Back to top

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Olyan problémákat hozott felszínre a vágóhidakon (legutóbb és legsúlyosabb mértékben a Tönnies konszern óriási üzemében) kitört koronavírus-járvány, amelyekről már rég beszélni kellett volna, és

üdvözlendő, hogy a politika végre komolyan veszi a szerepét a dolog munkaügyi vonatkozásainak tekintetében. Viszont ne feledkezzünk el az állategészségügyi vonatkozásokról sem

– hívta fel a figyelmet sajtóközleményében a német szövetségi állatorvosi kamara.

A közlemény egyebek között kifejti, hogy a vágóhídi kapacitások hirtelen kiesése miatt

napi több tízezer állat marad a „tulajdonosa nyakán”,

vagyis napról napra növekszik a túlzsúfoltság az állattartó telepeken. Mindez ráadásul a nyári hőségben történik, vagyis nem kizárt, hogy tömeges elhullás lesz a következménye a nagy testsúly miatt amúgy is igénybe vett keringési rendszerű hízóállatoknál.

A kieső kapacitást pótló vágóhelyekhez – amelyek esetenként akár külföldön is lehetnek – sokkal hosszabb szállítási út vezet, a hosszú utazás pedig kerülendő lenne az amúgy is gyenge keringési rendszerű állatokkal ebben a melegben, teszik hozzá.

A „visszaduzzasztó” hatás továbbá a csibe- és malacnevelő telephelyeken is túlzsúfoltsághoz vezethet, olvasható a közleményben.

Az állatorvosi kamara álláspontja szerint nagyon nehezen tudnák más, „beugró” üzemek kompenzálni a kieső vágóhídi kapacitásokat, hiszen a higiéniai és távolságtartási előírások miatt amúgy is mindenhol csökkent a hadra fogható kapacitás. Ráadásul

az egész ágazatban elrendelt átfogó koronavírus-tesztelések miatt a dolgozói létszámnak is csak egy része áll rendelkezésre,

sokan várnak még az eredményre, de a munkába álltak tempóját is lassítja a heti kétszeri kötelező tesztelés. Vagyis még a legnagyobb jószándék ellenére sem igazán növelhető a befogadható állatok száma a koronavírus-mentes üzemekben, és a helyzet valószínűleg tovább fog élesedni.

Az állatorvosi kamara ezért a szövetségi kormányhoz fordult, hogy mihamarabb hívjon össze válságtanácsot állatorvosok, állattartók, húsfeldolgozók és az illetékes hatóságok részvételével, és nagyon gyorsan találjanak megoldást a kialakult helyzetre.

„Tény, hogy fontos vitázni a fennálló rendszer átalakításáról is, azonban ez az akut helyzetet nem oldja meg. A jelen pillanatban a nevelőkben, illetve hizlalókban tartózkodó állatokkal kell valamit kezdeni,

valami állatvédelmi szempontból is megfelelő megoldást kitalálni. Ehhez pedig együtt kell működniük a húsüzemeknek, a gazdálkodóknak és az állategészségügyi hatóságnak,

nem hárítható a probléma egyedül a gazdákra”

– idézi a közlemény dr. Uwe Tiedemant, az állatorvosi kamara elnökét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Minden eddiginél nagyobb kártétel az erdőkben

A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése szerint 2019-ben mintegy 31,7 millió köbméter fát kellett kivágni a német erdőkben rovarok okozta kártétel miatt. 

Júliusban is emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak

Júliusban már a második egymást követő hónapban emelkedtek a világpiaci élelmiszerárak, főleg a növényi olaj- és zsírfélék, valamint a tejtermékek drágultak.

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

Újabb találmány COVID-járvány idején, a kenyérautomata

A biztonságos vásárlás jegyében kenyérautomatákat állított fel egy lengyel pékség.