Back to top

Hazai méhlegelők 14. rész - Idegenhonos fás hordásnövények VI.

Európa nagy részének és így hazánknak is a mindmáig egyik legelterjedtebb parkfája, díszfája a közönséges vadgesztenye (Aesculus hippocastanum), vagy más nevén a fehér bokrétafa. Napjainkban sok veszélyes károsítója van, melyek - különösen az idősebb példányait - erősen tizedelik. Méhészeti értékét sokan vitatják, kétségbe vonják a magas szaponintartalmú, méhekre mérgezőnek vélt virágpora miatt.

Az előző részt itt olvashatja

A vadgesztenye

A vadgesztenye a Balkán-félszigeten őshonos fafaj, Albánia, Bulgária, Észak-Görögország hegyeiből származik. A XVI. századdal kezdődően (1576 óta) terjedt el Európában, kezdetben díszfaként, parkfaként, temetőkben, később fasorokban, útfásításokban alkalmazták, erdőben ritkábban, elegyfafajként fordul elő. Szülőfalum határába egykor a 13 aradi vértanú emlékére ültették egy-egy példányát.

1. kép: Vadgesztenye levele (a) és virágzata (b)
1. kép: Vadgesztenye levele (a) és virágzata (b)

Termőhelyi igénye, morfológiája

Természetes élőhelye őshazájában a hegyvidéki erdőkre, mély, hűvös szurdokvölgyekre korlátozódik. Félárnyéktűrő, bár szépen csak szabad állásban fejlődik, vagy ha megfelelő növőtér áll rendelkezésére (például egy fasorban).

A talaj tápanyag-ellátottságára igényes. Száraz talajokon rosszul fejlődik. A mély agyagtalajokat előnyben részesíti. Jó termőhelyen gyors a növekedése. Magassága 20-30 méter. Törzse csavarodott, ezért ipari felhasználásra kevésbé alkalmas. Koronája terebélyes,

nagy tartóágakra tagolódik, alsó ágai ívesen lefelé hajlanak. Kérge szürkésbarna színű, pikkelyekben leváló. Hajtása világos színű, szürkésbarna árnyalatú, vastag. Rügyei nagyok, sötétbarnák, ragadósak. Levelei keresztben átellenesen állnak a hajtás tengelyén, melyhez hosszú nyéllel csatlakoznak (1a. kép). Tenyeresen összetett levele 5-7 ülő, nyeletlen levélkéből áll. Hosszúságuk 10-25 cm. Színük élénkzöld, fonákjuk kezdetben pelyhesen szőrös. Virágai végálló bugás fürtben csoportosulnak (1b. kép). Az egyenként 2 cm-es virágok fehér színűek, a sziromlevelek hullámosak, közepükön citromsárga, majd okkersárga, később - a virágzás végén, az összes portok felnyílása után - kárminpiros folttal. Ez a folt 6 mm hosszú és mintegy 3 mm széles. Egy-egy virágzatban több száz (akár 400) virág is lehet: 1-1 virágzati ágon 10-12 darab; a virágzat elágazásainak száma pedig átlagosan 30-34. Ez a virágrendszer a virágzási sorrendiségét is meghatározza egy-egy virágnak. Számukhoz képest ezek közül viszont csak kevésből fejlődik ki termés.

A virágok kétoldalian részarányosak (zigomorf szimmetriájúak). A párta 5-6 sziromból áll. A virágzatban porzós, termős és hímnős virágok is találhatók. A legtöbb virág porzós, sőt a csak porzós virágokból álló fürtök sem ritkák.

Április-májusban, olykor június elején nyílnak. Termése 4-5 cm-es, gömbölyű, szúrós, kopácsokkal nyíló tok, melyben a lehetséges 3 rekeszből általában nem fejlődik ki mindegyik (2a. kép). Magja nagy, barna színű, fényes felületű és feltűnő, világos köldökfoltot visel (2b. kép). Ha a tokban egynél több mag fejlődik, akkor azok alakja ellaposodik. Magas szaponintartalma miatt csak vadtakarmánynak való, de vadgazdálkodási jelentősége nem elhanyagolható. A nagyvad előszeretettel fogyasztja. Az avarból kioldódó szaponin allelopátiás (csírázás-, növekedésgátló) hatást is kivált, a bokrétafák alatt ezért a növényzet gyér vagy a talaj teljesen csupasz.

