Back to top

A tavaszi fagyok és az aszály miatt kevés szilva terem idén

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén csak 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, ami jelentősen alulmúlja az átlagos – évi 65 ezer tonnás – mennyiséget.

Tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket – írja termésprognózisában a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az ÉKASZ.

A hideghatások okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.

Az idei szilvaszezon a korábban érő – dél- és közép-magyarországi – termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (’Katinka’, ’Cacanska rana’, ’Topfive’ stb.) vette kezdetét, július első felében, azonban még csak nagyon kis mennyiségek kerültek piacra. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végétől indul, a „C. lepotica” és a „Stanley” fajta szüretével, amik az összes termés 60 százalékát teszik ki.

Hazánkban 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület közel 70 százalékát.

Jellemzően a hazai szilvatermés kb. 75-80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalék pedig exportra kerül. A termés fele a feldolgozóiparba kerül, fele frisspiacra. A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, 1,3 kg/fő/év körüli, de emellett jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában. A friss/nyers szilvaimport nem számottevő, 1000-2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. A friss/nyers szilvaexportjelentős: évente változóan 8000-12000 tonna, aminek átlagosan fele Németországba kerül, kisebb exportpiacaink Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország. Szilvapüré exportunk fokozatosan csökken, valamint pürét nem is importálunk. Az aszalt szilvából 900-1100 tonna közé tehető az import, melynek döntő többsége (90 százalék) Chiléből érkezik, az export 200-400 tonna, döntően Szlovákia és Szlovénia a célországa. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt export, míg 2015-ben 250 tonnát exportáltunk, 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonnát.

Forrás: 
NAK/FruitVeb sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A lezárások miatt összeomolhat a bécsi nagybani piac

Bizonyos termékek kereslete 70-80 százalékkal visszaesett, mivel a nagykereskedelmi szolgáltatók többsége beszállítóként a helyi szállodaiparban és közétkeztetésben is érdekelt, megrendeléseik nagy részét elvesztették.

Szüreti jelentés: Mór megtette kötelességét

A Móri borvidék közel 600 hektár területű, amiből szüreti jelentést az elmúlt évekhez hasonlóan közel 450 hektárról várnak.

Agrometeorológia - Nyugalomba vonuló vegetáció

Az ősz végéhez közeledve a vegetációnak az eddig még aktív része is egyre inkább téli nyugalomba vonul. Az elmúlt napokban kialakult erősebb fagyok, a napközben is nulla Celsius-fok körül alakuló hőmérséklet mind ezt erősíti. A szürke, ködös napok után a folytatásban lehűlés várható, sokfelé erősebb éjszakai fagyokkal, és szombattól helyenként már hó is hullhat.

Vegyes kisgazdaság - A haszon nézőpont kérdése

Pottyondy Ákos és felesége, Patricia 2018-ban alapították meg saját vállalkozásukat Pannonhalmán. A település Tóthegynek nevezett részén, egy régi parasztudvaron hozták létre a több lábon álló családi gazdaságot, az Ürmös Portát. Nem piacra dolgoznak, a saját szükségleteik kielégítésére, vegyszerek felhasználása nélkül termesztenek zöldség- és gyógynövényféléket, gyümölcsöt.

A klímavészhelyzet kertjei

Tervezői munkám, kertészkedésem közben szerzett tapasztalataim, a szakmai továbbképzések és beszélgetések lassacskán meggyőztek arról, hogy klímavészhelyzet küszöbén állunk. Nem mondhatom, hogy lelkileg könnyű volt szembesülni a probléma súlyával, hiszen vélhetően az emberiség eddigi legnagyobb próbatétele vár ránk, de örülök, hogy megtörtént, hiszen felismerés nélkül nincs cselekvés.

A NAK javasolja a vendéglátóipari beszállítókra is kiterjeszteni a támogató intézkedéseket

A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) javasolja a kormánynak, hogy a HORECA-szektort érintő gazdaságvédelmi intézkedéseket terjessze ki a HORECA-szektor és a közétkeztetés beszállítóira is. A kormány 484/2020. (XI. 10.) rendelete szerint a vendéglátóhelyek nem fogadhatnak vendégeket, csak elvitelre van lehetőségük kiszolgálni a vásárlókat, valamint a rendezvények tartása nem megengedett.

Átalakuló választék a faiskolákban

A Német Faiskolák Szövetségének jelzése szerint hiány tapasztalható a piacon néhány lombos fafajtából.

Nyilatkozatban foglaltak állást az új közös agrárpolitikáról közép-kelet-európai agrárszervezetek

A visegrádi országok agrárkamarái – köztük a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara –, a Cseh Mezőgazdasági Szövetség, valamint a Román Szövetség a Mezőgazdaságért és az Együttműködésért közös nyilatkozatban fogalmazták meg az új Közös Agrárpolitikával kapcsolatos elvárásaikat, javaslataikat.

Kiselejtezett szaporítóanyagokat és illegális árusokat buktatott le a Nébih

A Nébih ellenőrei, a kormányhivatalok szakembereinek közreműködésével, az elmúlt hetekben 130 piaci, vásári mozgó árust és csaknem 9400 szaporítóanyagot vizsgáltak meg. Az akció eredményeként 10 esetben több mint 1,5 millió forint bírságot szabtak ki és mintegy 3000 oltványt semmisítettek meg.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.