Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

Tóth-Almási Péter állatorvos rendelés közben

A vörösvérsejtek eltűnnek az érpályáról, törmelékeik gyakran a vesecsatornákban elzáródást okoz­nak. Így nem elég, hogy nehezen kap levegőt az állat, hiszen nincs, ami az oxigént szállítsa, de még egy vesebetegség is kialakulhat, amiből már nagyon nehéz felépülnie az állatnak. Ezekben az esetekben a tulajdonos arra lehet figyelmes, hogy az állat lázas, elesett, étvágytalan, a látható nyálkahártyák sárgásak – meséli Tóth-Almási Péter állatorvos.

Tünetek és megelőzés a kutyáknál

Ha idejében felismerik a betegséget, és még van veseműködés, akkor ez a probléma gyógyszerrel kezelhető. Bár leginkább a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, azért jó tudni, hogy 100 százalékos védelem nincs. Vannak külsőleg alkalmazható készítmények, például kutyánál a kullancs elleni nyakörv vagy rácseppentős oldatok, illetve egyéb permetező és lemosószerek. Vannak kullancs elleni tabletták is, amelyek felszívódnak az emésztőtraktusból és a vérárammal szétszóródnak a szervezetben. Emellett alkalmazhatóak még a három havonta vagy havonta adagolandó tabletták, hogy ki mit választ, az ízlés dolga.

Azt, hogy melyik készítményt vagy milyen felhelyezési módot választunk, azt a kutya típusától és a saját életmódunktól tegyük függővé. Kistestű, lakásban tartott, a háztömb körül sétáló kutya más fenyegetettségnek van kitéve, mint azok a kutyák, amikkel erdőt járnak vagy vadásznak. Manapság kutyában egyre kevesebb megbetegedést okoznak kullancsok, mert a lakosság egyre felkészültebb, egyre jobban védi a házi kedvenceket. Korábban nem is voltak ilyen készítmények, és a társállatokra sem fordult ekkora figyelem. Az állattartó kultúra és a gyógykezelési lehetőségek is rengeteget fejlődtek – tette hozzá az állatorvos.

Nem csak kutyában, szinte minden gazdasági háziállatfajban, így a lófélékben és kérődzőkben is előfordul a babéziózis. Több egysejtű faj is okozza ezt a betegséget, de a különböző fajok alapvetően gazdaspecifikusak. Magyarországon az első ló babéziózist 1953-ban, egy hortobágyi ménes egyik kancájánál írták le.

Tünetek és megelőzés a lovaknál

Bár a lófélék gyakran maradnak tünetmentesek, heveny betegség esetén a láz, a levertség, a sárgaság, az étvágytalanság, a hirtelen lesoványodás, valamint a sötét vizeletürítés. Ha nincs gyógykezelés, a heveny kórlefolyás elhulláshoz vezethet. Ló esetén a terápia ugyanaz, mint a kutyánál, ugyanazt a gyógyszert alkalmazzuk. A lovaknál is érdemes a kullancscsípés meg­előzésére koncentrálni. Rendelkezésre állnak különféle rácsöppentő szerek, és vannak vényköteles állatgyógyászati készítmé­nyek is.

Lyme-kór a kutyáknál

Kutya a kullancs közvetítésével nemcsak babéziás, hanem Lyme-kóros is lehet. A betegséget a Borellia burgdorferi baktériumok okozzák. Tünetei az étvágytalanság, a fájdalmas ízületek, az óvatos járás. A beteg állatok ízületei duzzadtak, meleg tapintásúak, az állat számára érintésre kifejezetten fájdalmasak lehetnek. Hátukat púposít­hat­ják, a légzés a fájdalom miatt nehezebb lehet. Gyakran magas láz is kíséri a betegség megjelenését. A sántaság és az ízületek megduzzadása általában hirtelen jelentkezik, és egyik lábról a másikra „vándorolhat”. A sántaság kezelés nélkül is elmúlhat, majd hetekkel, hónapokkal később visszatérhet. A betegség hosszadalmas antibiotikumkúrával gyógyítható.

