Back to top

Újranyitott a koronavírus-centrumként elhíresült húsüzem, a Greenpeace tiltakozik

Fokozatosan újra megkezdődhetett a termelés a németországi Tönnies gigantikus húsfeldolgozójában, ahol június 20. óta állt a munka a dolgozók példátlanul nagyarányú koronavírus-fertőzöttsége miatt. A Greenpeace aktivistái rögtön az első munkanapon akcióba léptek, a Tönnies által fémjelzett rendszer alapvető újragondolását követelve.

Közel négyhetes teljes leállás után először a vágást és a vérfeldolgozást kezdhették meg az észak-németországi Rhedában működő Tönnies-gyárban, majd fokozatosan a többi részleg is újraindulhat – számolt be róla az agrarheute.com portál. Azért ez a két egység indulhatott be elsőként, mert ezek térben is elkülönülnek a gyár többi részlegétől, viszonylag kevés dolgozót foglalkoztatnak, megoldható a távolságtartás, és a légcsere is más rendszerű. A teljes gyárban lényegesen átdolgozták amúgy a higiéniai protokollt, ami ugyancsak alapot ad arra, hogy fokozatosan újrakezdődhessen a munka. A koronavírus-járványban leginkább érintett darabolórészleg újraindításáról még folynak az egyeztetések.

A Greenpeace aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére
Fotó: Greenpeace
A németországi sertéstartók érdekvédelmi szövetségének elnöke, dr. Torsten Staack üdvözölte a lépést, ugyanakkor elmondta, hogy

mintegy 400 ezer sertés van pillanatnyilag „várólistán”,

vagyis az állattartókra nehezedő nyomás akkor fog igazán enyhülni, ha már tényleg komoly kapacitással termelhet a rhedai vágóhíd (normál esetben heti 30 ezer állat a vágóhídi kapacitás). Az egyesület becslése szerint mintegy 20 millió eurós veszteségük keletkezett a sertéstartóknak a gyárbezárás miatt.

A Greenpeace az újranyitás napján a húságazat alapvető újratervezéséért szervezett demonstrációt

a Tönnies rhedai üzeménél. Aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére, majd 7 × 14 méteres óriásplakátot függesztettek fel közvetlenül a cégnév mellé „Schluss mit dem Schweinesystem!“ (kb. „Elég a disznóságból”) felirattal.

„Az alulárazott hús előállítására kiépült komplett rendszer beteg, és nemcsak a dolgozók számára, nemcsak a koronavírus-járvány idején hordoz egészségi kockázatot” – fogalmazott Dirk Zimmermann, a Greenpeace agrárügyi szakértője. A szervezet által kiadott sajtóközlemény szerint az akcióval

a fair állattartásért, a fair húsárakért és a fair munkakörülményekért

emeltek szót az aktivisták. A Greenpeace álláspontja szerint mindezt pedig nem másnak, mint a hústermékek fogyasztóinak kellene finanszírozni, a szervezet által éppen az idén januárban elkészített tanulmány szerint, ha kilónként 50 eurócentes „állatvédelmi járulékkal” terhelnék meg a húsárukat, abból már érdemi változást lehetne elérni.

A Greenpeace aktivistái motoros siklóernyővel szálltak le a főépület tetejére, majd 7 × 14 méteres óriásplakátot függesztettek fel közvetlenül a cégnév mellé
Fotó: Greenpeace
A politikai döntéshozóktól azt kéri a Greenpeace, hogy korlátozzák a Tönnieshez hasonló erőkoncentrációt a húsiparban, és a kisebb, regionális üzemeket támogassák; a szupermarketektől pedig azt, hogy bizonyos tartásmódokból származó húst ne forgalmazzanak, illetve, hogy

fejezzék be a kizárólag az alacsony árra koncentráló húsreklámokat.

Az ütős demonstráció fotói és videói értelemszerűen bejárták a német médiát. A Land schafft Verbindung nevű gazdaszervezet pedig vélhetően ellendemonstrációt szervez, hogy a médiafigyelmet kihasználva ők is eljuttassák álláspontjukat a lakossághoz, nevezetesen, hogy szükségük van erre és az ehhez hasonló vágóhidakra, gazdaságok léte forogna kockán, ha bezárnának – adta hírül az agrarheute.com.

 

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az EU Zöld Megállapodás lehetséges hatásai a takarmányiparra

Az EU Zöld Megállapodás az unió gazdaságának minden ágazatát érinti, beleértve az állatok takarmányozását is. Hivatalosan „új növekedési stratégiának nevezik, amely az uniót modern, erőforrás-hatékony és versenyképes gazdasággá alakítja át, ahol 2050-ig nincs nettó üvegházhatású gázkibocsátás, a gazdasági növekedés elválik az erőforrás-felhasználástól, és senki és egyetlen régió sem marad le.”

Megjelent a madárinfluenza egy nagy létszámú tojótyúktartó gazdaságban is

Újabb területen, Bács-Kiskun megyében is igazolta a madárinfluenza vírus jelenlétét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) laboratóriuma. Az érintett kerekegyházi nagy létszámú tojótyúkállomány felszámolása már folyamatban van és a hatóság a további ilyenkor szükséges intézkedéseket is elrendelte. A kereskedelmet érintő információk folyamatosan frissülnek a Nébih oldalán.

Emberi fogyasztásra alkalmas a lisztbogár lárvája - hivatalosan is

Az Európai Unió égisze alatt működő Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) szerdán közreadott véleménye szerint emberi fogyasztásra alkalmasak a közönséges lisztbogár (Tenebrio molitor) lárvájából készített élelmiszerek.

Jelentősen megdrágultak az élelmiszerek

Tavaly decemberben a fogyasztói árak átlagosan 2,7 százalékkal magasabbak voltak az egy évvel korábbinál és 0,3 százalékkal az előző havinál; 2020-ban az előző évhez képest átlagosan 3,3 százalékkal nőttek az árak - közölte csütörtökön a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Már árban is egyre versenyképesebb a növényalapú burger a húspogácsával

Az Impossible Foods Inc. - növényi alapú burger pogácsákat, azaz Impossible Burger elnevezésű termékeket forgalmazó vállalat -, bejelentette, hogy közel 15%-kal csökkenti árait az amerikai élelmiszerforgalmazó vállalatok számára, így növelve a keresletet a húshelyettesítő termékeik iránt.

Tovább terjed a madárinfluenza Franciaországban - sorra rendelik el a kényszervágásokat

Franciaországban továbbra is hatalmas gondot okoz a madárinfluenza járvány. Fontos megakadályozni a tovább terjedést, ezért a kényszervágást országszerte szélesebb körben ki kell terjeszteni. A járvány jelenleg egy délnyugati, főként kacsatenyésztéssel foglalkozó területen söpör végig – nyilatkozta Julien Denormandie mezőgazdasági miniszter.

Amerikai fertőtlenítőrobotokat próbál ki a holland kereskedelmi lánc

A Covid-19 járvány idején különösen nagy figyelem irányul a fertőtlenítésre, többek közt a kereskedelemben is. A holland Ahold Delhaize ultraibolya sugárzással fertőtlenítő robotokat próbál ki két amerikai kereskedelmi központjában. Az Ava Robotics vállalat gépeit ők használják elsőként a világon a zöldség-gyümölcs kereskedelemben.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.