Back to top

Gyenge volt idén a cseresznyetermés is

A fagy és a csapadék elvitte a cseresznyetermés nagy részét, a tavalyi – szintén a gyenge termés által determinált – áraknál többért kelt el a gyümölcs a nagybani piacon – áll a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet piaci összefoglalójában. Az extrém alacsony termés ellenére az árak nem szöktek rekordmagasságba.

Fotó: Horváth Csilla
Idén gyenge évük volt a cseresznyetermesztőknek, ami jórészt annak a következménye, hogy a tavaszi fagyok a termésnek legalább a kétharmadát elpusztították, elsősorban a korai fajtáknál – írja a Világgazdaság.

A koraiak megmaradt termését pedig az eső vitte el, ugyanis rengeteg gyümölcs megrepedt a sok csapadéktól.

A FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács helyzetértékelése szerint hiába termett extrém kevés gyümölcs, az árak – bár emelkedtek – messze voltak a rekordmagasságtól, a termelők ugyanis nem tudták tárolni a vizes gyümölcsöt, és eladási kényszerbe kerültek.

Magyarországon 2,6 ezer hektáron termesztettek cseresznyét 2018-ban – idézte a KSH adatait a NAIK Agrárgazdasági Kutatóintézet.

A legkedveltebb fajta a Germersdorfi volt, amely 2017-ben a cseresznyeültetvények 14,5 százalékát foglalta el, ezt követte a Carmen (11,2 százalék) és a Bigarreau Burlat (11,1 százalék).

Az elmúlt tíz évben 4,8 és 12 ezer tonna között ingadozott a cseresznyetermés, idén azonban az átlag alatt marad.

A termés tavaly is gyenge volt, emiatt a friss cseresznye kivitele 642,9 tonnáról 202,9 tonnára csökkent 2018-hoz képest. A magyarországi cseresznye fő felvevőpiaca Lettország, Szlovákia és Litvánia volt.

Az importált cseresznye mennyisége nem számottevő, az exporthoz képest lényegesen kisebb, 90,7 tonna volt 2019-ben.

A kutatóintézet adatai szerint a Budapesti Nagybani Piacon egy kilogramm cseresznye termelői ára 2019 21–30. hetében 948 forint volt, ez 28 százalékkal meghaladta 2018 ugyanezen időszakának átlagárát.

Forrás: 
Világgazdaság

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Az erdőszegély dísze

Az Országos Erdészeti Egyesület által tavaly meghirdetett online szavazáson a három felterjesztett őshonos fafajunk közül a tatár juhar (Acer tataricum) kapta a legtöbb voksot. Így 2020-ban ez a nagyközönség által kevésbé ismert faj lett az év fája. Faanyagát nem sokra becsülik, ökológiai-állományszerekezeti szempontból azonban fontos faj, egyben kiváló parkfa.

Kedvelt ünnepi motívum és védett növényfaj: a magyal

Az egész világon kedvelt a karácsonyi ünnepi dekoráció népszerű motívuma a magyal (Ilex). A tekintélyes, akár 8-9 méteres magasságot is elérő növény a sötétzöld szúrós ágával és élénkpiros bogyóival már az ókorban szimbolikus jelentéssel bírt. Most Németországban ezt a védett növényfajt választották az "Év fájának".

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

Változás a KWS Magyarország élén: Szanyi István lett a vállalat új ügyvezető igazgatója

A KWS Magyarország Kft. örömmel jelenti be, hogy a cég ügyvezető igazgatói pozícióját 2020. október 26-tól Szanyi István tölti be. A kereskedelmi igazgatói feladatokat Pallós Mihály látja el.

Kínai tulajdonba került a Rabe

A patinás német talajművelőgép-gyártót, a Rabe-t (korábbi nevén Rabewerk) – amely hazánkban is jól ismert minőségi talajművelő gépeiről, és legutóbb a francia Gregoire Besson tulajdonában volt –, az elmúlt év végén felszámolták, és már akkor felmerült annak a lehetősége, hogy egy kínai vevő képes lesz megmenteni.

A NAK javasolja a vendéglátóipari beszállítókra is kiterjeszteni a támogató intézkedéseket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javasolja a kormánynak, hogy a HORECA-szektort érintő gazdaságvédelmi intézkedéseket terjessze ki a HORECA-szektor és a közétkeztetés beszállítóira is. A kormány 484/2020. (XI. 10.) rendelete szerint a vendéglátóhelyek nem fogadhatnak vendégeket, csak elvitelre van lehetőségük kiszolgálni a vásárlókat, valamint a rendezvények tartása nem megengedett.

Kereskedelem a brexit után

Az Egyesült Királyság 2020. január 31-én kilépett az Európai Unióból. Az EU és az Egyesült Királyság azonban átmeneti időszakról állapodott meg, amely december 31-ig tart. Mivel jelenleg egész Európában a koronavírus-járvány második hulláma okozza a legfőbb gondot, a holland kertészeti vállalatok sem elsősorban a brexit miatt aggódnak.

Sokan a tilalom ellenére sem hagynak fel a halászattal

Noha a drámaian lecsökkent halállomány védelme érdekében 10 éves halászati tilalmat vezettek be a Jangcén, a kínai rendőrségnek folyamatos munkát jelent az illegális halászat elleni küzdelem: idén eddig közel 4 ezer esetben kellett intézkedniük.

Árutőzsde: Ismét emelkedő jegyzések

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.