Back to top

Saját gyártmányú meggykombájn

A Michigan államban működő Oxley Farmon saját meggykombájnt alakítottak ki. Tíz éve súlyos jégkár után újították meg az ültetvényt és már nem rázógéppel akarták leszüretelni a termést, számol be a Good Fruit Grower. Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, emlékszik vissza a tulajdonos.

Az USA fő fajtája a Montmorency
A kezdetekre Chris Oxley emlékezett vissza: 2010-ben egy 20 hektáros, egyéves meggyültetvényt tett tönkre a jégeső. Az ültetvény az amerikai iparági sztenderdnek megfelelően sajmeggy alanyú, 5,8 x 6,4 méterre telepített Montmorency fákból állt, és rázógépes betakarításra tervezték.

A jégeső után minden fát visszavágtak az oltáshely fölött, és két új csemetét is ültettek a sorokba a fák közé, hogy intenzív ültetvényt hozzanak létre.

Ez volt a világ legnagyobb üzemi kísérlete, mondja a tulajdonos. Ahogy a fák nőttek, ki kellett találni, mivel takarítsák be a termést. Először egy Oxbo sorok fölött járó áfonyaszedő gépet vásároltak, de hamarosan kiderült, hogy a sajmeggy alanyú Montmorency fákat nem lehet olyan alacsonyan tartani, hogy beférjenek a gép alá. Akkor a gyártóval próbáltak egyezkedni, hogy készítsen számukra magasabb szedőgépet, de miután az visszatáncolt, saját maguk vállalkoztak a kivitelezésre. Azért vágtak bele a munkába, mert már az 1960-as évek óta saját gyártású géppel szüretelik a szőlőt.

Saját gépüket 2018-19 telén készítették az áfonyaszedő mintájára. A traktorvontatású és -meghajtású berendezés körülfogja a meggyfát, és forgó szálak sodorják le a gyümölcsöt az ágakról. A meggy hátrafelé mozgó szállítószalagra hullik, ami vízzel töltött konténerekbe továbbítja a gyümölcsöt. Amikor a tartályláda megtelik, a gép automatikusan leereszti a sorba.

Fotó: goodfruit.com

A szüretelőgép mögött villás emelővel rakják föl az új konténert. A berendezés tervezéséhez fölhasználtak elemeket az ismert áfonya-, szőlő- és kávébetakarító gépekből.

Tavaly próbálták ki először a gyártmányukat és hibátlanul működött.

Nagy előnye, hogy kíméletesebb a fákhoz, mint a hagyományos rázógépek, és körülbelül háromszor gyorsabban lehet vele dolgozni, mert nem kell minden fánál megállni.

A leszedett meggy minősége is kitűnő. Egy ilyen gép megépítése elég drága, csak nagy ültetvényben és hosszú távon éri meg.

Azon is gondolkodnak, hogyan lehet hamarabb bevételhez jutni az ipari meggyből. Legutóbb tavaly telepítettek ugyancsak sajmeggy alanyon, de már 2,7 x 6 méteres térállásba. Terveik szerint 3-4 évig az új géppel szüretelnek, aztán minden második fát kihúznak, és visszatérnek a hagyományos rázógépes betakarításhoz. Így nem kell 7-8 évet várni, amíg géppel szedhetik a gyümölcsöt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu/goodfruit.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Országszerte fagyok jönnek

Bár az elmúlt egy hét során az ország nagy részén nem sok csapadék hullott, inkább csak szitálás, illetve gyenge eső fordult elő, de a talajok nem sokat száradtak, szikkadtak, továbbra is igen sáros felszín nehezíti a mezőgazdasági munkákat a keleti országrészben, és a Dunántúlon is többfelé.

Teret nyer a datolyaszilva

Szerencsés helyzetben érezhetik magukat a kárpátaljaiak, mivel a november végén évtizedek óta menetrendszerűen hozzánk érkező közép-ázsiai termelőknek köszönhetően, már régen megismerkedhettek a datolyaszilvával. Az utóbbi években egyre több fénykép tanúskodik a világhálón arról, hogy immár nálunk is megterem ez az igencsak ízletes és vitaminokban gazdag gyümölcs.

Pár év alatt megszűnhet a román üvegházi zöldségtermesztés

2015 óta harmadával csökkent az üvegházak területe Romániában, már csak 200 hektárt foglalnak el. A rohamos csökkenés a 90-es évek végén kezdődött, amikor a fűtési költségek rohamos emelkedése és a tőkehiány miatt, ami a fejlesztések gátja volt, a termelés kezdett egyre kevésbé kifizetődővé válni.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Fendt 700 Vario: a sokoldalú széria

A Fendt újdonságait bemutató sorozatunkban ezúttal a 700 Vario szériával foglalkozunk. Mostantól, a korábban megismert FendtONE kezelési rendszer az Agritechnicán bemutatott Profi+ mellett a Power, a Power+ és a Profi változatban is elérhető.

2019-ben 2,4% -kal nőtt az EU teljes mezőgazdasági termelése

A mezőgazdaság gazdasági mutatói szerint, a teljes mezőgazdasági termelés 2019-ben az Európai Unióban (EU) összességében 418 milliárd euró volt, 2,4%-kal több, mint 2018-ban – áll az EUROSTAT november 16-ai közleményében.

Hány embert etet ma egy német gazda?

Egy statisztikán és a technika fejlődésén keresztül pontosan nyomon követhető a mezőgazdaság forradalma, és kiderül, hogy ma hány embert képes ellátni élelemmel egyetlen német gazda. A német Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezési Ügynökség tanulmánya szerint 1950-ben egy német gazda 10 embert tudott ellátni élelemmel, ma pedig 140-et.

Hamisított paradicsomsűrítmények kiszűrésén dolgoznak a Szent István Egyetem kutatói

Számos olyan esetről számolt már be a sajtó és a szakirodalom, amely szerint a boltokban kapható paradicsomos termékeket egyes előállítók élelmiszerhamisítás révén miként „varázsolták” a fogyasztók számára tetszetősebb színűvé, ízűvé, állagúvá, elsősorban gazdasági haszonszerzés céljából.

Könnyen termeszthető a kínai galagonya

Egészséges táplálkozásra törekedve egyre többen keresik a gyógyhatású gyümölcsöket. A homoktövis már a múlt század nyolcvanas éveiben megjelent a hazai termesztésben, de ilyen gyümölcs a fekete berkenye, az utóbbi évtizedekben nagy területen telepített bodza, vagy éppen a viszonylag új goji bogyó is.

Automatikus fejés DeLaval fejőrobotokkal

Egy közelmúltban megjelent, robotok, drónok és mesterséges intelligencia mezőgazdasági alkalmazásával foglalkozó kutatás szerint az állattenyésztésben is egyre elterjedtebb a robotizálás: az automatikus fejés 25 éve létezik. A technológia világszerte megtalálható és bizonyított a tejtermelő gazdaságokban.