Back to top

Drága a zöldség-gyümölcs, de nem a termelő kap többet

Drága a zöldség és a gyümölcs, de leginkább csak a boltokban: a termelőkhöz a legtöbb termény esetében csak kevéssé szivárog le a mostani áremelkedés. Mindez rövidebb távon az extenzív szereplőknek kedvezhet, de hosszabb távon nincs alternatívája a beruházásoknak és a modern termelési módozatoknak – véli Malatinszki György.

Malatinszki György
Fotó: Malagrow Kft.
A Malagrow ügyvezető igazgatója szerint végső soron a jobb költséghatékonyság és az egységes minőségű, piacképesebb termék fog dönteni, ez pedig modernizálás nélkül egyre kevésbé érhető el.

A jelenlegi magas zöldség-gyümölcs árak jobbára csak a kereskedelem, a fogyasztók szintjén jelentkeznek, a termelők a legtöbb esetben nem részesülnek a fogyasztói árak emelkedéséből.

Ez rövidebb távon a beruházásokat halogató termelőknek kedvez ugyan, hosszabb távon viszont éppen a fejlesztésekkel jobb költséghatékonyságot és piacképesebb minőséget előállító szereplők nyerhetnek – véli Malatinszki György. A speciális tápanyag-utánpótlási megoldásokkal foglalkozó, magyar tulajdonú Malagrow ügyvezető igazgatója szerint egy komplex helyzet alakult ki a zöldség-gyümölcs ágazatban, amely a koronavírus krízis hatásaiból, az export és az import átalakulásából, időjárási tényezőkből és a munkaerő biztosításának kérdéséből fakad. „Ebben a bonyolult helyzetben ismét egyértelművé vált, hogy mindazok, akik intenzív módozatokkal, vagyis kevesebb munkaerőt igénylő, és az időjárási hatásoknak kevésbé kitett módon termelnek, biztosíthatják a folyamatos áruellátást. A jelenlegi magasabb árak ugyanakkor sok esetben nem a termelőknél csapódnak le” – tette hozzá a szakember. A cégvezető ezzel kapcsolatban megjegyezte: a mostani helyzet piaci anomáliaként fogható fel, amelynek hamarosan rendeződnie kell, hogy a kereskedők és a termelők is megnyugtatóan megtalálják számításukat.

Kőkemény elvárások

Malatinszki György szerint ez a jelenlegi helyzet még így is a beruházások létjogosultságát igazolja, hiszen a nyomott termelői árak mellett még inkább felértékelődnek a költségcsökkentő beruházások, valamint azok a technológiák, amelyek piacképesebb, szebb, jobban eladható terményt biztosítanak. „Egy olyan világban, amikor a termelő aránylag alacsony árat kap a terményért, a kereskedelmi szereplők pedig komoly minőségi és küllemi elvárásokat támasztanak, csak az nyerhet hosszabb távon, aki kedvező fajlagos költségszerkezet mellett tud egységes minőségű és nem utolsósorban kinézetében és színében is vonzó zöldségeket és gyümölcsöket biztosítani. Ezt az extenzív, szántóföldi termesztési módszerekkel egyre nehezebb elérni.”

Az egyébként is komplex ágazati helyzetet tovább bonyolítja, hogy a mostani magas árak jobbára csak a kereskedelem, a fogyasztó szintjén jelennek meg, a termelő által kapott ár pedig nem sarkall újabb beruházásokra. „Nyomott árak esetén a minimális befektetést megvalósító, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplők könnyebben érnek el pénzügyi eredményességet, mint az esetenként drága beruházásokat vállaló termelők. Ez a helyzet azonban csak rövid távon áll fenn” – figyelmeztetett a cégvezető. Malatinszki György szerint tehát az extenzív termelést folytató szereplők ideiglenesen érhetnek el jó eredményeket, de hosszabb távon a költséghatékony termelés és a piacképes termék fog dönteni – ez pedig beruházások nélkül egyre kevésbé valósítható meg.

Érdemes körültekintően tervezni

Mindezek miatt érdemes a beruházásokat úgy tervezni, hogy azok megtérülése csak közép- vagy hosszútávon várható, hiszen a jelek szerint a piac még magasabb fogyasztói árak esetén sem jutalmazza azonnal a termelők erőfeszítéseit. Ezt a megtérülési időt és általában a fejlesztések pénzügyi eredményességét kedvezően befolyásolhatják a különféle támogatási konstrukciók, Malatinszki György szerint ugyanakkor a beruházásokat szakmai alapon kell megtervezni, és nem azt kell fejleszteni, amire támogatás van.

