Back to top

Büszkén lépett elődei nyomdokába a fiatal gazda

Második részéhez közeledik az ambiciózus fiatal gazdákat bemutató cikksorozatunk. Következő írásunkban Vidók Zoltánról olvashatnak majd, aki Dunaszentbenedeken gazdálkodik családjával - a környéken egyre többen ismerik őket, köszönhetően a kiváló minőségű tejtermékeiknek, köztük a sajtjaiknak. Ízelítőnk - sajnos "csak" a cikkből - következik.

Fotó: Csatlós Norbert
Ahogy előző utunk alkalmával, úgy ezúttal is egy Duna menti település felé vettük az irányt: a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén fekvő Dunaszentbenedekre tartottunk, ahol Vidók Zoltánnal, a Vidók Családi Gazdaság fiatal gazdálkodójával beszéltünk meg találkozót. Megérkezésünket követően vendéglátónk a gazdaság irodaépületébe invitált bennünket, melynek egyik falán egy szőlőültetvényben tevékenykedő férfit ábrázoló régi fotó lógott.

„Ő a nagyapám, akinek köszönhetően már egészen kis koromban megismerkedhettem a szőlőben végzendő munkákkal. Rendszerint régi történeteket mesélve tette emlékezetessé számomra ezeket az alkalmakat, melyek mondhatni megpecsételték a sorsomat” – kezdett bele Zoltán, akiről azt is megtudtuk, hogy szenvedélye a történelem is, így nem meglepő, hogy néhány éve elhatározta, hogy családfakutatásba kezd. A fellelhető egyházi anyakönyvi kivonatok alapján 1714-ig tudott „visszautazni az időben”, hogy megtudja: a Vidók család tagjai kivétel nélkül földműveléssel foglalkoztak Dunaszentbenedeken, illetve annak környékén.

Ők maguk kezdetben a nagyszülői házhoz tartozó gazdaságban, majd később a saját, az egykori dunaszentbenedeki termelőszövetkezet tulajdonában álló telephelyükön kezdtek gazdálkodni. Az egykoron szebb napokat látott létesítményt 2012-ben vásárolták meg, s noha sok munka és átalakítás kellett hozzá, de ismét „életet leheltek” bele. Szüleivel és két testvérével szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Fotó: Csatlós Norbert
„Egy 90 szarvasmarhából álló tejelő tehenészetünk van. Az állomány többsége holstein-frízekből, kisebb hányada pedig magyartarkákból áll. Naponta 1700-1800 liter tejet termelnek, aminek nagy részét értékesítjük, a fennmaradó mennyiséget pedig mi magunk dolgozzuk fel.

Főleg sajtokat, de túrót, joghurtot és tejkaramellát is készítünk. E termékekből rendelés útján, illetve termelői piacon is értékesítünk” – magyarázta a fiatal gazda, akitől megtudtuk: a parenyica sajtjuk a 2019-es Magyar Sajtmustrán bronz minősítést kapott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Veszett kutyát találtak Románia magyar határ menti területén

November közepén veszettség vírusát mutatta ki a román állategészségügyi szolgálat egy kutyában a magyar határtól alig több mint 10 kilométerre fekvő, Szatmár megyei Egri (Agris) településen. Idén ez a negyedik diagnosztizált eset keleti szomszédunkban, de most először regisztráltak megbetegedést ennyire közel a magyar határhoz.

Elindult a Kiváló Minőségű Élelmiszer védjegyrendszert népszerűsítő kampány

Az Agrárminisztérium (AM) a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatallal (Nébih) és az Agrármarketing Centrummal (AMC) közösen népszerűsíti az állami garanciával járó minőséget. A Kiváló Minőségű Élelmiszer (KMÉ) védjegyeket bemutató kampány célja, hogy a lakosság és az élelmiszeripar szereplői közül is minél többen megismerhessék az új védjegyrendszert és annak előnyeit.

Kevesebb burgonyára lesz szükség a jövőben?

Korlátozni kell a feldolgozásra szánt burgonya termesztési területét a jövőben, vagy új piacokat kell keresni az EU Copa-Cogeca szervezetének szakértői szerint.

Ellenőrzi a Nébih a biomassza-termelőket

2020 szeptemberétől folyamatosan ellenőrzi a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) a termesztett biomasszára vonatkozóan kiállított igazolásokat. A célirányos vizsgálatok során – a Magyar Államkincstár által szolgáltatott adatokat alapul véve – a biomassza igazolások adattartalmának megfelelőségét és valóságtartalmát egyaránt vizsgálják a hivatal szakemberei.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

Most van az antibiotikum tudatos használatának világhete

Ezen a héten zajlanak a globális antibiotikum tudatosság hetének eseményei, amit néhány évvel ezelőtt azért indított el az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO), hogy felhívja a figyelmet az antibiotikumok felelősségteljes használatára.

„Műsorgyártás” az etyeki Rókusfalvy Birtokon

Talán az ifjúi lelkesedést mára lehiggasztotta a hétköznapi munka, de tudatosan, hazai és nemzetközi szinten szerzett ismeretek alapján halad előre. Az édesapjával együtt töltött sok-sok órának is köszönhető, hogy „hazajár” Etyekre, otthonosan érzi magát a vállalkozásban. Apa és fia számít egymásra.

Csomagolóanyag kukoricából

Műanyagot helyettesítő anyag kifejlesztésén dolgoznak lengyel kutatók, amelynek fő összetevője a kukorica, és a kifejlesztett biopolimer egy év alatt teljesen lebomlik.

A kukorica 80 százalékát betakarították Zala megyében

A 29 ezer hektáron termelt kukorica csaknem 80 százalékát betakarították Zala megyében, a hektáronkénti termésátlag 8,6 tonna - közölte a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) megyei elnöke az MTI-vel.

Egyik parlamenti párt sem élt a módosítás lehetőségével

A WWF Magyarország szerint katasztrofális következményei lehetnek az új vízgazdálkodási törvényjavaslatnak. Nagy János, a jogszabályt előterjesztő Agrárminisztérium földügyekért felelős helyettes államtitkára szerint ezzel szemben éppen most és ezzel a törvénnyel válik világossá és áttekinthetővé a hazai vízhasználati helyzet.