Back to top

Énekes bajnok Dél-Amerikából - A tűzpinty

A legtöbb tollast fajtisztán tenyésztve értékelik nagyra a madarászok. Vannak azonban kivételek, mint a tűzpinty, mely leginkább a narancsvörös színű kanári kitenyésztése kapcsán került rivaldafénybe.

A pasztázásnak, mely a kanárimadárnak egy rokonfajjal való keresztezését jelenti, hosszú évszázados hagyományai ismeretesek Európában. Nálunk is sokáig dívott például a tojónak tengelichímmel való párosítása. Az e keresztezésből létrejött madarak külsőre általában a tengelicre emlékeztettek, viszont a hímek éneke érdekes keverékét mutatta a két fajnak.

A kanáritenyésztők sokáig nem tudták megoldani a vöröses színű kanárik kitenyésztését, de amikor kiderült, hogy a faj a tűzpinttyel könnyen keresztezhető, és az így létrejött hibridek közül a hímek általában termékenyek, ráadásul még narancsvörös színben is pompáznak, nem volt kétség, hogy ezt a lehetőséget kihasználva a kanáribarátok létrehozzák a hőn áhított színt. A tűzpinty éneke gyönyörűséges, leginkább a hazánkban is előforduló csízére emlékeztet. Nemcsak a hím, hanem ritkán, bár koránt sem olyan intenzíven, a tojó is dalra fakad.

Élőhelyén kipusztulóban

A tűzpinty, mely természetesen keresztezés nélkül is értékes madár, Venezuela északi és Kolumbia északkeleti területein még a XIX. században is közönséges fajnak számított. Trinidad és Tobagóban sem volt ritkaság, innen azonban sajnos a befogások miatt teljesen kipusztult. Szerencsére a közelmúltban, Brit Guyanában is találtak egy kisebb populációt. Mivel hajdan tízezerszám importálták, ezért a fogságból kiszabadult madaraknak több helyen, így például Kubában és Puerto Ricoban is kialakultak kisebb állományai.

A tűzpintyek fogságban való tartása Dél-Amerikában gyakorlatilag az első fehér telepesek megérkezésével kezdődött, és több évszázadon keresztül olykor-olykor kisebb számban eljutottak Európába.

Mivel hőigényes fajról van szó – a fogságban tenyésztett egyedek is csak nehezen bírják a 15 °C alatti hőmérsékletet –, így nem meglepő, hogy kényes, nehezen tartható madár hírében állt az öreg kontinensen. A XIX. század utolsó harmadában a polgárosodás és a velejáró jólét hatására azonban tömegigény mutatkozott a trópusi fajokra is, így 1870 körül Hagenbeck, a híres német állatkertépítész és állat-nagykereskedő tömegesen kezdte importálni e madarakat. Az 1940-es évekre a tűzpinty vadonbéli állománya olyannyira megritkult, hogy Venezuelában védetté nyilvánították, súlyos büntetést szabtak ki az illegális befogókra, tartókra. Az élő­hely­pusztítás és az illegális befogás sajnos azonban továbbra is zajlott, és a jelenlegi venezuelai humanitárius válság miatt félő, hogy a faj ebből az országból is végleg kipusztul. Jelenleg a vadonélő populáció számát mind­össze 1000 körülire becsülik, amibe bele kell érteni az eredeti élőhelyén kívül, de a természetben élő madarakat is.

A tojó egymaga kotlik

Szerencsére, ahogy a tűzpinty ára fokozatosan emelkedett, a díszmadártenyésztők úgy kezdték el intenzív tenyésztését. Viszonylag könnyen költésre bírható, egy-egy párnak azonban legalább egy 80 x 40 x 60-as férőhelyet biztosítsunk, ahol egy kanárik számára megfelelő fészekkosarat helyezzünk el. Fészekanyagnak kiválóan megfelelnek a puha fűszálak, de vannak olyanok, akik kenderkócot vagy kókuszrostot is adnak a madaraknak. Az elkészült fészekbe a tojó általában a korareggeli órákban rakja le napi rendszerességgel szürke vagy kékesfehér alapon vörösbarna foltokkal tarkított tojásait. Egymaga kotlik mintegy két hétig, és a kikelt fiókákat is egyedül eteti azok kirepüléséig. De a hím sem tétlenkedik, ő hordja párjának az eledelt. Amikor az utódok kirepülnek, mindkét nem etet.

A tűzpinty vagy tűzcsíz, megint más néven kapucinuscsíz hímjének alapszíne narancsvörös, míg a fej, a torok, a szárny és a farktollak egy része fekete.

Azonban a tojónál a vöröses­szürke szín dominál, de a farkcsík és a felső farokfedők vörösek. A fiatalok a tojóra hasonlítanak, de a vörös tollazat még hiányzik. Mivel a tojók jóval ritkábbak, legyünk résen vásárláskor, nehogy fiatal, még ki nem színesedett egyedeket sózzanak ránk, biztos tojó gyanánt.

