Back to top

Énekes bajnok Dél-Amerikából - A tűzpinty

A legtöbb tollast fajtisztán tenyésztve értékelik nagyra a madarászok. Vannak azonban kivételek, mint a tűzpinty, mely leginkább a narancsvörös színű kanári kitenyésztése kapcsán került rivaldafénybe.

A pasztázásnak, mely a kanárimadárnak egy rokonfajjal való keresztezését jelenti, hosszú évszázados hagyományai ismeretesek Európában. Nálunk is sokáig dívott például a tojónak tengelichímmel való párosítása. Az e keresztezésből létrejött madarak külsőre általában a tengelicre emlékeztettek, viszont a hímek éneke érdekes keverékét mutatta a két fajnak.

A kanáritenyésztők sokáig nem tudták megoldani a vöröses színű kanárik kitenyésztését, de amikor kiderült, hogy a faj a tűzpinttyel könnyen keresztezhető, és az így létrejött hibridek közül a hímek általában termékenyek, ráadásul még narancsvörös színben is pompáznak, nem volt kétség, hogy ezt a lehetőséget kihasználva a kanáribarátok létrehozzák a hőn áhított színt. A tűzpinty éneke gyönyörűséges, leginkább a hazánkban is előforduló csízére emlékeztet. Nemcsak a hím, hanem ritkán, bár koránt sem olyan intenzíven, a tojó is dalra fakad.

Élőhelyén kipusztulóban

A tűzpinty, mely természetesen keresztezés nélkül is értékes madár, Venezuela északi és Kolumbia északkeleti területein még a XIX. században is közönséges fajnak számított. Trinidad és Tobagóban sem volt ritkaság, innen azonban sajnos a befogások miatt teljesen kipusztult. Szerencsére a közelmúltban, Brit Guyanában is találtak egy kisebb populációt. Mivel hajdan tízezerszám importálták, ezért a fogságból kiszabadult madaraknak több helyen, így például Kubában és Puerto Ricoban is kialakultak kisebb állományai.

A tűzpintyek fogságban való tartása Dél-Amerikában gyakorlatilag az első fehér telepesek megérkezésével kezdődött, és több évszázadon keresztül olykor-olykor kisebb számban eljutottak Európába.

Mivel hőigényes fajról van szó – a fogságban tenyésztett egyedek is csak nehezen bírják a 15 °C alatti hőmérsékletet –, így nem meglepő, hogy kényes, nehezen tartható madár hírében állt az öreg kontinensen. A XIX. század utolsó harmadában a polgárosodás és a velejáró jólét hatására azonban tömegigény mutatkozott a trópusi fajokra is, így 1870 körül Hagenbeck, a híres német állatkertépítész és állat-nagykereskedő tömegesen kezdte importálni e madarakat. Az 1940-es évekre a tűzpinty vadonbéli állománya olyannyira megritkult, hogy Venezuelában védetté nyilvánították, súlyos büntetést szabtak ki az illegális befogókra, tartókra. Az élő­hely­pusztítás és az illegális befogás sajnos azonban továbbra is zajlott, és a jelenlegi venezuelai humanitárius válság miatt félő, hogy a faj ebből az országból is végleg kipusztul. Jelenleg a vadonélő populáció számát mind­össze 1000 körülire becsülik, amibe bele kell érteni az eredeti élőhelyén kívül, de a természetben élő madarakat is.

A tojó egymaga kotlik

Szerencsére, ahogy a tűzpinty ára fokozatosan emelkedett, a díszmadártenyésztők úgy kezdték el intenzív tenyésztését. Viszonylag könnyen költésre bírható, egy-egy párnak azonban legalább egy 80 x 40 x 60-as férőhelyet biztosítsunk, ahol egy kanárik számára megfelelő fészekkosarat helyezzünk el. Fészekanyagnak kiválóan megfelelnek a puha fűszálak, de vannak olyanok, akik kenderkócot vagy kókuszrostot is adnak a madaraknak. Az elkészült fészekbe a tojó általában a korareggeli órákban rakja le napi rendszerességgel szürke vagy kékesfehér alapon vörösbarna foltokkal tarkított tojásait. Egymaga kotlik mintegy két hétig, és a kikelt fiókákat is egyedül eteti azok kirepüléséig. De a hím sem tétlenkedik, ő hordja párjának az eledelt. Amikor az utódok kirepülnek, mindkét nem etet.

A tűzpinty vagy tűzcsíz, megint más néven kapucinuscsíz hímjének alapszíne narancsvörös, míg a fej, a torok, a szárny és a farktollak egy része fekete.

Azonban a tojónál a vöröses­szürke szín dominál, de a farkcsík és a felső farokfedők vörösek. A fiatalok a tojóra hasonlítanak, de a vörös tollazat még hiányzik. Mivel a tojók jóval ritkábbak, legyünk résen vásárláskor, nehogy fiatal, még ki nem színesedett egyedeket sózzanak ránk, biztos tojó gyanánt.

