Back to top

A tavaszi fagyok és az aszály miatt kevés szilva terem idén

A tavaszi fagyok és az aszály miatt idén csak 23 és 32 ezer tonna közötti szilvatermés várható, ami jelentősen alulmúlja az átlagos – évi 65 ezer tonnás – mennyiséget.

Tavasszal nagyon sok, térségenként 15-18 fagyos éjszaka volt, március 22-étől május közepéig több hullámban jelentős fagykárok érték a gyümölcsültetvényeket – írja termésprognózisában a FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az ÉKASZ.

A hideghatások okozta károkon túlmenően a rendkívül aszályos tél végi, kora tavaszi időjárás a legtöbb termőhelyen tovább rontott a helyzeten.

Az idei szilvaszezon a korábban érő – dél- és közép-magyarországi – termőhelyeken, a legkorábbi fajtákkal (’Katinka’, ’Cacanska rana’, ’Topfive’ stb.) vette kezdetét, július első felében, azonban még csak nagyon kis mennyiségek kerültek piacra. A hazai szilvapiac csúcsa jellemzően július végétől indul, a „C. lepotica” és a „Stanley” fajta szüretével, amik az összes termés 60 százalékát teszik ki.

Hazánkban 6400 hektáron termesztenek szilvát. A legjelentősebb termesztőkörzetek Bács-Kiskun, Pest és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében találhatók. A három megye adja a hazai termőfelület közel 70 százalékát.

Jellemzően a hazai szilvatermés kb. 75-80 százalékát a belföldi piacon értékesítik, mintegy 20-25 százalék pedig exportra kerül. A termés fele a feldolgozóiparba kerül, fele frisspiacra. A hazai friss szilvafogyasztás alacsony, 1,3 kg/fő/év körüli, de emellett jelentős az ipari feldolgozás, leginkább lekvár, befőtt és pálinka formájában. A friss/nyers szilvaimport nem számottevő, 1000-2000 tonna körül alakul, nagyobbrészt Németországból, Macedóniából, Olaszországból és Spanyolországból érkezik. A friss/nyers szilvaexportjelentős: évente változóan 8000-12000 tonna, aminek átlagosan fele Németországba kerül, kisebb exportpiacaink Csehország, Szlovákia, Ausztria, Románia, Lengyelország. Szilvapüré exportunk fokozatosan csökken, valamint pürét nem is importálunk. Az aszalt szilvából 900-1100 tonna közé tehető az import, melynek döntő többsége (90 százalék) Chiléből érkezik, az export 200-400 tonna, döntően Szlovákia és Szlovénia a célországa. Növekvő tendenciát mutat a szilvabefőtt export, míg 2015-ben 250 tonnát exportáltunk, 2017-ben és 2018-ban már 1300 tonnát.

Forrás: 
NAK/FruitVeb sajtóközlemény

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Csak rosszabb ne legyen! - Válságkezelés a Vajdaságban

A csapadék ideális mennyiségének és eloszlásának köszönhetően, tavaly kiváló eredmények születtek a szántóföldi haszonnövény-termesztésben Szerbiában, és az ország egyetlen tartományában, a Vajdaságban. Ugyanakkor tagadhatatlan, hogy a járvány miatt megugrottak az állami kiadások, ami a mezőgazdaságnak szánt támogatások kifizetésének elhúzódását és az erre fordított összeg csökkentését vonta maga után. A vajdasági gazdaságfejlesztési program azonban a nehézségek ellenére sikeres.

A nagyszüleink gyümölcsei voltak

Aki emlékszik a nagyszüleink korabeli régi gyümölcsök ízére és gyümölcsfát telepítene, az majdnem biztosan az őshonos fajták mellett teszi le a voksát, mondja Kaj István, aki számos „régi világbeli” alma- és körtefajta oltványát készíti és kínálja. A fiatalember a Zala megyei Pusztaszentlászló polgármestere, az Újhegyi Borbarátok Egyesület elnöke és egyben őstermelő.

Kisebb-nagyobb lépések a fenntarthatóság érdekében

A fenntartható mezőgazdaság és élelmezés szempontjából nagy jelentőségű a zöldség-gyümölcs termesztés, áll a Fruit Logistica Trend Report 2020-as kiadásában. Számítások szerint 2050-re kétszer több friss terméket kellene fogyasztanunk, hogy elérjük a kívánt célt.

Az utolsó hó

"Szánkókat hoztak le apák a padlásról, úgy húzták a szánkázás reményében sorakozó csöppségeket. Hógolyócsata vette kezdetét, ahogy árkokból előmászó kamaszok rohamozták meg az út túloldalán húzódó árokparti csapatot." – kollégánk havi rendszerességgel jelentkezik egy-egy szórakoztató elgondolkodtatóval. Kísérletezik, hátha életre tud kelteni egy rég elfeledett újságírói műfajt, a tárcanovellát.

Könnyű szüret, gyors metszés

Minden csonthéjasból orsófát nevel Míg József Kecskemét-Törökfáin, mert szerinte az a jövő koronaformája. Kisebb fák nevelhetők, könnyebb a szüret és a növényápolás, hatékonyabb a növényvédelem. Módszereit húsz éve finomítgatja, és a faiskolai termesztésben is hasznosítja.

Az Agrárkamaránál kérelmezhető az őstermelői jogviszony igazolása

2021. január 1-jétől, a családi gazdaságokat érintő törvénymódosítás alapján a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (Agrárkamara; NAK)) vezeti az őstermelők nyilvántartását. A Nébih kéri az érintetteteket, hogy a továbbiakban az őstermelői jogviszonyt igazoló hatósági bizonyítványok kiállítását közvetlenül az Agrárkamaránál kérelmezzék!

Téliesebbre fordul időjárásunk

Az elmúlt hetek igen enyhe, nedves időjárása rendkívül sáros talajokat eredményezett, és a kártevők, kórokozók átteleléséhez is kedvező feltételeket nyújtott. További csapadék az ország nagy részén már nem hiányzik, sokfelé telítődtek a talajok nedvességgel. A folytatásban, a hét második felétől végre beköszönt a tél országszerte fagyos éjszakákkal, többfelé havazással.

Kihívások és lehetőségek a kereskedelemben

A „Szóvetés” című podcastban Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke beszélget vendégeivel. A legutóbbi részek egyikében a kereskedelmi szektor aktualitásai kerültek terítékre.

Zöldségtermesztés: erősségeink és gyengeségeink

A zöldségtermesztés irányát befolyásolják a fogyasztói igények, fokozhatja vagy ronthatja a termelési kedvet, hogy a felvevőpiac mennyit fizet az adott terményért. A munkaerő-igényes kultúráknál természetesen a munkaerő hiánya is visszafoghatja a termesztést, ahogyan a növényvédelmi nehézségek, valamint a klímaváltozás miatti nagyobb kockázat is.

Japán szuperparadicsom

Japánban az egészségügyi. munkaügyi és jólléti minisztérium engedélyezte a termesztését és forgalmazását a Tsukuba Egyetem és a Sanatech Seeds cég paradicsomújdonságának. A genetikailag módosított fajtán 15 évig dolgoztak a kutatók. Minderre nem sokkal azután került sor, hogy világon elsőként Szingapúrban laboratóriumban készített húst is vásárolhatnak már a fogyasztók.