2. kép: Vadgesztenye termése (a) és magja (b)
2. kép: Vadgesztenye termése (a) és magja (b)

Méhészeti jelentősége

A méhek nektárt és virágport egyaránt gyűjtenek róla. A nektárja főleg szacharózt, más néven répacukrot, (diszacharid, amelyet 1 glükóz és 1 fruktóz molekularész alkot), kevesebb fruktózt (monoszacharid; gyümölcscukor, a legédesebb természetes cukorféleség) és még kevesebb glükózt (monoszacharid; szőlőcukrot) tartalmaz.

A nektár cukorértéke német vizsgálatok szerint 1,1 mg. Méze színtelen, áttetsző, majd egy idő után sárgás árnyalatú, gyorsan kristályosodó. A vadgesztenyével kapcsolatosan már évtizedekkel korábban, külföldi és hazai méhészeti irodalomban egyaránt tudósítottak káros hatásokról, de az ellenkezőjéről - kiváló méhészeti jelentőségéről is.

A káros hatások közül írtak a fiasítás és a kifejlett méhek pusztulásáról, törpe méhekről, a dolgozók élettartamának csökkenéséről. A vadgesztenyenektár aránylag szegény virágporban, így elsődlegesen a méhek által begyűjtött pollenjét és annak szaponintartalmát tették felelőssé a kutatók. A méheket egyoldalúan vadgesztenyepollennel táplálva azok rövidebb ideig éltek. Ám ez viszonylag elhanyagolható mértékű, csupán 1,2 nap volt a kontrollhoz képest, a fiasításban pedig nem mutatkozott káros hatás. A méhek a felvett nektárból az előbelükben képesek megkötni, raktározni a szaponin egy részét. Így a dolgozók a gyűjtéskor azokat a fákat látogatják elsősorban, amelyek szaponinban szegények. (A szaponintartalom az időjárásnak is köszönhetően az évenkénti változások mellett egyedi különbséget is mutat.) Idősebb méhészek, akiknek a röpkörzetében sok a vadgesztenyefa, inkább arról számoltak be, hogy sosem tapasztaltak káros hatást, sőt a családok kiválóan fejlődtek. Mindenesetre kitöltheti a gyümölcsvirágzás utáni, akác előtti hézagot a hordásban. Egyes években nem mézel. Évente átlagosan 2-3 kg, néha ennél nagyobb hordás is előfordulhat a területtől függően. Ez a méz alapvetően az akác előtti tisztítópergetésünkben jelentkezhet.

Ültetése/telepítése, károsítói

Útfásításokban szemet gyönyörködtető látvány, ám ezeknek a gesztenyesoroknak jelentős része mára elöregedett, faanyaguk korhadása miatt pedig a közlekedésre veszélyesek. Sok helyen a koronák csonkolásával még igyekeznek fenntartani életüket és védelmi funkciójukat meghosszabbítani. Ha csemetéjét akarjuk ültetni, akkor napos fekvést válasszunk neki. Vízigénye közepes, fiatal korában a rendszeres öntözést megkívánja. Később azonban jól tűri a szárazságot és egyébként a szennyezett városi levegőt is. Gyökerei mélyre hatolnak, ezért az átültetést rosszul viseli. Metszést az elhalt száraz ágakon és beteg hajtásokon kívül nem igényel. A kertészeti változatait többnyire oltással szaporítják.

Hazánkban a legnagyobb problémát a vadgesztenye-levélaknázómoly (Cameraria ohridella) okozza. Macedóniában figyelték meg először ezt a károsítót, Magyarországon 1993-ban jelent meg inváziószerűen és azóta sem tudtunk megszabadulni ettől a problémától. Ezek a kis méretű rovarok a levél bőrszövete alatt készítenek járatokat, úgynevezett aknákat.

A károsított levelek gyorsan megbarnulnak, elszáradnak és lehullanak. Ezért kopaszak már nyár végén a vadgesztenyefák. Az aknázó moly kifejlett báb alakban telel át a fertőzött, lehullott levelekben. Tavasszal áprilisban bújnak elő a kifejlett lepkék, a fatörzsön felmásznak az alsó levelekhez, ahol lerakják a tojásaikat. Ezért egyrészt úgy védekezhetünk ellene, ha a lehullott avart összegyűjtjük és eltávolítjuk a fák alól. Ezzel a módszerrel a molyok száma akár annyira lecsökkenthető, hogy kémiai-vegyszeres védekezésre már nincs is szükség. Másik védekezési mód a fajtaválasztás: az Észak-Amerika délkeleti részéről származó vörös vadgesztenye (Aesculus pavia L.) és a közönséges vadgesztenye hibridje, a pirosvirágú vadgesztenye (Aesculus × carnea Hayne) az aknázómollyal szemben ellenálló. Virágai húspirosak vagy élénkvörösek. Amellett, hogy dekoratívabb a megjelenése, nektárt is bővebben választ ki, ráadásul később is virágzik, így méhlegelőjavításra alkalmasabb lehet.