„Egy-egy beruházásnak a saját jogán is meg kell térülnie, szakmailag és pénzügyileg megalapozottnak kell lennie. Ha ennek a követelménynek megfelel egy fejlesztési terv, és még támogatás is van mellé, akkor az természetesen segíthet.”

Ilyen megfontolások és gondos tervezés mellett érdemes a munkaerőt kiváltó, az időjárási kockázatokat mérséklő, vagy a tárolást, a post harvest fázis hatékonyságát javító fejlesztéseket kidolgozni és megvalósítani.

Hosszabb távon fejleszteni kell

Malatinszki György hangsúlyozta: a beruházás, az extenzív termelési módozatoktól az intenzív felé történő elmozdulás mindenképpen jó irány, ha hosszabb távon gondolkodik az ember: a gazdasági krízisek és az időjárási anomáliák is elsősorban a külső hatásoknak jobban kitett, extenzív, szabadföldi termelést folytató szereplőket érintik negatívan. Ezek néha olyan súlyosak is lehetnek, hogy némely termelő feladni kényszerül tevékenységét. Az intenzív, a környezeti és piaci kockázatok ellen védettebb termelést folytató mezőgazdasági szereplők ugyanakkor hosszabb távon biztosabban számíthatnak beruházásaik megtérülésére. Ez különösen az időjárási kockázatokat tekintve vehető biztosra. „A klímaváltozás miatt sajnos arra kell számítani, hogy az elkövetkező években, évtizedekben az időjárási szélsőségek, így a jég- és fagykár, az aszály, vagy éppen a belvíz miatt jelentkező nehézségek mind súlyosabbak és gyakoribbak lesznek. Ezek kiküszöbölése, vagy legalább enyhítése hosszabb távon egyértelmű piaci előnyt biztosít azoknak a szereplőknek, amelyek hajlandóak beruházásokat eszközölni” – fogalmazott a cégvezető.

Forrás: 
Malagrow Kft. sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen; egyszóval az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe.

Mindent helyben - fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés

Újra fellendült a házi szörp- és lekvárkészítés. A hobbiból pedig akár mellékjövedelem is képződhet, mert mind nagyobb az érdeklődés a házi készítésű termékek iránt, a családi szükségletet meghaladó fölösleg könnyen értékesíthető.

Minden második magyar cégnél megmaradt a home office lehetősége

A veszélyhelyzet idején a magyarországi cégek 33 százalékánál az alkalmazottak heti 5 napot dolgoztak otthonról, 16 százalékuknál 3-4 napos, 7 százalékuknál pedig 1-2 napos távoli munkavégzést rendeltek el; minél nagyobb egy cég, annál magasabb volt a folyamatos távmunka aránya - derül ki a Profession.hu felméréséből, amit az MTI-nek juttattak el.

Júliusban is emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak

Júliusban már a második egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a növényi olaj- és zsírfélék, valamint a tejtermékek drágultak.

KSH: 697 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet júniusban

Júniusban az export euróban számított értéke 3,1, az importé 5,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 201 millió euróval javult, és elérte a 697 millió eurót (240 milliárd forintot) - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján pénteken.

A paradicsom íze

Többen úgy vélik, hogy a kertjükben termett paradicsom sokkal jobb, kellemesebb ízű, mint a kereskedelmi forgalomban kapható. Ennek hallatán leginkább az a válasz, hogy mindenkinek más ízlik, ezért nem lehet egységes véleményt alkotni a paradicsom ízéről sem.

Pizza, hamburger - házhoz rendelve tesztelt a Nébih

Öt termékkategóriában összesen 26 készételt rendelt a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) termékteszt programja. Pizzák, tészták, frissensültek, hamburgerek és a távol-keleti konyha levesei kerültek a Szupermenta virtuális kosarába.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

A járvány előtti szintre emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 5,7 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Újabb találmány COVID-járvány idején, a kenyérautomata

A biztonságos vásárlás jegyében kenyérautomatákat állított fel egy lengyel pékség.