Back to top

Háziállatainkat is veszélyeztetik - Kullancsok által terjesztett betegségek

A körülöttünk élő háziállatfajok szinte mindegyikében okoznak különféle megbetegedéseket a kullancsok. Ezek a betegségek nem söpörnek végig állományokon, állatról állatra nem terjednek, az élősködők „csak” a betegségek kialakulását idézik elő.

Tóth-Almási Péter állatorvos rendelés közben
A babéziózis az egyik leggyakrabban előforduló betegség. A kutatók már dolgoznak a védőoltás kifejlesztésén, de jelenleg a kullancscsípés megelőzésével tehetünk legtöbbet állatainkért.

A betegséget többféle egysejtű vérélősködő szervezet okozhatja. Ezek a vörösvérsejteket támadják meg és okozzák pusztulásukat.

A vörösvérsejtek eltűnnek az érpályáról, törmelékeik gyakran a vesecsatornákban elzáródást okoz­nak. Így nem elég, hogy nehezen kap levegőt az állat, hiszen nincs, ami az oxigént szállítsa, de még egy vesebetegség is kialakulhat, amiből már nagyon nehéz felépülnie az állatnak. Ezekben az esetekben a tulajdonos arra lehet figyelmes, hogy az állat lázas, elesett, étvágytalan, a látható nyálkahártyák sárgásak – meséli Tóth-Almási Péter állatorvos.

Tünetek és megelőzés a kutyáknál

Ha idejében felismerik a betegséget, és még van veseműködés, akkor ez a probléma gyógyszerrel kezelhető. Bár leginkább a megelőzésre kell a hangsúlyt helyezni, azért jó tudni, hogy 100 százalékos védelem nincs. Vannak külsőleg alkalmazható készítmények, például kutyánál a kullancs elleni nyakörv vagy rácseppentős oldatok, illetve egyéb permetező és lemosószerek. Vannak kullancs elleni tabletták is, amelyek felszívódnak az emésztőtraktusból és a vérárammal szétszóródnak a szervezetben. Emellett alkalmazhatóak még a három havonta vagy havonta adagolandó tabletták, hogy ki mit választ, az ízlés dolga.

– A nyakörvet gyógyszerrel impregnálják, tehát egy nagytestű, hosszú szőrű kutyánál a hatóanyag a legnagyobb mennyiségben a nyakörv körül lesz, ezáltal nem biztos, hogy a combtöveknél is hat. A tabletta lemoshatatlan, mindegy, hogy a kutya hányszor megy vízbe vagy kozmetikushoz, megmarad.

Azt, hogy melyik készítményt vagy milyen felhelyezési módot választunk, azt a kutya típusától és a saját életmódunktól tegyük függővé. Kistestű, lakásban tartott, a háztömb körül sétáló kutya más fenyegetettségnek van kitéve, mint azok a kutyák, amikkel erdőt járnak vagy vadásznak. Manapság kutyában egyre kevesebb megbetegedést okoznak kullancsok, mert a lakosság egyre felkészültebb, egyre jobban védi a házi kedvenceket. Korábban nem is voltak ilyen készítmények, és a társállatokra sem fordult ekkora figyelem. Az állattartó kultúra és a gyógykezelési lehetőségek is rengeteget fejlődtek – tette hozzá az állatorvos.

Nem csak kutyában, szinte minden gazdasági háziállatfajban, így a lófélékben és kérődzőkben is előfordul a babéziózis. Több egysejtű faj is okozza ezt a betegséget, de a különböző fajok alapvetően gazdaspecifikusak. Magyarországon az első ló babéziózist 1953-ban, egy hortobágyi ménes egyik kancájánál írták le.

Tünetek és megelőzés a lovaknál

Bár a lófélék gyakran maradnak tünetmentesek, heveny betegség esetén a láz, a levertség, a sárgaság, az étvágytalanság, a hirtelen lesoványodás, valamint a sötét vizeletürítés. Ha nincs gyógykezelés, a heveny kórlefolyás elhulláshoz vezethet. Ló esetén a terápia ugyanaz, mint a kutyánál, ugyanazt a gyógyszert alkalmazzuk. A lovaknál is érdemes a kullancscsípés meg­előzésére koncentrálni. Rendelkezésre állnak különféle rácsöppentő szerek, és vannak vényköteles állatgyógyászati készítmé­nyek is.

