazdaságban, ez piac várhatóan öt év alatt megduplázódik. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek is tevékenyek ezen a téren. A Syngenta a 40 éves gyakorlattal rendelkező, a biostimulátorok és speciális tápanyagok piacán vezető olasz Valagrót vásárolja meg, jelentették be október elején.

A hazai méhészet egyik „nagy öregje” - 50 éve a szakmában

Az OMME pápai szervezete egyik „nagy öregjének” tapasztalatait szeretném megosztani az olvasókkal. Egy életen át tartó tanulás, alkalmazkodás a körülményekhez és a hasznos technológia átvétele ezen írás apropója.

A paradicsom lehet a kulcsa az aranka fajok elleni védekezésnek

A nünbergi Friedrich-Alexander Egyetem kutatói a Tübingeni Egyetem, a Tromsøi Egyetem, az UC Davis és a norwichi Sainsbury laboratórium munkatársaival együttműködve felfedezték, hogy egyes paradicsom fajták hogyan védekeznek a kártékony aranka fajok ellen. Egy idáig ismeretlen receptor segítségével azonosítják a parazitát.

Lemken – 240 éve a mezőgazdaság szolgálatában

A minőségi talajművelő-, vető- és permetezőgépeiről híres, talajművelő gépeivel számos európai országban vezető pozíciókat szerzett családi vállalkozás is, mint mezőgépgyártó, 240 évvel ezelőtt egy kovácsműhelyben kezdte működését. Kezdetben lópatkolással, lóvontatású eszközök (ekék, boronák, gereblyék, szekerek stb.) javításával és egyedi gyártásával foglalkozott.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

A legtisztább gyümölcs: csak egy kupicával!

Köztudott: egy liter 40-45 fokos whiskyt nagyjából 2 kilogramm gabonából állítanak elő, egy üveg vodkának 3 kiló krumpli és víz az alapanyaga, miközben egy liter pálinkát legalább tíz kiló kiváló gyümölcsből készítenek. És ha valaki nagyon ínyenc készítheti szőlőből is!