Back to top

Zöldborsó öntözött körülmények között

A Hajdúböszörményi Mezőgazdasági Zrt. összesen 1750 hektáron gazdálkodik. Ebből 1000 hektáron csak zöldborsóval és csemegekukoricával foglalkoznak, ami jól érzékelteti a két növényfaj szerepét és súlyát a gazdálkodásukban. A zöldborsót csakis öntözött körülmények között termesztik, és ez a másodvetésű csemegekukoricára feltétlenül érvényes. Az idei feltételekről beszélgettünk Erdélyi Zoltán elnök-igazgatóval.

Erdélyi Zoltán, kezében a korai érésű Polluxszal
Tovább részletezve: zöldborsót 300 hektáron vetettek, és a tervek szerint 710 hektáron állítanának elő csemegekukoricát, részben fővetésben, részben másodvetésben. A 710 hektárnyi csemegekukoricából 220 hektárt terveztek másodvetésben a zöldborsó után, de ennek a sorsa eléggé kétségesnek látszik. A gazdaságban 600 hektár öntözhető, ebből 550 hektáron dolgoznak is a lineár berendezések. A zöldborsót csakis öntözött körülmények között termesztik, és ez a másodvetésű csemegekukoricára feltétlenül érvényes. Az idei feltételekről beszélgettünk Erdélyi Zoltán elnök-igazgatóval.

Ne feledjük, hogy a tavasszal először is a koronavírussal kellett megküzdenünk, de ez nem volt elég, mert márciustól május végéig eléggé aggasztó, az évszakhoz képest száraz és hideg időjárás érkezett mellé. Ötven év átlagában évi 550 milliméter csapadékot regisztráltak náluk, a szélsőértékek 300 és 1200 milliméter voltak. Idén csak március legelején esett mérhető mennyiségű eső, majd áprilisban összesen 3-4 milliméter csepergett össze, májusban pedig 26-áig semmi nem jött. Az első mérhető eső május utolsó hetében érkezett, akkor 40 milliméter hullott.

Addigra a növények számára kritikussá vált a helyzet, a talaj mindenfelé repedezett.

Amikor megjött az eső, az sem egyenletesen érkezett. Miközben Hajdúböszörmény városa vízben úszott, addig a gazdaság zöldborsói csupán 4-5 milliméter esőt kaptak. Egy másik alkalommal a görbeházi kerületben 90 milliméter, míg náluk összesen 10 mil­liméter esett. Júniusban összesen 125 mil­liméter csapadékot regisztráltak, ami a megszokottnak a kétszerese. Ha az első
6 hónapot nézzük, akkor a kapott 250 milliméter eső megfelel az átlagnak, viszont az eloszlása annyira szélsőséges és kedvezőtlen volt, hogy az kiábrándító.

A vetéssel nem volt gond, a 20-25 hektáros szakaszokat rendben el tudták vetni. Aztán várták a csapadékot. Várakoztak, hogy megázzon és kikeljen a zöldborsó, de a kelés nagyon vegyesre sikeredett.

Bár a zöldborsó szereti a hűvös időjárást, de a mostani csapadékhiányban nem ez okozott nehézséget, hanem az, hogy a növények visszamaradtak a fejlődésben.

Gazdaként azzal számoltak, hogyha áprilisban, májusban hűvös van, akkor az átlagérték eléréséhez júniusban melegre kell számítaniuk. Ezt nem kedveli a borsó. A május összességében elfogadható lett volna, csakhogy három alkalommal is mínuszokat mértek a reggeli órákban, ami ha nem is okozott közvetlen fagykárt, de a stressz meglátszott a növényeken.

Amikor a borsót szakaszonként vetik, akkor a növény hőösszegigényéből indulnak ki.

Most is eszerint cselekedtek, de az eredmény nem igazolta a körültekintést. A zöldborsó fenológiája rendre 10-12 napos csúszást mutat. Mindez nemcsak magánál a borsónál jelent hátrányt, hanem a kettős termesztés miatt a másodvetésű csemegekukorica létjogosultságát is megkérdőjelezi. Szokás szerint arra is kötöttek szerződést az idén, csakhogy mostanra az a helyzet, hogy a megkésett betakarítás és a rendkívül csapadékos időjárás, a nedves talaj miatt nem tudnak rámenni a területre és nem képesek magágyat készíteni. Márpedig náluk törvény, hogy a csemegekukorica-másodvetést legkésőbb július 5-én be kell fejezni, vetni csak addig szabad. Előfordult már, 2013-ban, hogy egyetlen éjszaka alatt 130 hektár lábon álló csemegekukoricájuk fagyott le, tavaly pedig a legkéseibb betakarítás végét csípte meg a dér.