Bár a marha- és juhfélék is babéziásak, ezeknél a fajoknál nem jellemző a megelőző védelem, ez valószínűleg túl költséges lenne ahhoz, hogy állományszinten vállalható legyen – véli Tóth-Almási Péter.

Lyme-kór a kutyáknál

Kutya a kullancs közvetítésével nemcsak babéziás, hanem Lyme-kóros is lehet. A betegséget a Borellia burgdorferi baktériumok okozzák. Tünetei az étvágytalanság, a fájdalmas ízületek, az óvatos járás. A beteg állatok ízületei duzzadtak, meleg tapintásúak, az állat számára érintésre kifejezetten fájdalmasak lehetnek. Hátukat púposít­hat­ják, a légzés a fájdalom miatt nehezebb lehet. Gyakran magas láz is kíséri a betegség megjelenését. A sántaság és az ízületek megduzzadása általában hirtelen jelentkezik, és egyik lábról a másikra „vándorolhat”. A sántaság kezelés nélkül is elmúlhat, majd hetekkel, hónapokkal később visszatérhet. A betegség hosszadalmas antibiotikumkúrával gyógyítható.

Jó hír viszont, hogy egyre kevesebb a kullancs okozta megbetegedés a különböző háziállatfajokban.

Ez valószínűleg nem a kullancsok csökkenő számának, mint inkább az egyre tudatosabb állattartásnak köszönhető, illetve annak a rengeteg állatgyógyászati készítménynek, melyek a kullancscsípés meg­elő­zését szolgálják.

Kullancsok

Kifejlett Ixodes ricinus nősténye
Magyarországon madarakon eddig 47, emlősökön több mint
30 kullancsfajt találtak már meg. A kullancsok az atkákkal rokon, azaz pókszabású, külső élősködők. Humán- és állategészség­ügyi szempontból a legnagyobb szerep az Ixodes ricinus (közönséges kullancs) fajnak jut Magyarországon, de a Dermacentor reticulatus (kutyakullancs), a Hyalomma marginatum és a Rhipicephalus sanguineus (Barna kullancs) kullancsfajok is szóba jönnek betegségterjesztőkként. Az fajonként változó (némi átfedéssel), hogy mely betegségek terjesztéséért felelősek az egyes kullancsok.

Kifejlett Ixodes ricinus hímje
– Az I. ricinus egymást követő fejlődési stádiumai a lárva, a nimfa és a kifejlett egyed – egyedül az utóbbiak képesek szaporodni. A lárvák elsősorban kisemlősök vérét fogyasztják. A nimfák már megjelennek a nagyobb testű emlősökön, a kifejlett példányok pedig kifejezetten ezeket keresik. Mivel az egyes egyedfejlődési stádiumokba tartozó kullancsok darabszáma életútjuk során csökkenő tendenciát mutat, így általában a már emberek vérét is szívó, középső fejlődési stádiumba tartozó nimfák jelentik a legna­gyobb veszélyt számunkra. Mivel a különböző egyedfejlődési stádiumok egyedei eltérő gazdaállatokat keresnek, és a kisemlősök elsősorban a füves, a nagy testű emlősök pedig az erdős-cserjés területeken fordulnak elő a legnagyobb egyedszámban, a két terület határmezsgyéi rejtik a legnagyobb számú kullancspopulációkat – mondja Trájer Attila orvos, a Pannon Egyetem Környezetmérnöki Intézetének munkatársa.

Kifejlett Dermacentor reticulatus nősténye
Az egyes kullancsfajok egyedei évekig elélnek, fejlődési stádiumaik nagyjából évente követik egymást. A petéből első évben lárva, a második évben nimfa, a harmadikban kifejlett egyed lesz. A kifejlett példányok, ha nem száradnak ki, akár több évig is elélnek vérszívás nélkül. Számos kullancsfaj a párás környezetet kedveli. Légköri aszály idején, főként nyáron a déli és koradélutáni időszakban kevésbé aktívak. Mivel a fás-cserjés, magas füvű területek növényzete a párologtatás és árnyékolás révén hűti, illetve párásítja a környezetét, ezek az élőhelyek különösen kedvezőek a számukra. A reggeli harmatban kimásznak a fűszálak végére, a déli melegben visszamásznak a talaj közelébe, de vannak olyan alkalmazkodó kullancsfajok is (pl. a D. reticulatus), melyeket például a Hortobágy füves pusztáin is megtalálni napközben. A kullancsok vérszívás közben a gazdaállatokba csimpaszkodva vándorolnak, a madarakkal és az emlősökkel nagy távolságokat képesek megtenni.