Ez valószínűleg nem a kullancsok csökkenő számának, mint inkább az egyre tudatosabb állattartásnak köszönhető, illetve annak a rengeteg állatgyógyászati készítménynek, melyek a kullancscsípés meg­elő­zését szolgálják.

Kullancsok Kifejlett Ixodes ricinus nősténye Magyarországon madarakon eddig 47, emlősökön több mint 30 kullancsfajt találtak már meg. A kullancsok az atkákkal rokon, azaz pókszabású, külső élősködők. Humán- és állategészség­ügyi szempontból a legnagyobb szerep az Ixodes ricinus (közönséges kullancs) fajnak jut Magyarországon, de a Dermacentor reticulatus (kutyakullancs), a Hyalomma marginatum és a Rhipicephalus sanguineus (Barna kullancs) kullancsfajok is szóba jönnek betegségterjesztőkként. Az fajonként változó (némi átfedéssel), hogy mely betegségek terjesztéséért felelősek az egyes kullancsok. Kifejlett Ixodes ricinus hímje – Az I. ricinus egymást követő fejlődési stádiumai a lárva, a nimfa és a kifejlett egyed – egyedül az utóbbiak képesek szaporodni. A lárvák elsősorban kisemlősök vérét fogyasztják. A nimfák már megjelennek a nagyobb testű emlősökön, a kifejlett példányok pedig kifejezetten ezeket keresik. Mivel az egyes egyedfejlődési stádiumokba tartozó kullancsok darabszáma életútjuk során csökkenő tendenciát mutat, így általában a már emberek vérét is szívó, középső fejlődési stádiumba tartozó nimfák jelentik a legna­gyobb veszélyt számunkra. Mivel a különböző egyedfejlődési stádiumok egyedei eltérő gazdaállatokat keresnek, és a kisemlősök elsősorban a füves, a nagy testű emlősök pedig az erdős-cserjés területeken fordulnak elő a legnagyobb egyedszámban, a két terület határmezsgyéi rejtik a legnagyobb számú kullancspopulációkat – mondja Trájer Attila orvos, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének munkatársa. Kifejlett Dermacentor reticulatus nősténye Az egyes kullancsfajok egyedei évekig elélnek, fejlődési stádiumaik nagyjából évente követik egymást. A petéből első évben lárva, a második évben nimfa, a harmadikban kifejlett egyed lesz. A kifejlett példányok, ha nem száradnak ki, akár több évig is elélnek vérszívás nélkül. Számos kullancsfaj a párás környezetet kedveli. Légköri aszály idején, főként nyáron a déli és koradélutáni időszakban kevésbé aktívak. Mivel a fás-cserjés, magas füvű területek növényzete a párologtatás és árnyékolás révén hűti, illetve párásítja a környezetét, ezek az élőhelyek különösen kedvezőek a számukra. A reggeli harmatban kimásznak a fűszálak végére, a déli melegben visszamásznak a talaj közelébe, de vannak olyan alkalmazkodó kullancsfajok is (pl. a D. reticulatus), melyeket például a Hortobágy füves pusztáin is megtalálni napközben. A kullancsok vérszívás közben a gazdaállatokba csimpaszkodva vándorolnak, a madarakkal és az emlősökkel nagy távolságokat képesek megtenni. – Egyes betegségek esetén ismert, hogy a fertőzött nőstény kullancs átörökítheti a kórokozót, de jellemzőbb, hogy az egymás mellett vért szívó kullancsok a vérárammal egymástól kapják el, hiszen a vadállatokban egyszerre akár több száz kullancs is szívhat vért egyszerre. Egy harmadik lehetőség, hogy a már fertőzött gazdán vért szívó kullancs kapja el a fertőzést – tette hozzá Trájer Attila.