Back to top

Öreg kutya, nem vén kutya

„Öreg már a lelkem, Bodri már elmúlt tíz éves. Bár én szaladnék majd úgy hetvenévesen, mint ő.” Nos, igen, öreg kutya, nem vén kutya, azonban az eddig ismert vélekedés, hogy a kutya életének egy éve hét emberi évnek felel meg, úgy tűnik megcáfolódott egy új kutatás szerint.

A Cell tudományos magazinban közreadott kutatási eredmények szerint jóval bonyolultabb a kutyák életkorának a kiszámítása, mint az ismert vélekedések szerint.

A kutyák fiatal korukban gyorsabban öregednek, majd évek múltán ez lelassul.

Eszerint egy egyéves kutya nem egy hétéves gyereknek felel meg, inkább egy harminc éves felnőttnek. Egy hatéves állat egy hatvanéves, míg egy 12 éves eb egy hetvenéves ember szintjén van öregedésben.

A kutatást 104 labradoron végezték, melyek között volt pár hetes kölyök és 16 éves agg eb is.

DNS-vizsgálatok alapján kiderült, hogy maga a DNS nem változik az évek alatt, viszont egyes kémiai jellemzői igen. Ezek felelősek egyes géncsoportok ki- és bekapcsolásáért.

A helyes képlet (legalábbis nekem) számológépet igényel:

16 × ln(kutyaév)+31

Az ln a természetes logaritmust jelöli.

Ajánlom a kedves olvasók figyelmébe, hogy számolják ki kis kedvencük életkorát, lehet érthető lesz, miért nem szalad már olyan lelkesen a labda után, mint pár évvel ezelőtt.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ez a bivalyok haszna

Néhány emberöltővel ezelőtt a hihetetlenül nagy igavonó erejét hasznosították leginkább a házi bivalyoknak, ám napjaikra a természetvédelem legjobb napszámosaivá váltak. Hatékonyabbak, olcsóbbak és környezetkímélőbbek, mint a gépek.

Tojásból lesz a csoda – tejhelyettesítő termékeket állítanak elő tojásból a Szent István Egyetem kutatói

A tojásban fejlődő embrió számára minden feltétel biztosított egy egészséges madár kikeléséhez, az emberi táplálkozásban pedig a tojás kiegyensúlyozott forrása a létfontosságú tápanyagok legnagyobb részének. Sokrétű mivoltára a Szent István Egyetem Mezőgazdaság- és Környezettudományi Karának kutatói is felfigyeltek.

Beleszólni Európa dolgaiba

A következő hét éves KAP tervezési folyamatában két, a vidéket, a mezőgazdaságot érintő területen is várják a termelők vagy akár az egyszerű uniós állampolgárok véleményét. Az egyik a vidéki területekre vonatkozó hosszú távú jövőképről, a másik az ökológiai gazdálkodásról.

Magyar agár, székely nyúl, berkshire sertés

A Kistermelők Lapja októberi számában bemutatunk egy elkötelezett berkshire tenyésztőt, olvashatnak a székely nyúlfajta kitenyésztésének históriájáról, a hazai kutyafajtákat bemutató sorozatunkban a magyar agár került sorra, és meglátogatjuk a bagi autós piacot is. E mellett a hidegvérű lovak tenyésztése, a szarvasmarhák takarmányozása, a juhtartás témakörében is érdekes cikkeket lelhetnek.

Medúza lehetne a Fish & Chips alkotóeleme

A jövőben medúza helyettesíthetné a tőkehalat a fish and chips ételekben. „Sosem gondoltuk volna, hogy hegyi gorillákat vagy elefántokat együnk, melyek veszélyeztetett fajok” – mondták a kutatók. A veszélyeztetett tengeri halpopuláció megóvása érdekében merült fel az ausztrál tudósokban az ötlet, miszerint a halhúst akár medúzával is kicserélhetnék.

Kuvaszokkal védik jószágaikat a nagyragadozókkal szemben

Az utóbbi évek tendenciái azt mutatják, kezdenek visszatérni hazánk területeire a korábban eltűnt nagyragadozók – a medvék, farkasok és hiúzok. Noha e fajok a legritkább esetben támadnak emberre, a haszonállatok elejtésével károkat tudnak okozni a gazdáknak. Éppen ezért kulcsfontosságúak az esetleges támadásokra való felkészülést segítő kezdeményezések, melyek kiváló példája a Kuvasz-Őr Program.

Támogatják a hazai magyartarka állomány genom tenyészérték vizsgálatát

Az Agrárminisztérium 150 millió forinttal támogatja a magyartarka szarvasmarha fajta genom vizsgálatát. Az ennek köszönhetően létrejövő modern, XXI. századi tenyésztési program segítheti a kiemelkedő értéket képviselő fajta nemzetközi versenyképességének növekedését és tenyésztőinek jövedelmezőbb munkáját.

Tojás Világnap 2020: Egyre több tojást esznek a magyarok

Egyre több tojást esznek a magyarok évről évre, ugyanakkor kicsit csökkent a belföldi tojástermelés, pedig az ország határain belül működő élelmiszer-előállítás, vagyis a biztonságos hazai termelés kiemelten fontos. Ezt a koronavírus megjelenése is bizonyította, hiszen a krízisek alatt az emberek még inkább az olcsó és tápanyagdús élelmiszerek felé fordulnak.

Hamarosan új európai flórával és faunával kell számolni

Kutatási becslések alapján, világviszonylatban várhatóan közel egyharmaddal növekszik majd a tájidegen állat- és növényfajok száma. Az eredmények a globális felmelegedésre és klímaváltozásra vezethetők vissza, miáltal nemcsak az éghajlat, de a flóra és a fauna is radikálisan megváltozik kontinentális szinten.

A jó fajta túléli a nemesítőjét

Nagy átalakuláson megy át a növénynemesítés. A rendszerváltást követően nem történt meg ennek a szakterületnek a mélyreható változtatása, így sok nagy nemzetközi nemesítőműhellyel szemben már az EU-csatlakozás idejére versenyhátrányba kerültek a magyar fajták és nemesítők. Biztató ugyanakkor, hogy egyes zöldségfajokból magas arányban használnak a termelők újra hazai fajtákat.