Back to top

Használjuk ki a drónok adta lehetőséget vagy lemaradunk – mondják az EU-s mezőgazdasági szereplők

A mezőgazdasági szereplők arra szólítják fel az Európai Bizottságot, hogy frissítse a rovarirtók fenntartható használatáról szóló irányelvet (SUD), és engedélyezze peszticidek drónos légi permetezését – derül ki az EURACTIV tudósításából.

Fotó: pixabay.com
A termelői szövetségek hangsúlyozzák, hogy ez segíthet csökkenteni a rovarölők használatát összhangban az EU új kiemelt élelmiszer-politikájának, a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégiának a céljaival.

Az ez év májusában kiadott stratégia EU-szintű célja 2030-ig 50% -kal csökkenteni a rovarölőszerek felhasználását és az okozott kockázatait. Míg az ambíciót sok érdekelt fél üdvözölte, felmerült a kérdés, hogyan lehet ezt elérni a gyakorlatban. Az egyik ígéretes megoldás lehet a célzott drónos permetezés.

A mezőgazdasági permetező drónokat évek óta tesztelik világszerte, így Európában is. Az előzetes eredmények szerint a drónok precíziós eszközként működhetnek, így csökkenhető a vegyszerfelhasználás és a környezeti hatás és növelhető a biztonság.

Vagyis a drónos permetezés összhangban van a zöld megállapodás (Green Deal) prioritásaival – hangsúlyozza a Copa-Cogeca gazdaszövetség.

Az szakmai szervezet még az év elején elküldött levelében hangsúlyozta, hogy a drónok „nagyon értékes eszköznek tűnnek a precíziós gazdálkodásban”, kiemelve, hogy ez különösen igaz a meredek lejtős területeken fekvő szőlőültetvényekre és gyümölcsösökre, ahol a hagyományos technológiák használata „nehéz vagy lehetetlen”.

Christoph Raab, az Európai Drónszövetség (Drone Alliance Europe) ügyvezető igazgatója az EURACTIV-nak elmondta:

„Egy drón rendkívül alacsonyan, akár egyméteres magasságban vagy még alacsonyabban képes repülni bármilyen mezőgazdasági területen, képes lassan is repülni és pontosabban tud manőverezni, mint egy helikopter vagy repülőgép, sőt a rotorjai által keltett turbulencia töredéke annak, mint amit egy helikopter okoz.”.

Fotó: pixabay.com
Az ügyvezető óvatosan fogalmazva azt mondta, hogy a rovarölők drónos kijuttatása pontosan a megfelelő helyre "valószínűleg lehetővé tenné a növény-egészségügyi termékek csökkentését".

Hasonló eredményt közölt az Európai Bizottság egy 2018. évi jelentése is, miszerint a drónok azon képessége, hogy a repülési útvonalukat és -magasságukat a környezeti viszonyokhoz lehet igazítani, alkalmassá teszik azokat növények permetezésére. Ugyanez a jelentés azt is tartalmazza, hogy „a szakértők azt állítják, hogy a drónokkal végzett permetezés akár ötször gyorsabb lehet, mint a szokásos gépekkel”.

Mindezek ellenére a SUD-irányelv korlátozásai miatt még a technológia tesztelése is rendkívüli nehézségekbe ütközik.

Elvileg az irányelv nem tiltja, hogy a rovarölőket drónokról permetezzék, viszont a 9. cikkben megtiltja a peszticidek légi kijuttatását. Van egy ugyan kiskapu, mely szerint különleges körülmények között el lehet térni a szabálytól, de úgy tűnik, a tagállamokban nem szívesen adnak ki még tesztelési engedélyt sem.

Van azért néhány állam, amely él a kiskapuval: a svájci hatóságok például hároméves engedélyt adtak a Svájci Mezőgazdasági Intézetnek, hogy vizsgálja meg a drónos légi permetezést a szőlőültetvényekben.

