Back to top

Genetikusok célkeresztjében a magyar mudik bundája

A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Megragadó egyéniségük mellett bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Merle mudi
Fotó: Pelles Zsófia
A magyar kutyafajták közé tartozó mudik örök kíváncsi, rendkívül tanulékony ebek. Tekintetükkel és ugatásukkal határozottan képesek irányítani a rájuk bízott nyájat, ám igazi energiabombaként hűséges társat jelentenek a biciklisek, természetjárók számára is. Megragadó egyéniségük mellett ráadásul bundájuk változatos színe és mintázata is különlegessé teszi őket, méghozzá nemcsak a kutyatartók, de a genetikusok számára is.

Bár a mudik szőrzete leggyakrabban egyöntetű fekete, előfordulnak köztük barna, hamvas, fakó, fehér, vagy akár cifra egyedek is.

A fajtára vonatkozó legkorábbi, 1936-ból származó feljegyzésekben már említést tesznek a mudik sajátos cifra – vagy más néven merle – bundájáról, az viszont csak az elmúlt években vált ismertté, hogy ez a jellegzetes mintázat pontosan milyen genetikai folyamatok eredményeként alakul ki.

A mudi merle mintázatának genetikai hátteréről 2019-ben is megjelent egy közlemény az Állatorvos-tudományi Egyetem, a Nemzeti Biodiverzitás és Génmegőrzési Központ Haszonállat-génmegőrzési Intézet és a Szent István Egyetem (SZIE) munkatársainak tollából (Pelles Zs., Gáspárdy A., Zöldág L., Lénárt X., Ninausz N., Varga L., Zenke P. (2019) Merle allele variations in the Mudi dog breed and their effects on phenotypes. Acta Vet Hung., 67 (2) 159-173). Ebben a kutatásban a SZIE Genetika, Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszékről dr. Varga László egyetemi docens és két hallgatója, Lénárt Xénia és Ninausz Nóra vettek részt.

Most majdnem ugyanez a szerzőgárda – kiegészülve dr. Szőke Antallal, a SZIE Genetika, Mikrobiológia és Biotechnológia Tanszék egyetemi docensével és a Pannon Egyetem Georgikon Kar egy munkatársával – egy újabb irodalmi áttekintést jelentetett meg a rangos Genes című genetikai szakfolyóirat legfrissebb számában (Varga L., Lénárt X., Zenke P., Orbán L., Hudák P., Ninausz N., Pelles Zs. and Szőke A. (2020) Being merle: The molecular genetic background of the canine merle mutation. Genes, 11 (6) 660).

Ez a cikk összegzi, hogy mit lehetett tudni ennek az izgalmas színváltozatnak a genetikájáról a merle mutáció molekuláris genetikai azonosítása előtt, majd áttekinti azt, hogy milyen vizsgálati eredmények születtek azóta, és hogyan lehet ezeket egy egységes modellként összefoglalni.

Mint azt a tanulmány bemutatja, a merle mutáció úgy jött létre, hogy a PMEL17 génbe beékelődött egy „ugráló genetikai elem”. Egy rendkívül érdekes genetikai mechanizmus folytán azonban ennek az elemnek változhat a hossza a sejtosztódások során, a hossz függvényében pedig változik a merle jelleg megjelenésének intenzitása is, akár oly mértékig, hogy az ún. kriptikus merle esetében láthatatlanná is válhat. A merle mutáció ezen kívül úgy is észrevétlen maradhat, hogy egy másik színgén hatására válik rejtetté.

Ha a bunda színén nem látszik, hogy az illető egyed hordozza-e a merle mutációt vagy sem, az azért veszélyes, mert két mutáns egyed keresztezéséből születhetnek olyan, ún. dupla merle egyedek, amelyek akár süketek és vakok is lehetnek.

Éppen ezért az ilyen párosítások a legtöbb merle mutációt hordozó fajtában, így például a mudiban is tiltottak. Az ilyen esetek megelőzésében fontos szerepet játszanak a mutációt kimutató genetikai tesztek.

