Back to top

Újranyitott a koronavírus-centrumként elhíresült húsüzem, a Greenpeace tiltakozik

Fokozatosan újra megkezdődhetett a termelés a németországi Tönnies gigantikus húsfeldolgozójában, ahol június 20. óta állt a munka a dolgozók példátlanul nagyarányú koronavírus-fertőzöttsége miatt. A Greenpeace aktivistái rögtön az első munkanapon akcióba léptek, a Tönnies által fémjelzett rendszer alapvető újragondolását követelve.

Közel négyhetes teljes leállás után először a vágást és a vérfeldolgozást kezdhették meg az észak-németországi Rhedában működő Tönnies-gyárban, majd fokozatosan a többi részleg is újraindulhat – számolt be róla az agrarheute.com portál. Azért ez a két egység indulhatott be elsőként, mert ezek térben is elkülönülnek a gyár többi részlegétől, viszonylag kevés dolgozót foglalkoztatnak, megoldható a távolságtartás, és a légcsere is más rendszerű. A teljes gyárban lényegesen átdolgozták amúgy a higiéniai protokollt, ami ugyancsak alapot ad arra, hogy fokozatosan újrakezdődhessen a munka. A koronavírus-járványban leginkább érintett darabolórészleg újraindításáról még folynak az egyeztetések.

A Greenpeace aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére
Fotó: Greenpeace
A németországi sertéstartók érdekvédelmi szövetségének elnöke, dr. Torsten Staack üdvözölte a lépést, ugyanakkor elmondta, hogy

mintegy 400 ezer sertés van pillanatnyilag „várólistán”,

vagyis az állattartókra nehezedő nyomás akkor fog igazán enyhülni, ha már tényleg komoly kapacitással termelhet a rhedai vágóhíd (normál esetben heti 30 ezer állat a vágóhídi kapacitás). Az egyesület becslése szerint mintegy 20 millió eurós veszteségük keletkezett a sertéstartóknak a gyárbezárás miatt.

A Greenpeace az újranyitás napján a húságazat alapvető újratervezéséért szervezett demonstrációt

a Tönnies rhedai üzeménél. Aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére, majd 7 × 14 méteres óriásplakátot függesztettek fel közvetlenül a cégnév mellé „Schluss mit dem Schweinesystem!“ (kb. „Elég a disznóságból”) felirattal.

„Az alulárazott hús előállítására kiépült komplett rendszer beteg, és nemcsak a dolgozók számára, nemcsak a koronavírus-járvány idején hordoz egészségi kockázatot” – fogalmazott Dirk Zimmermann, a Greenpeace agrárügyi szakértője. A szervezet által kiadott sajtóközlemény szerint az akcióval

a fair állattartásért, a fair húsárakért és a fair munkakörülményekért

emeltek szót az aktivisták. A Greenpeace álláspontja szerint mindezt pedig nem másnak, mint a hústermékek fogyasztóinak kellene finanszírozni, a szervezet által éppen az idén januárban elkészített tanulmány szerint, ha kilónként 50 eurócentes „állatvédelmi járulékkal” terhelnék meg a húsárukat, abból már érdemi változást lehetne elérni.

A Greenpeace aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére, majd 7 × 14 méteres óriásplakátot függesztettek fel közvetlenül a cégnév mellé
Fotó: Greenpeace
A politikai döntéshozóktól azt kéri a Greenpeace, hogy korlátozzák a Tönnieshez hasonló erőkoncentrációt a húsiparban, és a kisebb, regionális üzemeket támogassák; a szupermarketektől pedig azt, hogy bizonyos tartásmódokból származó húst ne forgalmazzanak, illetve, hogy

fejezzék be a kizárólag az alacsony árra koncentráló húsreklámokat.