Fotó: pixabay.com
Pekka Pesonen, a Copa-Cogeca főtitkára az EURACTIV-nak elmondta, hogy a szabályozás „lelassítja a technológia az alkalmazását Európában”, míg más országok, például Kína, Kanada és az Egyesült Államok „jelentős előnyt” szereztek ezen a területen, és aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy ez hosszú távon „csökkentheti az EU gazdálkodóinak nemzetközi szintű versenyképességét”. Épp ezért a szervezet felszólította az Európai Bizottságot az irányelv felülvizsgálatára.

Egyébként a Termőföldtől az asztalig (Farm to fork) stratégia szerint is felül kell vizsgálni a SUD-ot, hogy „elősegítse a vetemények károsítók és kórokozók elleni védelmének biztonságos alternatív módszereinek terjedését”, de nem határozza meg, hogy pontosan ez mit is jelent.

EU-s források szerint „fontolóra veszik” a drónos permetezést, de csak akkor, ha bizonyítékokat mutatnak be az előnyeiről, mert állítólag a tagállamok eddig nem bizonyítottak semmit, csak folyamatban lévő kísérletekről számoltak be.

Az Európai Drónszövetség ügyvezetője ennek ellenére bizakodó, a már leírt előnyök szerinte elegendők a SUD újragondolásához.

Forrás: 
Euractiv.com

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Megérkezett hazánkba a poloskák ősellensége

Kártevők szempontjából az agrárium egyik slágertémája volt a poloskainvázió. Kertekben, gyümölcsösökben, veteményesekben szinte mindenhol előfordul, egészen a panellakások nappalijának tévé képernyőéig. Rág, szív, kopog az üvegen, a lámpabúrán. Zúgó repülőhangjuk mellett szaguk is elviselhetetlen; egyszóval az ázsiai márványospoloska nem lopta be magát a szívekbe.

KSH: 697 millió euró volt a termék-külkereskedelmi többlet júniusban

Júniusban az export euróban számított értéke 3,1, az importé 5,7 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A termék-külkereskedelmi egyenleg 201 millió euróval javult, és elérte a 697 millió eurót (240 milliárd forintot) - közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) első becslése alapján pénteken.

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

Tesco: erős a magyar pozíció, és jók a kilátások

Alaptalanok a spekulációk azzal kapcsolatban, hogy többlépcsős leépítés következhet a Tescónál - reagált az ezzel kapcsolatos sajtóhírekre a Világgazdaságnak a Tesco-Global Áruházak Zrt. sajtóosztálya.

Magyarország sikerrel állt ki az otthoni pálinkafőzés mellett

Magyarország következetesen kiállt amellett, hogy a saját célra történő pálinkafőzés adómentes legyen, és ez most megvalósulhat uniós szinten is - tájékoztatta Tállai András a Pénzügyminisztérium parlamenti államtitkára az MTI-t.

A járvány előtti szintre emelkedett a kiskereskedelmi forgalom volumene júniusban az euróövezetben

Az Európai Unió statisztikai hivatala (Eurostat) szerdán közölte, hogy a szezonálisan kiigazított adatok szerint a 19 tagú eurózónában havi összevetésben 5,7 százalékkal, éves szinten pedig 1,3 százalékkal nőtt a kiskereskedelmi forgalom.

Védekezési módszerek a pöttyösszárnyú muslica ellen az USA-ban

Körülbelül tíz éve jelent meg az USA-ban a pöttyösszárnyú muslica, és mára az áfonya egyik, vagy inkább legfőbb kártevője lett. Termesztők és szaktanácsadó-kutatók közösen fejlesztettek ki különféle védekezési módszereket, de mindegyikkel gyakoribb rovarölőszer-használat jár, mint a kártevő megjelenése előtt. Ezek kiváltására alternatív módszerekkel próbálkoznak.

130 éves a Kubota

Idén ünnepelte alapításának 130 éves jubileumát a világ harmadik legnagyobb traktor- és mezőgazdasági gépgyártója, a japán Kubota Corporation.

Sáskából műtrágyát

Pakisztánt évek óta egyre súlyosabb sáskainvázió sújtja. Az idei "szezon" már megkezdődött és szeptember közepéig is eltarthat. A tudósok gőzerővel dolgoznak azoknak a módszereknek a kidolgozásán, amelyekkel hasznosítani tudják a hatalmas gazdasági károkat okozó rovarokat.