Back to top

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Fotó: pixabay.com
A termelői szövetségek hangsúlyozzák, hogy ez segíthet csökkenteni a rovarölők használatát összhangban az EU új kiemelt élelmiszer-politikájának, a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégiának a céljaival.

Az ez év májusában kiadott stratégia EU-szintű célja 2030-ig 50% -kal csökkenteni a rovarölőszerek felhasználását és az okozott kockázatait. Míg az ambíciót sok érdekelt fél üdvözölte, felmerült a kérdés, hogyan lehet ezt elérni a gyakorlatban. Az egyik ígéretes megoldás lehet a célzott drónos permetezés.

A mezőgazdasági permetező drónokat évek óta tesztelik világszerte, így Európában is. Az előzetes eredmények szerint a drónok precíziós eszközként működhetnek, így csökkenhető a vegyszerfelhasználás és a környezeti hatás és növelhető a biztonság.

Vagyis a drónos permetezés összhangban van a zöld megállapodás (Green Deal) prioritásaival – hangsúlyozza a Copa-Cogeca gazdaszövetség.

Az szakmai szervezet még az év elején elküldött levelében hangsúlyozta, hogy a drónok „nagyon értékes eszköznek tűnnek a precíziós gazdálkodásban”, kiemelve, hogy ez különösen igaz a meredek lejtős területeken fekvő szőlőültetvényekre és gyümölcsösökre, ahol a hagyományos technológiák használata „nehéz vagy lehetetlen”.

Christoph Raab, az Európai Drónszövetség (Drone Alliance Europe) ügyvezető igazgatója az EURACTIV-nak elmondta:

„Egy drón rendkívül alacsonyan, akár egyméteres magasságban vagy még alacsonyabban képes repülni bármilyen mezőgazdasági területen, képes lassan is repülni és pontosabban tud manőverezni, mint egy helikopter vagy repülőgép, sőt a rotorjai által keltett turbulencia töredéke annak, mint amit egy helikopter okoz.”.

Fotó: pixabay.com
Az ügyvezető óvatosan fogalmazva azt mondta, hogy a rovarölők drónos kijuttatása pontosan a megfelelő helyre "valószínűleg lehetővé tenné a növény-egészségügyi termékek csökkentését".

Hasonló eredményt közölt az Európai Bizottság egy 2018. évi jelentése is, miszerint a drónok azon képessége, hogy a repülési útvonalukat és -magasságukat a környezeti viszonyokhoz lehet igazítani, alkalmassá teszik azokat növények permetezésére. Ugyanez a jelentés azt is tartalmazza, hogy „a szakértők azt állítják, hogy a drónokkal végzett permetezés akár ötször gyorsabb lehet, mint a szokásos gépekkel”.

Mindezek ellenére a SUD-irányelv korlátozásai miatt még a technológia tesztelése is rendkívüli nehézségekbe ütközik.

Elvileg az irányelv nem tiltja, hogy a rovarölőket drónokról permetezzék, viszont a 9. cikkben megtiltja a peszticidek légi kijuttatását. Van egy ugyan kiskapu, mely szerint különleges körülmények között el lehet térni a szabálytól, de úgy tűnik, a tagállamokban nem szívesen adnak ki még tesztelési engedélyt sem.

Van azért néhány állam, amely él a kiskapuval: a svájci hatóságok például hároméves engedélyt adtak a Svájci Mezőgazdasági Intézetnek, hogy vizsgálja meg a drónos légi permetezést a szőlőültetvényekben.

Fotó: pixabay.com
Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára az EURACTIV-nak elmondta, hogy a szabályozás „lelassítja a technológia az alkalmazását Európában”, míg más országok, például Kína, Kanada és az Egyesült Államok „jelentős előnyt” szereztek ezen a területen, és aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy ez hosszú távon „csökkentheti az EU gazdálkodóinak nemzetközi szintű versenyképességét”. Épp ezért a szervezet felszólította az Európai Bizottságot az irányelv felülvizsgálatára.

Egyébként a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia szerint is felül kell vizsgálni a SUD-ot, hogy „elősegítse a vetemények károsítók és kórokozók elleni védelmének biztonságos alternatív módszereinek terjedését”, de nem határozza meg, hogy pontosan ez mit is jelent.