Egyes betegségek esetén ismert, hogy a fertőzött nőstény kullancs átörökítheti a kórokozót, de jellemzőbb, hogy az egymás mellett vért szívó kullancsok a vérárammal egymástól kapják el, hiszen a vadállatokban egyszerre akár több száz kullancs is szívhat vért egyszerre. Egy harmadik lehetőség, hogy a már fertőzött gazdán vért szívó kullancs kapja el a fertőzést – tette hozzá Trájer Attila.

 

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/6 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az Öko (bio) tejtermelés feltételei

Ahhoz, hogy az elmúlt évek európai „élelmiszer botrányai” ne ismétlőd­jenek meg, nagyobb hangsúlyt kell fordítani a termelő állatok egészségének megőrzésére, továbbá a mezőgazdaságban alkalmazott nagy mennyiségű kémiai anyagok felhasználásának vissza­szorítására. Egyebek mellett ezen okok vezettek oda, hogy ismét előtérbe került az évezredek óta folytatott tradicionális (öko)gazdálkodás szükségessége.

A mudi története és használata

Terelő pásztorkutya fajtáink közül talán a mudi kialakulásának története ismert a legkevésbé. Egykor szinte csak fekete színben előforduló, hegyesfülű, villámlábú és pengeagyú terelőkutya-fajtánk hosszú időn át méltatlanul mellőzött, szinte jelentéktelen vidéki kutyaként volt ismert.

A varroa atka elleni védekezés 7 pontja

Ahhoz, hogy a méheink legádázabb ellenségével szemben, a varroa atkával csatát nyerjünk és a mézünk tiszta maradjon, az alábbi pontokat kell figyelembe vennünk.

Ecetszagú szőlőfürtök

Az ültetvények kezeltségi szintje megfelelő, de korai szüretre idén nem számíthatunk. Ebben az évben a tavalyihoz képest különlegességnek számított, hogy januárban-februárban meleg volt az időjárás, márciusban-áprilisban szomjaztak és fáztak az ültetvények, májusban fáztak-áztak a szőlők.

Mi lesz veled, ürge?

Az ember nem is gondolná, hogy napjainkra fokozott törvényi oltalom érvényes az ürgére. Ennek a kisemlős-fajnak a pénzben kifejezett értéke 250 000 Ft, pedig pár évtizede még tűzzel-vassal irtották országszerte. A faj 1982-től vált védetté, 2014 óta viszont már fokozottan védettnek nyilvánították.

Dr. Bubó küldönce a háznál

Az Európában honos szárazfölditeknős-fajok mindig is nagy népszerűségnek örvendtek, talán a Dr. Bubó rajzfilmsorozat küldöncének köszönhetően. Ezekhez a nagy egyedszámban forgalmazott állatokhoz azonban csak néhány frekventált kereskedésben kaphatunk helytálló tanácsokat, ezért dióhéjban megpróbáljuk közreadni a teknőstartás legfontosabb elemeit.

A fekete veszedelem

A szőlő növényvédelem területén egy már feledésbe merült kórokozóval, a feketerothadással kell hazánkban és néhány európai országban a termesztőknek újra szembenézniük, mely a lisztharmat és peronoszpóra behurcolása után Amerikából került be Európába a XIX. század végén.

Az ellés öröme és bánata - kecsketartás

Városiként költöztünk pár éve faluba, az első pillanattól kezdve az önellátás szándékával, állatokat tartva, növényeket nevelve. A Kistermelők Lapja júniusi számában kecsketartókká válásunk históriájáról meséltem, és az igyekezetünkről, hogy gidákkal gyarapodjon az állományunk. Több hónapnyi kudarc után, egy új baktól, Mihálytól vártuk a sikert…

E. coli - töltsük tele a szarvasmarhák itatóját!

A Cornell Egyetemen olyan kutatásokat végeznek, hogy meg lehet-e pontosan határozni azokat a területeket, ahonnan az E. coli fertőzések elterjedhetnek a szarvasmarhák között.

Kutyája van? Fontos figyelmeztetés érkezett

Az erőkifejtés vagy testmozgás, amely lehet akár a gazdival közös séta, játék vagy futás is, a felelős a potenciálisan halálos kimenetelű hőguta kialakulásáért a kutyáknál az esetek 74 százalékában - derült ki a témában készített eddigi legnagyobb tanulmányból.