Back to top

Gyümölcstermesztés: válogatva, igényes vevőknek

Kereskedőből lett először zöldség-, aztán gyümölcstermesztő Rivnyák Sándor. Azért vágott bele a gazdálkodásba, mert nagyon nehezen tudott olyan minőségű gyümölcsöt beszerezni, amit jó szívvel adott volna a vevőinek. Az első gyümölcsöst 1996-ban telepítette Dunaföldváron, a felesége és a saját családja kárpótlásból származó földjein.

Ma összesen 20 hektáron vannak rendszeresen megújuló ültetvényei a gyermekeivel közösen.

Rivnyák Sándor mindent megtesz, hogy a legjobb minőségű legyen az áruja
Az első 1,5-1,5 hektáros cseresznye- és szilvaültetvényt egy hektár alma és 4 hektár körte követte 1998-ban, illetve 2003-ban. A megye első intenzív cseresznyeültetvényét 3 hektáron hozta létre 2008-ban, német és svájci mintára. Sok gyümölcsöst látogatott meg a Boden-tó partján és évekig tanulgatta a fortélyokat a német gazdáktól. Ez az intenzív cseresznyés annyira egyedülálló volt, hogy a telepítési engedélyhez Dávid Miklós, az akkori Kertészeti Egyetem munkatársa vállalta a szaktanácsadást, kü­lönben nem kapott volna hozzá támogatást.

Azóta is létesültek cseresznyeültetvények a családban, a legfiatalabbak a középső lány, Viktória fiatal gazda pályázatával. A szakszerűségről nemcsak az édesapa, hanem a kertészdiplomával és növényvédő szakmérnöki végzettséggel rendelkező fiatal szakember is gondoskodik.

A cseresznyékhez sajmeggy, Gisela 5 és 6, illetve Colt alanyokat használtak, minden gyümölcsöst öntöznek. Az intenzív ültetvényben a cseresznyefák 4,3 × 1,7 és 1,2, illetve 4 × 1,5 méter térállásban állnak.

Legfrissebb fejlesztésként 3 hektárra terítettek esővédő fóliát, ami sajnos későn készült el, nem is használták még.

A Dunára néző, védett termőhelyen bővítik majd a kajszist

Számol a kockázattal

Minden ültetvényben feromoncsapdával követik nyomon a kártevők rajzását, és meteorológiai állomásra is kötöttek szerződést
Rivnyák Sándor mindig számol, azonnal vált, ha a piaci viszonyok nem teszik lehetővé a gazdaságos működést. Kivágta a szilva- és a meggyültetvényt, helyettük kajszit telepített 3 hektáron, de az idei tapasztalatok alapján már a kajszifelület átalakításán gondolkodik. A Dunára néző löszfal volt a legkevésbé fagyérzékeny terület, ott további egy hektár kajszit telepít, a leginkább károsodott ültetvényből pedig megszüntet sorokat. Tavasszal ugyanis 18 éjszakán esett fagypont alá a hőmérséklet és bár paraffingyertyával fűtöttek, nem sikerült megmenteni a kajszit, csak a legvédettebb fekvésben szüretelnek. Ekkora kockázatot pedig nem érdemes vállalni, mert a jól karbantartott, kézzel ritkított gyümölcsösre nagyon sokat költenek már kora tavasszal, ami egy ilyen évben, mint az idei, nem térül meg.

Becslése szerint 200 forint alatt nem lehet egy kilogramm minőségi kajszit megtermelni, és ebben még nincs benne az öntözés amortizációja. A fóliával védett cseresznye önköltsége 500 forint körül lehet, csak a szedés 150 forintba kerül kilogrammonként.

Az idén kevés volt a kajszi, de a minőségből nem engedett Rivnyák Sándor
A másik gazdasági szempont a rendelkezésre álló munkaerő létszáma és képzettsége. Családi gazdálkodóként egy állandó alkalmazottal dolgoznak, aki a gépi munkákat végzi. Maguk metszenek, de a ritkításhoz és a szürethez idénymunkásokat kell fogadni. A kajszit például 20 ember négy héten át ritkítja, hogy elérjék a 45 milliméteres méretet. Az öntermékeny fajtákon fánként 1600-2200 virág nyílik, és csak 700 kötődött termést hagynak meg közülük, ehhez sokat kell számolni és pontos útmutatást adni a dolgozóknak. Az almát és a körtét is ritkítják, szerencsére az sokkal könnyebb. Annyi gyümölcsöt szabad csak termeszteni, amit biztonsággal le is tudnak szedni, ezért megszabadul a Carmen után érő cseresznyefajtáktól és helyette körtét ültet majd. Ugyancsak a drága munkabér miatt hagyják abba a zöldhagymatermesztést, ami pedig a legelső vállalkozásuk volt.