A mintegy 10,5 centiméteres örökmozgó madaraknak igazi lénye akkor bontakozik ki, ha egy kisebb, növényekkel dúsan beültetett volierben tartjuk őket tavasztól őszig, ahol évente csak két költést engedélyezünk számukra. Táplálásukra a kanári­takarmány megfelelő, de ezt még egészítsük ki díszpintyek részére szánt magkeverékkel, emellett különféle gyom- és fűmagvakkal, rügyező és leveles hárs-, nyír- és égergallyakkal. Állati fehérje gyanánt megfelel a gyári rovareleség, a tojásos eleség, de levéltetvekkel is kedveskedhetünk nekik.

Ma már a tűzpinty fogságban tartott állománya sokszorosa a vadonbélinek, és színváltozatai is ismeretesek a barnától az acháton át a topázig.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Háborítatlan vizek lakója

Vándorló eleink minden valószínűség szerint a Kárpát-medencében találkoztak először nagyobb számban vidrával. Legalábbis erre enged következtetni, hogy ugyanazzal a névvel illetjük ezt a vizes élőhelyekhez szorosan kötődő ragadozó állatot, mint a környező szláv népek. A faj a 19. században még igen elterjedt volt az egész medencében.

Látványos, cuki és finom - a gelloway marha

Skócia délnyugati részén élő gallokról kapta a nevét, őse a vikingekkel érkezett e vidékre. Az egyik legősibb húsmarha fajta sötét színű, göndör, hód-bundához hasonló szőrzetű és szarvtalan, nagyszerűen alkalmazkodott a skót vidék zord éghajlatához. Magyarországra 1998-ban kerültek be az első tenyészüszők. Főként a fekete és az öves színváltozat terjedt el.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Népszerű a székely nyúl - Tudományos munka és hobbi a nemesítés

„Nem használ bicskát evés közben” – felelte a fiatal állatorvos, amikor egy interjúban arról kérdezték, hogy milyen székely jellegzetessége van a nyúlnak. Viszont nagyon jól alkalmazkodik a helyi időjárási viszonyokhoz, semmilyen kényeztetést nem igényel, sőt, ez nem is ajánlott.

Javultak az agrárium szereplőinek kilátásai

Jelentősen javultak a magyar mezőgazdaság kilátásai a koronavírus-járvány első hullámához képest – derül ki a Takarékbank október 21-ei sajtótájékoztatóján bemutatott Takarék AgrárTrend Indexének harmadik negyedéves felméréséből. Ugyanakkor a piaci szereplőknek továbbra is óvatosnak kell lenniük a jövőben.

Fiatal sertéstenyésztő elkötelezve a berkshire mellett

Hívták már tévéműsorba házasodni; 2019-ben ígéretes szakmai pályafutás kapujában álló fiatal gazdaként neki ítélték a Bokodi Sándor-díjat. Épp egy tanyafelújítás közepén tart, ennek ellenére a Tiszához igyekvő városiak, külföldiek állandóan megállnak nála nézelődni, mert Csikós István minden érdeklődőt szívesen fogad.

Konfliktus van az emberek táplálása és az éghajlat stabilizálása között

A Nature című folyóiratban megjelent új tanulmány szerzői szerint a globális élelmiszer-termelés egyre nagyobb klímaveszélyt jelent, ugyanis a jelenlegi mértékű nitrogén-oxidul-kibocsátás miatt nemhogy az iparosodást megelőző hőmérsékletet mindössze 1,5 °C-kal fogja meghaladni a hőmérséklet, hanem a globális hőmérséklet-emelkedés 3 °C fölött lesz.

Többségi tulajdont szerzett az OTP a Nagiszban és a Hagéban

Az OTP-csoporthoz tartozó PortfoLion 97,91 százalékos részesedést szerzett a NAGISZ-csoportban, miután a Gazdasági Versenyhivatal jóváhagyta a tranzakciót. Az új tulajdonos a jelenlegi operatív menedzsmenttel látja eredményesnek a további működtetésüket.

Létrejött a Közös Agrárpolitikáról szóló megállapodás

Megszületett a megállapodás az új Közös Agrárpolitikáról a Mezőgazdasági és Halászati Tanácsban szerda hajnalban - közölte Nagy István agrárminiszter. Az egyezség nagy csatában, két és fél napos tárgyalássorozat után jött létre a testület október 19-21-i ülésén, Luxemburgban - tette hozzá a miniszter.

Új diagnosztikai módszerrel határozzák meg kutatók az ivarváltásra képes kétéltűek genetikai ivarát

Az Agrártudományi Kutatóközpont Növényvédelmi Intézet Lendület Evolúciós Ökológiai Kutatócsoportja egy olyan molekuláris diagnosztikai módszert dolgozott ki, amely lehetővé teszi az erdei békák (Rana dalmatina) genetikai ivarának a meghatározását. Az új módszert a hazai populációkon alkalmazva kiderült, hogy az ember által átalakított élőhelyeken a békahímek egy része genetikailag nőstény.