Az ütős demonstráció fotói és videói értelemszerűen bejárták a német médiát. A Land schafft Verbindung nevű gazdaszervezet pedig vélhetően ellendemonstrációt szervez, hogy a médiafigyelmet kihasználva ők is eljuttassák álláspontjukat a lakossághoz, nevezetesen, hogy szükségük van erre és az ehhez hasonló vágóhidakra, gazdaságok léte forogna kockán, ha bezárnának – adta hírül az agrarheute.com.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Pilisi lakomák

A Pilis lenyűgöző, fenséges, fejedelmi hely. Szinte hallani Mátyás király vezéreinek döngő lépteit, s ahogyan kupáikat a nehéz asztalra csapják. Régen királyi vadászterület volt, ám méltóságát máig megőrizte. A Római birodalom virágzásának idején a Duna mentén futó védvonalakat összekötő utak közül több a Pilis, Visegrádi-hegységen keresztül vezetett.

Zöld Hetek

Amikor az ember és az erdő kapcsolatára gondolok, mindig Áprily Lajos verssora jut az eszembe: „Engem az erdő véd s szeret, utaimon erdők kisértek”, mert tökéletesen megfogalmazza, hogyan kellene nekünk, embereknek az erdőhöz viszonyulnunk. Akik az erdők közelében élnek vagy foglalkozásukból adódóan az erdőhöz kötődnek, azoknak egyszerűbb.

Egy csónak, egy ember

A koronavírusnak semmi sem szent. Amire lehet, arra „ráteszi a kezét”. A kormány eközben a járás megfékezéséért minden lehetséges eszközzel fellép, ami egyebek mellett a kijárási és más korlátozásokban testesül meg. A sportvadászok területre járásának korlátozása utána a horgászokat is elérték a szigorítások, melyekről a Magyar Országos Horgász Szövetség (MOHOSZ) is beszámolt.

Borlovagok bíráltak a Küküllő mentén

Az első ízben megszervezett Borászok Borásza kitüntető címet a kelementelki Orbán Mihály vehette át a közelmúltban. A járványügyi szigorítások és óvintézkedések miatt a Kis-Küküllő menti két borlovagrend borászainak szűkebb körű versenyét tartották Balavásáron.

A lezárások miatt összeomolhat a bécsi nagybani piac

Bizonyos termékek kereslete 70-80 százalékkal visszaesett, mivel a nagykereskedelmi szolgáltatók többsége beszállítóként a helyi szállodaiparban és közétkeztetésben is érdekelt, megrendeléseik nagy részét elvesztették.

Időutazás a kölessel

A köles a legősibb termesztésbe fogott növények egyike. Az idők során néha fontos gabonának számított, máskor háttérbe szorult ez az élettanilag igen hasznos növény. A fermentálása sem elterjedt, pedig házilag is megvalósítható.

Új rózsafajták kaptak ADR minősítést

A világ legszigorúbb rózsaminősítő rendszere a német ADR rendszer. A minősítés menetét és értékelési szempontokat több évtizede dolgozták ki, a minősítésre javasolt újdonságokkal évente egyszer lehet nevezni. Ezt követően népes szakemberekből álló bizottság, 3 éven keresztül, évente 6 alkalommal vizsgálja, 11 eltérő adottságú kertben a virágcsodákat.

Válságos helyzetbe került a magyar pulykaágazat

A pulykaágazat árbevétele az idén 10-15 százalékkal csökken egyebek mellett a termelői árak mérséklődése miatt; az ágazat átlagos éves termelési értéke élőállatból 36-40 milliárd forint, feldolgozott termékekből pedig 70-80 milliárd forint - közölte a Magyar Pulykaszövetség elnöke az MTI-vel.

Csaknem 3 milliárd forintos beruházással nyitott és újított fel üzleteket a Spar

Két új City Spar szupermarketet nyitott és négy áruházát felújította a Spar Magyarország, a fejlesztések összértéke megközelíti a 3 milliárd forintot - közölte a vállalat csütörtökön az MTI-vel.

Nem veszélyeztetik a hazai fenyőfa értékesítést a korlátozó intézkedések

A Magyar Díszkertészek Szakmaközi Szervezete a fenyőfa értékesítést érintő esetleges korlátozó intézkedések körüli bizonytalanságok miatt levélben fordult az Agrárminisztériumhoz.