Back to top

Újranyitott a koronavírus-centrumként elhíresült húsüzem, a Greenpeace tiltakozik

Fokozatosan újra megkezdődhetett a termelés a németországi Tönnies gigantikus húsfeldolgozójában, ahol június 20. óta állt a munka a dolgozók példátlanul nagyarányú koronavírus-fertőzöttsége miatt. A Greenpeace aktivistái rögtön az első munkanapon akcióba léptek, a Tönnies által fémjelzett rendszer alapvető újragondolását követelve.

Közel négyhetes teljes leállás után először a vágást és a vérfeldolgozást kezdhették meg az észak-németországi Rhedában működő Tönnies-gyárban, majd fokozatosan a többi részleg is újraindulhat – számolt be róla az agrarheute.com portál. Azért ez a két egység indulhatott be elsőként, mert ezek térben is elkülönülnek a gyár többi részlegétől, viszonylag kevés dolgozót foglalkoztatnak, megoldható a távolságtartás, és a légcsere is más rendszerű. A teljes gyárban lényegesen átdolgozták amúgy a higiéniai protokollt, ami ugyancsak alapot ad arra, hogy fokozatosan újrakezdődhessen a munka. A koronavírus-járványban leginkább érintett darabolórészleg újraindításáról még folynak az egyeztetések.

A Greenpeace aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére
Fotó: Greenpeace
A németországi sertéstartók érdekvédelmi szövetségének elnöke, dr. Torsten Staack üdvözölte a lépést, ugyanakkor elmondta, hogy

mintegy 400 ezer sertés van pillanatnyilag „várólistán”,

vagyis az állattartókra nehezedő nyomás akkor fog igazán enyhülni, ha már tényleg komoly kapacitással termelhet a rhedai vágóhíd (normál esetben heti 30 ezer állat a vágóhídi kapacitás). Az egyesület becslése szerint mintegy 20 millió eurós veszteségük keletkezett a sertéstartóknak a gyárbezárás miatt.

A Greenpeace az újranyitás napján a húságazat alapvető újratervezéséért szervezett demonstrációt

a Tönnies rhedai üzeménél. Aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére, majd 7 × 14 méteres óriásplakátot függesztettek fel közvetlenül a cégnév mellé „Schluss mit dem Schweinesystem!“ (kb. „Elég a disznóságból”) felirattal.

„Az alulárazott hús előállítására kiépült komplett rendszer beteg, és nemcsak a dolgozók számára, nemcsak a koronavírus-járvány idején hordoz egészségi kockázatot” – fogalmazott Dirk Zimmermann, a Greenpeace agrárügyi szakértője. A szervezet által kiadott sajtóközlemény szerint az akcióval

a fair állattartásért, a fair húsárakért és a fair munkakörülményekért

emeltek szót az aktivisták. A Greenpeace álláspontja szerint mindezt pedig nem másnak, mint a hústermékek fogyasztóinak kellene finanszírozni, a szervezet által éppen az idén januárban elkészített tanulmány szerint, ha kilónként 50 eurócentes „állatvédelmi járulékkal” terhelnék meg a húsárukat, abból már érdemi változást lehetne elérni.

A Greenpeace aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére, majd 7 × 14 méteres óriásplakátot függesztettek fel közvetlenül a cégnév mellé
Fotó: Greenpeace
A politikai döntéshozóktól azt kéri a Greenpeace, hogy korlátozzák a Tönnieshez hasonló erőkoncentrációt a húsiparban, és a kisebb, regionális üzemeket támogassák; a szupermarketektől pedig azt, hogy bizonyos tartásmódokból származó húst ne forgalmazzanak, illetve, hogy

fejezzék be a kizárólag az alacsony árra koncentráló húsreklámokat.

