Back to top

Válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca

25 milliárd forintos válságkezelő támogatási programot készít elő az agrártárca a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára. Ebből 3 milliárd forinthoz jut majd a baromfiipar - jelentette be Nagy István agrárminiszter a Bro-Ker-Bét Kft. új baromfitelepének avatóján.

Ünnepélyes keretek között avatta fel új baromfitelepét a Bro-Ker-Bét Kft., mely 1989 óta foglalkozik elsősorban húshibrid szülőpárok előállításával és tartásával. A beruházás a Pest megyei Hernád nagyközségben, összesen 2,3 milliárd forintból valósult meg, mely összeghez a Vidékfejlesztési Program 395 millió forintos támogatást biztosított.

Az avatón részt vett Nagy István agrárminiszter is, aki köszöntőjében úgy fogalmazott: ez a beruházás is azt bizonyítja, a magyar gazdatársadalom bízik a jövőben s nyitott a fejlesztésre, ami a versenyképesség záloga is egyben. Mint mondta, a szaktárca az elmúlt időszakban sokat dolgozott azon, hogy stabilizálja a magyar állattenyésztés, így a baromfiágazat helyzetét is. Ennek fontos része

az a 25 milliárd forintos válságkezelő támogatási program, melyet a mezőgazdaság és élelmiszeripar szereplői számára készítettek elő, s amelyből a baromfiágazat 3 milliárd forinthoz jut majd.

„A célunk Magyarország élelmiszerellátási biztonságának fenntartása, termelőkapacitásának megerősítése, ezzel együtt pedig a munkahelyek védelme. A program csaknem 35 ezer vállalkozást, rajtuk keresztül pedig mintegy 140 ezer foglalkoztatottat érint” – magyarázta a tárcavezető. Hangsúlyozta, az említett összegből 24 milliárd forint vissza nem térítendő támogatás. Ebből az élelmiszeripar, a dísznövény-, a zöldség-, a bor-, a sertés- és a baromfiágazat, továbbá a méhészek, a haltermelők, valamint a juh-, a kecske-, a nyúl-, a tejelő-, illetve húsmarha ágazat szereplői jutnak forrásokhoz.

Ez év nyarán egy másik, 100 milliárd forint keretösszegű, fejlesztéseket ösztönző pályázati csomagot is életbe léptetnek. Ezen összeg fele áll majd az állattenyésztési ágazat szereplői rendelkezésére.

Ennek különlegessége – Nagy István szavaival élve –, hogy megemelték a támogatás felső határát, méghozzá 500 millió forintról 2 milliárd forintra. Mint mondta, a koronavírus-járvány rávilágított az állattenyésztési ágazat fontosságára, éppen ezért van szükség azokra a beruházásokra, amelyek versenyképessé tehetik azt. Kiváló példa a hernádi beruházás, mellyel a Bro-Ker-Bét Kft. úgy törekszik a termelés maximalizálására, legmagasabb szinten történő tartására, hogy közben az állatjóléti körülményeknek és az állategészségügyi előírásoknak is a legmesszemenőbb módon megfelel.

Temesi István, a vállalat stratégiai igazgatója elmondta, a beruházással új munkahelyeket is létrehoztak: 137 főnek tudnak hosszútávú megélhetést biztosítani. Beszélt arról is, hogy az új telepen a tojástermelés olyannyira beindult, hogy a közeljövőben a keltető bővítésére is szükség lesz. Beszédet mondott ez alkalomból Pogácsás Tibor, a térség országgyűlési képviselője is. Szavai szerint a beruházó cég olyan helybeni értéket képvisel, melyre nagy szüksége van a településnek.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.

950 tehén biztosítja a napi tejtermelést - A dabasi siker titka

A napjainkban kiemelkedően eredményes dabasi Lakto Kft. tehenészete 1997-ben még a csőd szélén állt, leromlott állat­állománnyal, rossz termelési eredménnyel és takarmányhiánnyal küszködött. Ekkor a cég új tulajdonoshoz, Kővágó Ignáchoz került, akinek a szakértelme hamar jelentős fordulatot eredményezett a cég életében.

A 25 év alattiak munkához jutását segíti az alacsony iskolai végzettségű fiatal álláskeresők támogatása

A 25 év alattiak munkához jutását segíti az alacsony iskolai végzettségű fiatal álláskeresők támogatása – jelentette ki a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége (VOSZ) főtitkára az M1 aktuális csatorna vasárnap délelőtti műsorában.

Családi ötletből exportőr: A ComAgro-Sardo útja a külpiacokig

160 liter tej volt az első napi termelés a ComAgro-Sardónál, amely eredetileg nem is tehenekkel kívánt foglalkozni. A többségi tulajdonos a családi tradíciókat követve választotta az ágazatot, hiszen szülei állattenyésztéssel és -kereskedelemmel foglalkoztak.

Uniós agrárpolitikai reform 2022 után

Az Európai Parlament képviselői pénteken elfogadták álláspontjukat a 2022 utáni agrárpolitika reformjáról. A parlamenti delegáció ezzel készen áll a tárgyalásokra az uniós szakminiszterekkel.

A borturizmus jövője: digitalizáció és személyre szabott ajánlatok

Internetes konferenciát tartottak Fokvárosban, Innováció a borturizmusban a COVID-19 járvány összefüggésében címmel, amelyen Argentínából, Chiléből, Franciaországból, Olaszországból, Spanyolországból felszólaló előadók osztották meg tapasztalataikat arról, milyen hatást gyakorolt a koronavírus járvány a borturizmusra.

Kukorica - az utolsó reménysugár

Kalászosokból az utóbbi évtized leggyengébb termését takarították be idén a kárpátaljai földművesek. Természetesen az egyes táblák vagy családi gazdaságok között jelentős eltérések voltak a hozamban, ám az idei év „eredményét” jellemzően már azok is elégedetten nyugtázzák, akiknek a mérlege nullát mutat a kiadások és a bevétel számbavétele után.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.