A pályázat csak segít

Tizenkét éves intenzív cseresznyeültetvény
Ha tudnak, pályáznak, de saját erőből is telepítenek. Az ültetvények több mint felét létesítették támogatással, a hűtőház Leader-pályázat segítségével épült meg, a gépekre pedig folyamatosan pályáznak, az a leggyorsabban elérhető támogatás. A támogatás amúgy is csak utólag érkezik meg, az idén januárban jutottak hozzá a 2016-os pályázatukra nyert összeghez. Ezt a területet a felesége felügyeli, aki mérlegképes könyvelői végzettséggel írja a pályázatokat, bejelenti az alkalmi munkásokat, könyvel és kezeli a pénzügyeket. A családtagok még két vállalkozást alapítottak a családi gazdaság mellett.

Nagy munka volt az összes gyümölcsös öntözésének a megoldása. Tíz évbe telt, mire minden vízjogi engedély elkészült, kutakat létesítettek és kiépítették a mikroöntöző rendszereket.

Beindításáról a minden gyümölcsösben kihelyezett tenziométer adatai alapján döntenek. A vízpótlás mindenképpen fontos a hazai körülmények között, de ha valaki csak első osztályú gyümölcsben gondolkodik, akkor létfontosságú. Cseresznyéből például a legalább 28 milliméteres, válogatott gyümölcsöt viszik piacra, a kajszi is méretre válogatva, sorolva kerül a ládákba, olyan állapotban, hogy mire a fogyasztóhoz kerül, kellően érett legyen. Mindent a budapesti, illetve a bécsi nagybani piacon értékesítenek, ahol saját helyük van, helyben semmit nem adnak el.

Teljesen fölszerelkeztek gépekkel is, elektromos metszőollóval metszenek, keskeny nyomtávú traktorok, talajművelő gépek, szedőkocsik állnak rendelkezésre a gazdaságban. Mezőgazdasági technikus lévén Rivnyák Sándor maga is el tud készíteni különböző célgépeket, az ültetvények oszlopait például saját berendezéssel verték le a földbe, de készített talajmarót is.

A tűzelhalásra állandóan figyelni kell, de nem okoz akkora gondot, mint a pockok

Keresett a körte

Tűzelhalás miatt visszacsonkolt törzsből újranevelt körtefa
A körtést bővíteni fogja, mert sikerült jól kidolgozni a technológiát. A térállás 5,5 × 2 méter a vad alanyú gyümölcsösben, a fajták Vilmos, Piros Vilmos, Bosc kobak, Clapp kedveltje és Packham’s Triumph. A tűzelhalást sikerül kordában tartani, ha valaki meglát egy gyanús ágat, azonnal levágja és eltávolítja a gyümölcsösből, ha pedig nagyobb a baj, visszacsonkolják a fákat és újranevelik azokat. A metszési sebet tejszerű sűrűségűre kevert réz-oxikloriddal ecsetelik be. Tavasszal egyszer rézzel, egyszer olajos szerrel végeznek lemosó permetezést. A Clapp kedveltje és a Hardenpont fajtákat kellett kivágni az érzékenységük miatt, a többivel nincs kezelhetetlen probléma. Összességében a fák tizedét kell pótolni tűzelhalás miatt, de a pótlás a körte esetében elég nehézkes, lassan fejlődnek az új csemeték. A baktérium ellen megelőzésként biológiai növényvédő szert használnak, ami egy másik baktériumot tartalmaz.

A tűzelhalásnál nagyobb gondot okoz a pocok, mert a vadkörte karógyökere nagyon érzékeny a rágásra, kevés rajta az oldalgyökér. Szerencsére a pockok nem bírják a rendszeres, a tenyészidőben kétnaponkénti öntözést.

Az MM 106 alanyon, támrendszer nélkül nevelt almafákat új-zélandi módszer szerint, távoli ágemeletekkel alakították ki; hamarosan körtét ültetnek helyettük
A legnehezebb azonban a körte-levélbolha elleni védekezés, amihez a tápanyag-ellátást is igazítani kell, nehogy túl erős legyen a hajtásnövekedés. Tavasszal ezért csak alacsony nitrogéntartalmú komplex műtrágyát adagolnak, ősszel pedig kálium-szulfátot. Csak a hasznos rovarokat kímélő növényvédő szert használnak, illetve narancsolajjal és tiszta, púdergyártáshoz használt kaolinnal permeteznek. Ha fölmerül a gyanú, hogy egy rovarölő szer ellen rezisztencia kezd kialakulni, egy évig nem használják az adott készítményt. Mindig este permeteznek, ha kell, éjfélig dolgoznak, hangsúlyozta Rivnyák Sándor, aki az egyik vejével felváltva végzi ezt a munkát.

A körte kereslete nagyon jó, csak a méretre és a szedési időre kell figyelni. Náluk legalább 70 milliméteres körtét szednek, általában három menetben, miután kóstolással, keményítőpróbával és Brix-méréssel megállapítja a szüreti idő kezdetét a családi kupaktanács. A termés a hűtőházba kerül és értékesítés előtt egyszerű módszerekkel érlelik be a gyümölcsöt. Az ültetvény a legjobb minőségű földeken, magas mésztartalmú csernozjom talajban fejlődik, füves sorközökkel, széles csíkban öntözve. Ez a legdrágábban öntözött gyümölcsös, mert aggregát termeli az áramot a szivattyúknak.