A július 1-jei állapotok szerint a tervezett 220 hektár másodvetésből körülbelül 110 hektárt tudnak elvetni, a másik felénél erre nincs esély.

A Ploeger zöldborsókombájn teljesítménye idényenként 300 hektár – száraz viszonyok között
Pedig a feldolgozók azt is keresik, kérik, mi több, bónuszként kifizetnék a csemegekukorica vetőmagját. Csakhogy a felelősségteljes gondolkodás a próbáljuk meg! elvet elveti, mert ha mégis jön a kora őszi fagy, akkor a feldolgozó bukik a vetőmagon 100 ezer forintot hektáronként, a termelőnek pedig 300-350 ezer forintja bánja.

A terület mégsem marad üresen, mert a tejelő szarvasmarháknak silókukoricát ter­mesztenek másodvetésben.

Visszatérve a zöldborsóra, most nagyon keresett termék, rendkívül nagy a vevői igény iránta. A növényzet állapotából az jelezhető előre, hogy a kései fajták nagyon megszenvedhetik a júliusban gyakori hőséget. A korábbi fajták elfogadható hozamokat adtak, főleg ahol öntözni is tudták őket. A kései fajtáknál nagy a kockázat, hogy a hőségben 1-2 nap alatt – mondhatni, perceken belül – megfőnek a magvak a hüvelyben, amivel feldolgozásra alkalmatlanná válik a borsó. A Hajdúböszörményi Mg. Zrt. idén három feldolgozó üzemnek szállít. Miskolcra a Mirsa Zrt.-nek, a Kabafrostnak és az Agro Marketing ’95. Kft.-nek.

A víz- és hőhiány a mostani zöldborsón nagyon érezteti a hatását. Az ideihez hasonló időjárást éltek meg 2018-ban – azzal a különbséggel, hogy akkor 1 hónappal rövidebb volt a száraz periódus.

A zöldborsó termelési költsége 500-550 ezer forintra rúg hektáronként. Ahhoz, hogy az „eredmény” nullára jöjjön ki, a mostani átvételi árak mellett is el kell érni átlagosan 6,5-7 tonna termést. Aki ennél kevesebbre képes, az veszít a zöldborsón, és csak akkor van esélye nyereségesen gazdálkodni, ha utána tud csemegekukoricát vetni – és be is tudja takarítani. Előző évben a sorozatos hőség miatt Erdélyi Zoltánék úgy gondolták, hogy a zöldborsó lassan kiszorul a ter­mesztésből. Érezhették ezt a felvásárlók is, aminek 10 százalékos áremelés lett az eredménye, így ők ma 115-120 forintért tudják értékesíteni kilóját. Viszont az országos átlag­ár 95 és 125 forint között van.

A termelési költségek kapcsán mindenről pontos és naprakész adatokkal szolgált az elnök-igazgató. Ősszel 47 500 forint értékű műtrágyát szórtak ki, ehhez jött 6 ezer forintért a tárcsázás és 19 ezer forintért a szántás.

Tavasszal a simítózás 4500 forintba került, a tavaszi műtrágyázás 20 ezer forintot vitt el, a kombinátorozás 4500 forint volt.

Nagy falatnak számít a vetés, ami a vetőmaggal együtt hektáronként 97 ezer forintos kiadást jelentett. Az első gyomirtás költsége 20,5 ezer forint volt, a kétszer 40 milliméteres víznormájú öntözés 17 600 forintba került. Az újabb gyomirtásra 11 ezer forintot kellett fizetni, aztán a Judós állománypermetezés hektáronként 25 ezer forintot igényelt. A betakarítás költsége, ugyancsak hektáronként, 50 ezer forint, a termény beszállítása 35 ezer forintot jelent. Az eddigiek összességében szűk 400 ezer forintot tesznek ki hektáronként, amihez további költségként hozzá kell számítani a biztosítás és a földbérlet díját, valamint a gazdálkodás általános költségét. Ez már hektáronként 520 ezer forintot tesz ki. Ha 115 forintos kilónkénti eladási árral számolunk, akkor a legjobb minőségből is közel 5 tonna kell hektáronként, hogy ne legyen veszteség.

A mostani növényállományt elnézve kiderül, hogy lehet még belőle átlagosan 3, de akár 8 tonnás hozam is – pedig mindkét helyen ugyanaz gazdálkodott. Jellemző, hogy amikor elindultunk a borsóbetakarítást fotózni, a szokatlanul vidám Erdélyi Zoltán felhívta rá a figyelmemet, hogy ebben a gyászos állapotban háborús helyzetre készüljek, készítsem elő a haditudósítói igazolványomat. Távolabbról nézve is látszik a küzdelem, de közvetlen közelről aztán tényleg kiderül, hogy milyen heroikus munkát végeznek. Tartalékként ott áll egy John Deere 8300-as traktor, hogyha valamilyen gép elakad, akkor ki tudják vontatni vele a sárból. A Ploeger idényteljesítménye 300 hektár. A két gép közül az egyik a sajátjuk, a másik a hajdúböszörményi Formula GP Kft. tulajdona, azaz a válságos helyzetben két betakarító dolgozik, hogy tudják tartani a tempót.