Forrás: 
SZIE sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mondelez: Magyarország részt vesz a fenntartható búzatermesztési programban

Magyarország részt vesz a Mondelez International fenntartható búzatermesztési programban, az így termesztett Harmony búzát július végén első alkalommal aratták le hazánkban.

Kevesebb kiállítóval, de megrendezik Debrecenben a Farmer Expót

Kevesebb kiállítóval és kisebb épített vásárterülettel, de megrendezik augusztus 18-21. között a Farmer Expót Debrecenben, az egyetem Böszörményi úti campusán - közölte Vaszkó László vásárigazgató hétfőn az MTI-vel.

Az EU zöld megállapodás nyertese lehet a juhágazat

Augusztus 7-8-án a bárányhús fogyasztását népszerűsítő Bárány napok lesznek, agrár- és turisztikai szereplőkkel Gasztronómiai Kulturális Unió Klaszter alakul, a juhágazat szereplőit pedig kétféle támogatással is segíti a szaktárca - egyebek mellett ezekről volt szó a Juh- és Kecske Terméktanács sajtótájékoztatóján.

„Úgy nem nyersz, ha meg sem próbálod” - Állattartó telepek korszerűsítése

Holló Mátyással már 2013-ban is találkoztunk, akkor a Kistermelők Lapjában az év juhászaként mutattuk be. Az idei találkozásunk apropója az, hogy megmutassuk, hogyan érdemes a gazdálkodásba, fejlesztésekbe pályázati forrást bevonni.

Ne hiányozzon portánkról!

Bütykös orrú lúdnak vagy sisakos lúdnak is nevezik. Szibériából, illetve Észak-Ázsia más területeiről származik; Kínában és Japánban már évszázadok óta tartják a nagyon ízletes, porhanyós, zsírban szegény húsa és jó tojáshozama miatt, amely évente 60-70 darabot jelent, körülbelül 120 grammos átlagsúllyal.

Rovarliszt felhasználása a takarmányozásban

A gazdasági állatfajok takarmányozásban egyre gyakrabban merül fel a szójadara és a halliszt helyettesítése más fehérjeforrásokkal. A szarvasmarha szivacsos agyvelőgyulladása (BSE) miatt hozott rendeletek tiltják, vagy jelentősen korlátozzák az állati eredetű takarmányok felhasználását a gazdasági állatok takarmányozásában. Ezért az elmúlt években fokozódott az érdeklődés a rovarliszt takarmányokba történő keverésére, a szójadara és a halliszt teljes vagy részleges kiváltása céljából.

A lovak, a gyöngytyúkok, a kuvasz és a többiek…

Birka, kecske, ló, szamár és némi baromfi is van Borda István gazdaságában Jászkisér külterületén, a csatornákkal szabdalt alföldi tájon. A gazda mosolygós szemű, nagy bajszú, büszke jásznak tűnik, de amikor megszólal, ízes beszédéből kiderül, hogy palóc, családja révén Balassagyarmatról került gyerekként a Jászságba. Borda István öt éve bérli a volt TSZ-telepet.

Nyitott porták, nyitott gazdák

Egyre többen vágynak nagyszüleik már-már feledésbe merült békés életére, a gyermekkori nyaralások feledhetetlen ízeire vagy biztonságára. Aki részt vesz a Nyitott Porták programjain, az egészen biztosan újra rátalál ezekre az érzésekre.

Limousin a csúcson - Főszerepben a bikák

Tavaly a hódmezővásárhelyi Alföldi Állattenyésztési Napok szakmai kiállításán a Limousin fajtagyőztes hím- és nőivarú állatokat is a Városlődi Imár Bt. tenyésztette, és elhoztak egy nagydíjat is: a húsmarhák között az ő borjas tehenük lett a legjobb. Csomai Géza tíz éve tenyészti a Limousin fajtát. Jelenleg 300 tehén, 30 vemhes üsző, 45 éves üsző és 150 választás előtti, értékesítésre váró borjú van a gazdaságában.

Koronavírusos nyércek Spanyolországban

A spanyol egészségügy hatóságok utasítására egy gazdaságban csaknem 100 ezer nyércet ölnek le, miután nagy részük koronavírus-pozitívnak bizonyult.