A mintegy 10,5 centiméteres örökmozgó madaraknak igazi lénye akkor bontakozik ki, ha egy kisebb, növényekkel dúsan beültetett volierben tartjuk őket tavasztól őszig, ahol évente csak két költést engedélyezünk számukra. Táplálásukra a kanári­takarmány megfelelő, de ezt még egészítsük ki díszpintyek részére szánt magkeverékkel, emellett különféle gyom- és fűmagvakkal, rügyező és leveles hárs-, nyír- és égergallyakkal. Állati fehérje gyanánt megfelel a gyári rovareleség, a tojásos eleség, de levéltetvekkel is kedveskedhetünk nekik.

Ma már a tűzpinty fogságban tartott állománya sokszorosa a vadonbélinek, és színváltozatai is ismeretesek a barnától az acháton át a topázig.

Forrás: 
Kistermelők Lapja
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kistermelők Lapja 2020/7 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Őshonos madarunk a kipusztulás szélén

A Német Természetvédelmi Szövetség panasszal élt az Európai Bizottság felé a fogoly állományának súlyos fogyatkozása miatt. Beadványuk arra figyelmeztet, hogy fogolyállományuk az EU madárvédelmi irányelvének hatálybalépése óta 91 százalékkal csökkent. A szervezet egyértelműsíti, hogy ennek oka a faj számára alkalmas mezőgazdasági élőhelyek beszűkülése, az elérhető rovartáplálék megfogyatkozása.

Fejőrobotok Mezőhegyesen – sikeres a tehénállomány beszoktatása

Október 2-án 181 tehén áthajtásával kezdődött meg a 2,7 milliárd forintos beruházással elkészült robotizált istállók beüzemelése Mezőhegyesen, a Nemzeti Ménesbirtok és Tangazdaság tejgazdaságában. Ilyen léptékű beszoktatásra még nem volt példa, mint ahogy arra sem, hogy a tejtermelés az első napokban nem, hogy visszaesett volna, hanem 6%-kal nőtt.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Hogyan barátkozzunk macskákkal?

A sussexi és a portsmouthi egyetem pszichológusainak egy csoportja megfejtette a macskákkal való kapcsolatépítés titkát. Nem kell más csak egy lassú pislantás…

Önpusztító GM-hernyó

Egy angol biotechnológiai cég, amelyik genetikailag módosított (GM) szúnyogot hozott létre a dengue láz és a Floridában, illetve Texasban előforduló más, vérrel terjedő betegségek ellen, most önpusztító GM-hernyót fejlesztett ki. A cél a kukoricát és a rizst világszerte károsító kártevő megállítása volt.

Szarvasmarhatelep "pesti tempóra" kapcsolva - Nők a mezőgazdaságban

A mezőgazdaságból élő és vidéken helytálló nők rengeteget dolgoznak, és meghatározó szerepet töltenek be az élelmiszer-előállításban. Ezt felismerve szavazta meg 2007-ben az ENSZ-közgyűlés a Vidéki Nők Nemzetközi Napjának létrehozását, és 2008. október 15-én tartották az első hivatalos ünnepnapjukat. Ezt ünnepelve hadd mutassuk be dr. Kacz Ivettet, a Malomsoki Extra-Tej cégcsoport tulajdonosát!

Összefogás a mezőgazdasági természeti sokféleség megőrzéséért

Az elmúlt évtizedekben nagymértékben átalakult az agrártáj. Nagytáblás monokultúrák alakultak ki, sok rovar-, madár- és emlősfaj számára óvóhelyet jelentő szegélyélőhelyek tűntek el, valamint a természetes élőhelyfoltok és a vizes élőhelyek területe is folyamatosan csökken – Mindez a mezőgazdasági termelés hatékonyságnövelésének érdekében.

A kutyák személyisége nem egyenletesen változik az életük folyamán

Ahogy az emberek esetében, úgy a kutyáknál is változik a személyiség a korral, de ezek a változások nem egyenletesen, hanem szakaszosan történnek - állapítják meg az ELTE Etológia Tanszék és a Bécsi Állatorvosi Egyetemen működő Clever Dog Lab munkatársai legújabb tanulmányukban. A kutatásban az etológusok 217 border collie-t vizsgáltak négy éven keresztül.

2,5 milliárd forint jut járványvédelmi rendszerek kialakítására

A baromfi- és sertéstartó telepek járványvédelmi rendszereinek kialakítására az Agrárminisztérium 2 milliárd forintos keretösszeggel hirdetett pályázatot. A Vidékfejlesztési Program keretében a gazdák 2020. május 1-jétől pályázhattak. Két pályázati körben összesen 349 db kérelem érkezett a Vidékfejlesztési Program Irányító Hatóságához, 5,4 milliárd forint igényével.