Back to top

A tavaszi fagyok és az aszály miatt kevés szilva terem idén

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén csak 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, ami jelentősen alulmúlja az átlagos – évi 65 ezer tonnás – mennyiséget.

Tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket – írja termésprognózisában a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az ÉKASZ.

A hideghatások okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.

Az idei szilvaszezon a korábban érő – dél- és közép-magyarországi – termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (’Katinka’, ’Cacanska rana’, ’Topfive’ stb.) vette kezdetét, július első felében, azonban még csak nagyon kis mennyiségek kerültek piacra. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végétől indul, a „C. lepotica” és a „Stanley” fajta szüretével, amik az összes termés 60 százalékát teszik ki.

Hazánkban 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület közel 70 százalékát.

Jellemzően a hazai szilvatermés kb. 75-80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalék pedig exportra kerül. A termés fele a feldolgozóiparba kerül, fele frisspiacra. A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, 1,3 kg/fő/év körüli, de emellett jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában. A friss/nyers szilvaimport nem számottevő, 1000-2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. A friss/nyers szilvaexportjelentős: évente változóan 8000-12000 tonna, aminek átlagosan fele Németországba kerül, kisebb exportpiacaink Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország. Szilvapüré exportunk fokozatosan csökken, valamint pürét nem is importálunk. Az aszalt szilvából 900-1100 tonna közé tehető az import, melynek döntő többsége (90 százalék) Chiléből érkezik, az export 200-400 tonna, döntően Szlovákia és Szlovénia a célországa. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt export, míg 2015-ben 250 tonnát exportáltunk, 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonnát.

Forrás: 
NAK/FruitVeb sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Lovita, a karácsonyi szilva

Új szilva jelent meg a gyümölcspiacon, a vörös húsú, szív alakú gyümölcsöt kinézete miatt Lovitának nevezték el, és termesztői szerint késői érése és eltarthatósága miatt gazdagíthatja a karácsonyi gyümölcsválasztékot is. Három francia gyümölcstermesztő vágott bele egy újfajta szilva termesztésébe.

Készüljünk a télre: Wolf András tippjei az egészséges és finom almakompóthoz

A hideg időszak beköszöntével, különös tekintettel a mostani járványhelyzetre, érdemes átgondolni, hogyan biztosíthatunk az egész család számára télen is megfelelő vitaminforrást. Az Európai Friss Kalandok program nagykövete, Wolf András a kompótot ajánlja, amelynek elkészítéséhez néhány tippet is ad.

Alacsony burgonyaárakra panaszkodnak a gazdák

Az utóbbi napok gyakori esőzései Szlovákia több régiójában is fékezik az őszi termésbetakarítást. Matej Korpáš, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) sajtóosztályának munkatársa lapunknak elmondta, hogy a galántai járásban például csak a 37. naptári héten tudtak nekilátni a gazdák az őszi betakarításnak.

Ellenségből barát – vírussal fertőzött gomba

A repcetermesztők minden évben jelentős veszteséget szenvednek el a szárrothadást és a fertőzés után pár napon belül a növényt elpusztító (Scle­rotinia sclerotiorum) gomba­kártevő miatt. Mycovírussal történt fertőzés után a repcét veszélyeztető gomba elveszíti fertőzőképességét.

Jó átlagos szőlőtermés ígérkezik

Szeptember végén nagyjából a felénél tartott a szőlőszüret Szlovákiában. A gazdák jónak mondják a termést, de egy-másfél hónappal ezelőtt még bizakodóbbak voltak. A mennyiség mellett szerencsére a minőséggel sincs különösebb probléma.

Ha a lomb fele lehullott, kezdődhet a lemosás – Növényvédelmi előrejelzés 43. hét

Véglegesen elmúlt a késői nyár, ezzel együtt – a muslicákon kívül – a mezőgazdasági szempontból fontos kártevők is visszavonultak. Szőlőben és gyümölcsben is megkezdhető az őszi lemosó permetezés, a pázsitok áttelelésének elősegítésére pedig már most kiszórhatóak a magas kálium- és foszfortartalmú komplex műtrágyák.

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

A méhek is taníthatók, akárcsak a kutyák

A kutyákhoz hasonlóan a méhek is taníthatók nyomkövetésre. Egy kutatás során napraforgó illatot alkalmaztak a tudósok, hogy megfigyeljék milyen hatással van az illatanyag a méhekre, a beporzás hatékonyságára, így a terméshozamra is.

Az együttműködés hatalmas erő - a DélKerTÉSZ jó példa erre

A zöldséghajtatás az egyik legsikeresebb ágazat, köszönhetően a nagyfokú integrációnak is, aminek kiváló példája a 18 éve működő Délalföldi Kertészek Szövetkezete, fogalmazott Nagy István a VII. Zöldséghajtatási napon Szentesen. A FruitVeB és a DélKerTÉSZ közös rendezvényén gratulált a tész elért eredményeihez, és tájékoztatott az ágazat további erősödését szolgáló pályázati lehetőségekről.