Az ütős demonstráció fotói és videói értelemszerűen bejárták a német médiát. A Land schafft Verbindung nevű gazdaszervezet pedig vélhetően ellendemonstrációt szervez, hogy a médiafigyelmet kihasználva ők is eljuttassák álláspontjukat a lakossághoz, nevezetesen, hogy szükségük van erre és az ehhez hasonló vágóhidakra, gazdaságok léte forogna kockán, ha bezárnának – adta hírül az agrarheute.com.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A jégkorszakot túlélték, de a COVID-járványt nem biztos – a vérük aranyat ér

Az atlanti tőrfarkú rákról van szó, melynek egyedszáma rohamosan csökken, mert különleges és egyedülálló vérük a gyógyszergyártók számára rendkívül hasznos, ezért egy egész iparág épült erre.

Az első széndioxid semleges tejüzem

A klímaváltozás hatásai miatt számos országban - például Ausztráliában - kiemelt figyelmet fordítanak az agrárszektorban jelentkező káros anyag kibocsátásra, ezért több kezdeményezés indult a fenntartható élelmiszerellátás megteremtésére.

Fontos változások a földhasználat szabályozásában

Az utóbbi időszakban jelentősen változott a földforgalmazás szabályozása, ami a földhasználat terén is érdemi változásokat eredményezett. A törvénymódosítások célja az öntözési beruházások elősegítése és a családi gazdálkodás reformjának földügyi támogatása volt, azonkívül kiemelt szerepet játszott a változtatásokban az adminisztráció egyszerűsítése és a földdel való visszaélés megakadályozása.

Évindító agrárgondolatok

„Mi várható 2021-ben a magyar agráriumban?” – e címmel szervezte meg évindító szakmai beszélgetését a Magyar Közgazdasági Társaság Mezőgazdasági és Élelmiszer-ipari Szakosztálya. Előadást tartott Udovecz Gábor és Kapronczai István, az Agrárgazdasági Kutató Intézet két korábbi főigazgatója, valamint Vajda László, a szakosztály alelnöke, a Földművelésügyi Minisztérium volt főcsoportfőnöke.

Kevesebb cukor lesz, nyár végére elfogyhatnak a készletek

A tavalyi cukorrépa termés Európában, különösen Franciaországban és Lengyelországban jóval kevesebb volt az előző évieknél, ami felveti azt a lehetőséget, hogy nyár végre elfogynak a cukorkészletek. A cukortermelés beleértve az izoglükózt, azaz az élelmiszeripar által használt, kukoricából készített édesítőszert is az Európai Unióban 16,3 millió tonna volt tavaly.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Konzultáció az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról

Az Európai Bizottság az új uniós szakpolitikai intézkedésekről és jogszabályokról szóló konzultációs oldalán nyilvánosságra hozta az élelmiszerek címkézése, a tápanyagprofilok meghatározása és az élelmiszerekkel érintkezésbe kerülő anyagok (FCM-ek) jogszabályi felülvizsgálatának témájában indított felhívásait.

A járvány ellenére nőtt az utasok száma a Pálházi Állami Erdei Vasúton

Felemás esztendőn vannak túl az ÉSZAKERDŐ Zrt. által fenntartott kisvasutak. A Lillafüredi Állami Erdei Vasúton (LÁEV) csökkent, a Pálházi Állami Erdei Vasúton (PÁEV) viszont növekedett az utasok száma, a 2019-es esztendőhöz viszonyítva. A LÁEV szerelvényein több mint 152 ezren utaztak, a PÁEV-nél pedig meghaladta a 43 ezret a jegyet váltók száma.

Illegális a műanyagot és bambuszt együttesen tartalmazó termékek forgalmazása

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal felhívja a forgalmazók figyelmét, hogy az Európai Unió tagállamaiban tilos azoknak az élelmiszerekkel érintkező termékeknek a forgalmazása, amelyeket műanyag és bambusz alapanyagok együttes használatával állítanak elő.

Mi volt a Lidl sztárterméke a brit piacon?

Pizsamát, kényelmes otthoni ruhákat, pezsgőt és süteményt vettek a karácsonyt megelőző időszakban a britek. A koronavírus-járvány jelentősen átalakította az év végi menetrendet is. A szigorú korlátozások miatt máshogyan alakult a karácsonyi időszak Nagy-Britanniában is, a BBC cikkében arról ír, milyen termékek voltak a legkelendőbbek az ünnepi időszakban.