A legkorábbi cseresznye

Megvan még a huszonkét éves cseresznyeültetvény is
A cseresznyeültetvények közül a legidősebb és néhány középkorú a dunaföld­vári homokhátságon kapott helyet, ami alkalmat ad arra, hogy öntözéssel szabályozzák az intenzív ültetvényben a növekedést. Ottjártunkkor nagyon lógatták a levelüket a fák a vízhiánytól, amivel a növekedés helyett a termőrügy-képzésre ösztökélik a növényeket. Kockázatos ez a beavatkozás, mert ha túl sokáig szomjaznak a fák, lehullatják a lombjukat, viszont jól kordában tartható a növekedésük. Intenzív cseresznyében ugyanis a negyedik-ötödik évtől nagy kihívás a szűk tenyész­terü­leten belül tartani a fákat. Suhángot telepítenek és rügy fölötti bemetszéssel alakítják ki az orsó koronát adó ágakat.

Minden fajtát másként kell metszeni, például a Valerij Cskalov lelógó ágaiból sokat kell „lecsipkedni”, hogy ne kopaszodjon föl, a Bigarreau Burlaton viszont meg lehet hagyni erősebb elágazásokat is.

A cseresznyét a Zahn-elvek­nek megfelelően metszik, azaz nem hagynak meg az adott helyen a tengelyvastagság felénél erősebb elágazásokat. Az már kiderült, hogy sajmeggyen nem könnyű Ger­mers­dorfi óriást termeszteni 4,3 × 1,7 méteres térállásban, a Katalin és a Carmen nem olyan erős növekedésű.

A 22 éves cseresznyésben Germers­dorfi és Bigarreau Burlat terem, még mindig jól. A fák központi tengelyét tízéves koruk körül fűrészelték ki, saját kárukon megtanulva, hogy több menetben kell elvégezni a beavatkozást. Ha ugyanis hirtelen erős napfény éri a megmaradó oldalágakat, a kéreg csúnyán fölrepedhet.

A legfiatalabb ültetvény a Dunára néző domboldalon létesült, Gisela 5 alanyon, a legújabb olasz fajtákkal (Sweet Ariana, Sweet Early), oda készült a jég- és esővédő fólia is. A fiatal fákon lekötözéssel alakítják a koronát. Itt a legjobb a klíma, az idén tavasszal 5 °C-kal volt melegebb éjszakánként, mint a többi ültetvényben. Korán kezdhetik szedni a cseresznyét, már május 10. körül, és nem is akarnak késői fajtákkal foglalkozni. Görög tapasztalatok alapján arra kell figyelni, hogy mikor húzzák ki, illetve össze a fóliát, hogy védjen a hidegtől és az esőtől, de ne akadályozza a termőrügyek kialakulását.

A fiatalok nagyon intenzív cseresznyeültetvényt is létesítettek, olasz fajtákból

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Mohafalakkal a szálló por ellen

A szállópor magas koncentrációja ma már nem csak a városokban hanem a környező agglomerációs településeken is komoly probléma lett. A közelmúltban ismertették az első eredményeit annak a kutatásnak, amely során a szálló por megkötésére mohafalakat használtak.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

A növények is döntenek, emlékeznek

A kutatók szerint a növények számolhatnak, döntéseket hozhatnak, felismerhetik rokonaikat, sőt emlékezhetnek az eseményekre. Bár nincs agyuk, az emberekhez és állatokhoz hasonló módon tanulhatnak.

Visszaszorulóban a molyok, jönnek a poloskák – Növényvédelmi előrejelzés 39. hét

Az almamoly rajzása már a hónap eleje óta szünetel, a szilvamoly is csak nyugaton repül, a keleti gyümölcsmoly pedig már csak a birset veszélyezteti. A dióburok-fúrólégy lárvái most távoznak a lehullott dióból, hogy a talajban bábozódjanak, szőlőben sok a muslica – foltosszárnyú is –, a zöld vándorpoloska pedig szinte mindenütt ott van. Tegyünk hálót az ablakokra, mert amint hűvösebbre fordul az idő, tömegesen indul befelé.

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Brutálisak a hazai gyümölcsárak

A legfrissebb statisztikai adatok szerint, miközben az élelmiszerárak éves szinten átlagosan 7,9 százalékkal nőttek, ezen belül a friss gyümölcsöké 46 százalékkal drágult.

Magyar fejlesztésű művelőrobot

Magyar fejlesztésű, teljesen önjáró, lánctalpas erőgépeket állított ki a Hári Tech Kft. A faiskolák automata művelésére, permetezésére tervezett gépet már az idei AGROmashEXPO kiállításon is láttuk, Bábolnán bemutatták a szőlő- és gyümölcsültetvények permetezésére alkalmas, szélesebb változatát.

Fejenként egy szobányi zöld

A vírushelyzet és az azzal járó korlátozások miatt különösen a nagyvárosokban értékelik nagyra a kikapcsolódásra, szabadidős tevékenységre szolgáló zöldfelületeket. Mivel hosszabb ideje nem ajánlatos zárt térben találkozni a barátokkal, ismerősökkel, a városlakók körében nagyon népszerűek lettek a közparkok.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.