A közönséges vadgesztenye másik károsítója a Pseudomonas syringae nevű kórokozó, amely elsősorban Németországban pusztít. Hazánkban is megjelent már, de a gesztenyén még nem, csak gyümölcsfákon találták meg előfordulását és kártételét.

A fertőzés következtében a fa kérge felreped, a törzsén barnás folyás keletkezik, a nyílásokon pedig a fa belsejét roncsoló gombaspórák hatolnak be. A betegség nagyon gyakran okoz teljes pusztulást, a fiatal fák szinte esélytelenek vele szemben. A fertőzés megállíthatatlan, mert egyelőre senki sem tudja, hogy pontosan hogyan terjed.

Mindenesetre ültetését érdemes lenne felkarolni (gyerekként ki ne gyűjtötte volna termését, hogy gyufaszálak segítségével játékfigurákat készítsen belőle?), hisz tavasszal méheinknek nektárt és virágport szolgáltat, a nyár folyamán pedig propoliszt is gyűjtenek róla.

Lászka István Attila

okleveles erdőmérnök, okleveles agrár-mérnöktanár

Vanyarc/Domoszló

Forrás: 
Méhészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Méhészet 2020/5 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Hatalmas lehetőség előtt állunk

Közel egy év múlva hazánk ad otthont az „Egy a Természettel” Vadászati és Természeti Világkiállításnak. A szervezés és a munkálatok nagy erőkkel zajlanak szerte az országban, hiszen a kiállítás budapesti központja mellett több kiemelt vidéki helyszínen is számos program várja az érdeklődőket.

Színes őszi immunerősítők

Elődeink a gyógyuláshoz, szépüléshez vagy éppen a főzéshez is gyakran hívták segítségül a természet gazdag kincsestárát, ami máig kíméletes és olcsó megoldás. Az őszi, színesedő erdőben tett kiránduláskor is sokféle immunerősítő termésre bukkanhatunk.

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Futóhomok helyén zöldellő erdő

A NEFAG Nagykunsági Erdészeti és Faipari Zrt. Monori Erdészete Pest megye 25 községének határában, mintegy 10 ezer hektár állami területen látja el erdőgazdálkodói feladatait. Az erdészet 1977-ben alakult a Mendei és a Csévharaszti Erdészetek összevonásával. Jelenleg kilenc hagyományos erdészkerületből áll, ezen kívül Csévharaszton fűrészüzemet, Mendén pedig csemetekertet működtet.

Az erdő igazi tanítómester

Jung László úgy tartja, az erdő maga az állandó változás. Minden nap más arcát mutatja, más kihívásokat tartogat, és a benne gazdálkodók is ilyen sokoldalúak. Az EGERERDŐ Zrt. korábbi vezérigazgatója a szakmában eltöltött 40 év tapasztalatait felhasználva friss nyugdíjasként sem állt le, folytatja kutatásait, téziseket állít fel, s megdönti korábbi sajátjait.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Futrinka Fánival Rákóczi erdejében

A Dabas közeli Mántelki erdőtömbben húzódik a Rákóczi erdeje tanösvény. A piros körrel jelölt útvonal autóval először közúton, majd földúton közelíthető meg; a Mántelki erdészház és pihenőnél kezdődik és 7 kilométeren keresztül bemutatja az erdő élővilágát, az erdészek munkáját.

Urban jungle - Házhoz szállítják a dísznövényeket

Urban jungle, urban gardening, plantlove, plantparents… csupán néhány új kifejezés, amelyek, még ha nem is kerültek át a köznyelvbe, az újdonságokra nyitott fiatalabb nemzedék által előszeretettel alkalmazott címkék lettek a Facebookon és az Instagramon. Az utóbbi években érzékelhetően megnőtt a növények, különösen a szobanövények népszerűsége.

Maszkok milliárdjai az óceánokban

Tavaly összesen 52 milliárd polipropilén eldobható maszkot gyártottak a világon. Becslések szerint ebből 1,56 milliárd arcmaszk már az óceánokat szennyezi.

Plantarium 2021: elképzelhető hogy ismét digitális lesz

A nagyszabású kertészeti kiállítás előkészületei már javában zajlanak. Csak márciusban tudnak végleges döntést hozni arról, hogy milyen formában kerül sor az eseményre.