Back to top

Továbbra is zárva Németország legnagyobb húsfeldolgozója, egyre zsúfoltabbak az állattartó telepek

Válságtanácsot szorgalmaz a szövetségi állatorvosi kamara, mivel továbbra sem folyik termelés a Tönnies koronavírus-gócponttá vált üzemében, így napi több tízezer darabbal csökkent Németország vágóhídi kapacitása. Sürgősen megoldást kell találni az állattartó gazdaságok és az állatok érdekében – hívják fel a figyelmet.

Olyan problémákat hozott felszínre a vágóhidakon (legutóbb és legsúlyosabb mértékben a Tönnies konszern óriási üzemében) kitört koronavírus-járvány, amelyekről már rég beszélni kellett volna, és

üdvözlendő, hogy a politika végre komolyan veszi a szerepét a dolog munkaügyi vonatkozásainak tekintetében. Viszont ne feledkezzünk el az állategészségügyi vonatkozásokról sem

– hívta fel a figyelmet sajtóközleményében a német szövetségi állatorvosi kamara.

A közlemény egyebek között kifejti, hogy a vágóhídi kapacitások hirtelen kiesése miatt

napi több tízezer állat marad a „tulajdonosa nyakán”,

vagyis napról napra növekszik a túlzsúfoltság az állattartó telepeken. Mindez ráadásul a nyári hőségben történik, vagyis nem kizárt, hogy tömeges elhullás lesz a következménye a nagy testsúly miatt amúgy is igénybe vett keringési rendszerű hízóállatoknál.

A kieső kapacitást pótló vágóhelyekhez – amelyek esetenként akár külföldön is lehetnek – sokkal hosszabb szállítási út vezet, a hosszú utazás pedig kerülendő lenne az amúgy is gyenge keringési rendszerű állatokkal ebben a melegben, teszik hozzá.

A „visszaduzzasztó” hatás továbbá a csibe- és malacnevelő telephelyeken is túlzsúfoltsághoz vezethet, olvasható a közleményben.

Az állatorvosi kamara álláspontja szerint nagyon nehezen tudnák más, „beugró” üzemek kompenzálni a kieső vágóhídi kapacitásokat, hiszen a higiéniai és távolságtartási előírások miatt amúgy is mindenhol csökkent a hadra fogható kapacitás. Ráadásul

az egész ágazatban elrendelt átfogó koronavírus-tesztelések miatt a dolgozói létszámnak is csak egy része áll rendelkezésre,

sokan várnak még az eredményre, de a munkába álltak tempóját is lassítja a heti kétszeri kötelező tesztelés. Vagyis még a legnagyobb jószándék ellenére sem igazán növelhető a befogadható állatok száma a koronavírus-mentes üzemekben, és a helyzet valószínűleg tovább fog élesedni.

Az állatorvosi kamara ezért a szövetségi kormányhoz fordult, hogy mihamarabb hívjon össze válságtanácsot állatorvosok, állattartók, húsfeldolgozók és az illetékes hatóságok részvételével, és nagyon gyorsan találjanak megoldást a kialakult helyzetre.

„Tény, hogy fontos vitázni a fennálló rendszer átalakításáról is, azonban ez az akut helyzetet nem oldja meg. A jelen pillanatban a nevelőkben, illetve hizlalókban tartózkodó állatokkal kell valamit kezdeni,

valami állatvédelmi szempontból is megfelelő megoldást kitalálni. Ehhez pedig együtt kell működniük a húsüzemeknek, a gazdálkodóknak és az állategészségügyi hatóságnak,

nem hárítható a probléma egyedül a gazdákra”

– idézi a közlemény dr. Uwe Tiedemant, az állatorvosi kamara elnökét.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ismét időszerű a rókaimmunizálás

Idén ősszel is sor kerül hazánkban a rókák veszettség elleni vakcinázására, amelyhez kapcsolódóan ezúttal is ebzárlat és legeltetési tilalom lép életbe az érintett térségekben. A csalétkek repülőgépes kihelyezése 2020. október 3-18. között zajlik majd a déli és keleti megyékben. A rendszeres rókavakcinázás eredményeképpen hazánkban évek óta nem fordult elő veszettség.

A hazai termékek előnyben részesítését kérik a sertéságazat szereplői a kiskereskedelmi láncoktól

Az afrikai sertéspestis németországi megjelenése miatt szervezett megbeszélést a sertéságazat meghatározói szereplőinek részvételével a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara. A termelők és a feldolgozók egyöntetűen arra kérik a kiskereskedelmi láncokat, hogy a hazai hústermékeket részesítsék előnyben a külföldiekkel szemben.

A méhészkedés nem más, mint csapatjáték

A szakmában elismert méhész, marketinges, megyei egyesületi vezető és boldog családanya. Simonné Venter Éva egy olyan sokoldalú személyiség, aki nem riad vissza a nehéz fizikai munkától sem, és büszkén mutatja a C és E kategóriára is alkalmas vezetői engedélyét. Derűs egyénisége és barátságos természete hozzájárul, hogy könnyen kapcsolatot teremtsen bármilyen korosztállyal.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Kígyót használt maszk helyett – a frászt hozta az utasokra ez a brit férfi

Új funkciót kapott egy termetes hüllő a Manchester melletti Salfordban.

Talányos tömeges madárpusztulás

Több százezer elhullott madarat fedeztek fel az Egyesült Államok déli részén. A jelenség okát még találgatják, a madártetemeket orvosi laboratóriumban vizsgálják.

Hogyan élték meg a gazdák az idei nehéz évet? - Kihívások és lehetőségek

Különös év az idei, a gazdák a megszokottnál is több kihívással szembesültek. A vírushelyzet, a szélsőséges időjárás mellett állatbetegségek, valamint az euró/forint árfolyam kedvezőtlen alakulása is nehezítette a dolgukat. Hogy élték ezt meg? Erről beszélgettek gazdálkodók, kereskedők, szaktanácsadók a 33. Bábolnai Gazdanapokon.

Antimikrobiális rezisztenciagének a tejben

Rég nem irányult akkora figyelem a járványos betegségekre, mint napjainkban, a vírusok mellett azonban a bakteriális fertőzések is egyre komolyabb veszélyt jelentenek. Évről évre égetőbb orvosbiológiai probléma az antibiotikumokkal szemben rezisztens kórokozók számának növekedése, valamint a megbízható hatékonyságú antibakteriális szerek spektrumának folyamatos szűkülése.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Eldőlt: mégsem jöhetnek a külföldi vadászok!

Miután szeptember 1-jével hazánk határai lezárásra kerültek, a külföldi vendégvadászok nem juthattak be az ország területére. Ez nagy érvágás a vadgazdálkodási ágazat, a vadásztársaságok szempontjából, különösen mert a gímbika vadászati idénye szeptemberrel vette kezdetét, ami jelentős financiális bevételt jelentene az érintettek részére.