A borsót követő másodvetésű csemegekukorica kiesése miatt körülbelül 50 millió forintos árbevétel kiesik idén a gazdaságban.

Annak ellenére, hogy a termésre szerződést kötöttek, most ezt nem tudják teljesíteni – éppen a biztonság okán. Idejében jelentkeztek ezzel a felvásárlóknál. Kiderült, hogy ebben a kényszerhelyzetben képesek megérteni egymást az ágazat résztvevői. Egymásra vannak utalva, ahogy Erdélyi Zoltán fogalmazott.

– A feldolgozónak jövőre is kell az alapanyag, mi pedig jövőre is szeretnénk zöldborsót is, csemegekukoricát is termeszteni, még másodvetésben is. Erősködésnek így semmi értelme, főleg mert régóta dolgozunk együtt, régóta ismerjük egymást. Ha valamelyikünknek gondja-baja támad, akkor azt a másik akceptálja, mert hamar fordulhat a helyzet.

 

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/28 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A pazar dáliák

A júliustól októberig nyíló szabadföldi dáliák ékei a kerteknek, pazar virágzásuk a korai fagyokig eltart. A virágágyakat mozgalmassá teszik, méghozzá nem is akárhogyan, hiszen a virágok mérete, formája és színe rendkívül változatos. Szédítően gazdag árnyalataik miatt színkirályoknak is nevezik őket.

Szerencsés, aki le tudta aratni a gabonát

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) adatai alapján az őszi búza aratása 97 százalékos készültségen áll, a közel 900 ezer hektár vetésterületből mintegy 2000 hektáron áll még a gabona. A búza országos termésátlaga hektáronként 5,28 tonna, a termés 60-70 százaléka takarmánybúza.

Az eső után meleg időben zajlik a szem- és magképződés

A hét első felében hazánk döntő részén kiadós öntözést kaptak a nyári növényeink. A nedvességgel feltöltődött talaj és a folytatásban várható stabilan meleg, száraz idő sok napsütéssel optimális körülményeket teremt a fő szántóföldi növényünknek számító kukorica és a napraforgó szem- és magképződésére.

A bejrúti robbanás megsemmisítette az ország gabonatartalékát

Bejrút kikötőjében történt keddi robbanás többek között megsemmisítette a libanoni központi gabonaraktárat is és az ott tárolt összes gabonafélét. A jelenlegi készletek kevesebb, mint egy hónapra elegendők, a biztonságos élelmiszerellátáshoz legalább három hónapnyi mennyiségnek kellene rendelkezésre állni.

Bővült a magyar agrároktatás Erdélyben

Az erdélyi magyar agrároktatás iránti érdeklődés is megnőtt, mi több, a 2020-2021-es tanévben új szak indul.

Nem csak az íze miatt értékes egy jó fűszernövény: illatozó kakukkfüvek

Sziklakertbe vagy évelőágyásba is ültethetők a kakukkfüvek, amelyek amellett hogy szépek, jelentős a gyógyhatásuk, és számos étel jellegzetes fűszereként a konyhában is hasznukat vesszük.

Szabadtéri parfümériában jártunk

A Pannonhalmi Főapátság levendula- és gyógynövénykertjében jártunk. Itt több mint 60 ezer tő levendula és több ezer bokor mediterrán fűszernövény - zsálya, kakukkfő, oregánó, rozmaring - ontja az illatát.

A mínuszok szüretelték a somogyi szilvát

Feleannyi szilva termett idén. A tavaszi fagyok és az aszály miatt csak kevesebb gyümölcsöt tudnak szedni. A szélsőséges időjárás az almának sem kedvezett, nem várható egy kifejezetten jó termés ebből sem.

A kukorica gyógyhatásai

A kukoricára a főtt strandeledel változatát leszámítva jószerével már takarmánynövényként gondolunk. Pedig e többre érdemes növényt régebben nagy becsben tartották, sokféle módon használták elődeink, és még gyógyhatása is van…

Nyáron gyorsabban készül a komposzt

A nyár folyamán rengeteg zöldhulladék keletkezik a kertekben, és a konyhában, ami komposztálható. Ez az anyag talajszerkezetet javít és tápanyagot szolgáltat, így jól újrahasznosítható. A zöldhulladék nem szemét! Érdemes mindenkinek berendezkedni a komposztkészítésre azért is, mert jövőre a kerti hulladék égetése már tilos lesz.