EU-s források szerint „fontolóra veszik” a drónos permetezést, de csak akkor, ha bizonyítékokat mutatnak be az előnyeiről, mert állítólag a tagállamok eddig nem bizonyítottak semmit, csak folyamatban lévő kísérletekről számoltak be.

Az Európai Drónszövetség ügyvezetője ennek ellenére bizakodó, a már leírt előnyök szerinte elegendők a SUD újragondolásához.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biztos, hogy az erdőbe valók?

Az utóbbi másfél évtizedben igen népszerűvé váltak a motoros technikai sportok hazánkban. Olyannyira, hogy gyakorlásuk már a védett és a fokozottan védett területekre is kiterjedt. Veszélyezteti az élővilágot, és mind nagyobb gondot okoz a természet értékeit tiszteletben tartó, megóvni óhajtó csoportok, mint a gyalogtúrázók, a vadgazdálkodók és az erdészek számára.

Az erdő örök, de nem hagyhatjuk magára

Az állami kezelésben lévő erdők jelentős része természetvédelmi oltalom alatt áll. A fokozottan védett, védett vagy Natura 2000 rendeltetésű erdők esetében gazdasági szempontok helyett a természetvédelmi elvárásokat előtérbe helyezve kell meghatározni az erdőkezelés céljait.

Banános dobozokban csempészik a kábítószert Európába - tavaly 48 tonna kokaint foglaltak le

Tavaly összesen 48 tonna kokaint találtak a vámosok a holland kikötőkben és reptereken. Ez a mennyiség az egy évvel korábbi rekordmennyiséget is túlszárnyalta.

Hiába a megállapodás az EU-val, jelentősen drágul Nagy-Britanniában a zöldség

A brexit miatt becslésük szerint 55 millió eurós pluszköltség terheli Nagy-Britannia frissáruforgalmát, áll a Freshfel Europe közleményében. Az Európai Unióval kötött kereskedelmi és együttműködési megállapodás szerint a friss áruk továbbra is vám és kvóták nélkül kelhetnek át a csatornán, ami a uniós termelők helyzetét erősíti, de az adminisztráció és a várható ellenőrzések megdrágítják a szállítást.

Zölden, jót, olcsón és sokat termelni? - A digitális Zöld Hét fő kérdése

A koronavírus-járvány miatt idén első ízben került tisztán digitális formában megrendezésre Berlinben az Internationale Grüne Woche (IGW, Nemzetközi Zöld Hét), a világ egyik meghatározó élelmiszeripari és mezőgazdasági szakiállítása és fóruma. A két napos IGW Digital rendezvény január 20-án nyilvános online sajtótájékoztatóval vette kezdetét.

Új gazdálkodási környezet: támogatás, adózás, kockázatkezelés

Több ezer milliárd forintnyi uniós forrás, kedvezőbb adózási feltételek és csökkenő adminisztrációs terhek, valamint új kockázatkezelési rendszer is segíti a mezőgazdaság életét az elkövetkező években.

Az uniós polgárok kedvezőbben ítélik meg a közös agrárpolitikát

Az Európai Bizottság átlagosan kétévente méri fel, hogy az uniós állampolgárok miként ítélik meg az Európai Unió mezőgazdaságát, a vidéki térségek alakulását, valamint a Közös Agrárpolitikát (KAP). A 2020-as felmérés közelmúltban publikált eredményei alapján az európai polgárok és a magyar lakosság is – az elmúlt évekhez képest – összességében kedvezőbben vélekednek a gazdálkodókról és a KAP-ról egyaránt.

Meghosszabbodik a szarvasmarha tej-állatjóléti felhívás kötelezettségvállalási időszaka

A 2020 utáni Közös Agrárpolitikával kapcsolatos jogalkotási eljárás elhúzódása miatt az Agrárminisztérium – az átmeneti időszak áthidalása érdekében – egy évvel meghosszabbította a VP3-14.1.1-16 kódszámú „A tejágazat szerkezetátalakítását kísérő állatjóléti támogatás” pályázati felhívás kötelezettségvállalási időszakát.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.