Újranyitott a koronavírus-centrumként elhíresült húsüzem, a Greenpeace tiltakozik

Közel négyhetes teljes leállás után először a vágást és a vérfeldolgozást kezdhették meg az észak-németországi Rhedában működő Tönnies-gyárban, majd fokozatosan a többi részleg is újraindulhat – számolt be róla az agrarheute.com portál. Azért ez a két egység indulhatott be elsőként, mert ezek térben is elkülönülnek a gyár többi részlegétől, viszonylag kevés dolgozót foglalkoztatnak, megoldható a távolságtartás, és a légcsere is más rendszerű. A teljes gyárban lényegesen átdolgozták amúgy a higiéniai protokollt, ami ugyancsak alapot ad arra, hogy fokozatosan újrakezdődhessen a munka. A koronavírus-járványban leginkább érintett darabolórészleg újraindításáról még folynak az egyeztetések.

A németországi sertéstartók érdekvédelmi szövetségének elnöke, dr. Torsten Staack üdvözölte a lépést, ugyanakkor elmondta, hogy

mintegy 400 ezer sertés van pillanatnyilag „várólistán”,

vagyis az állattartókra nehezedő nyomás akkor fog igazán enyhülni, ha már tényleg komoly kapacitással termelhet a rhedai vágóhíd (normál esetben heti 30 ezer állat a vágóhídi kapacitás). Az egyesület becslése szerint mintegy 20 millió eurós veszteségük keletkezett a sertéstartóknak a gyárbezárás miatt.

A Greenpeace az újranyitás napján a húságazat alapvető újratervezéséért szervezett demonstrációt

a Tönnies rhedai üzeménél. Aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére, majd 7 × 14 méteres óriásplakátot függesztettek fel közvetlenül a cégnév mellé „Schluss mit dem Schweinesystem!“ (kb. „Elég a disznóságból”) felirattal.

„Az alulárazott hús előállítására kiépült komplett rendszer beteg, és nemcsak a dolgozók számára, nemcsak a koronavírus-járvány idején hordoz egészségi kockázatot” – fogalmazott Dirk Zimmermann, a Greenpeace agrárügyi szakértője. A szervezet által kiadott sajtóközlemény szerint az akcióval

a fair állattartásért, a fair húsárakért és a fair munkakörülményekért

emeltek szót az aktivisták. A Greenpeace álláspontja szerint mindezt pedig nem másnak, mint a hústermékek fogyasztóinak kellene finanszírozni, a szervezet által éppen az idén januárban elkészített tanulmány szerint, ha kilónként 50 eurócentes „állatvédelmi járulékkal” terhelnék meg a húsárukat, abból már érdemi változást lehetne elérni.

A politikai döntéshozóktól azt kéri a Greenpeace, hogy korlátozzák a Tönnieshez hasonló erőkoncentrációt a húsiparban, és a kisebb, regionális üzemeket támogassák; a szupermarketektől pedig azt, hogy bizonyos tartásmódokból származó húst ne forgalmazzanak, illetve, hogy

fejezzék be a kizárólag az alacsony árra koncentráló húsreklámokat.

Az ütős demonstráció fotói és videói értelemszerűen bejárták a német médiát. A Land schafft Verbindung nevű gazdaszervezet pedig vélhetően ellendemonstrációt szervez, hogy a médiafigyelmet kihasználva ők is eljuttassák álláspontjukat a lakossághoz, nevezetesen, hogy szükségük van erre és az ehhez hasonló vágóhidakra, gazdaságok léte forogna kockán, ha bezárnának – adta hírül az agrarheute.com.