Back to top

Büszkén lépett elődei nyomdokába a fiatal gazda

Második részéhez közeledik az ambiciózus fiatal gazdákat bemutató cikksorozatunk. Következő írásunkban Vidók Zoltánról olvashatnak majd, aki Dunaszentbenedeken gazdálkodik családjával - a környéken egyre többen ismerik őket, köszönhetően a kiváló minőségű tejtermékeiknek, köztük a sajtjaiknak. Ízelítőnk - sajnos "csak" a cikkből - következik.

Fotó: Csatlós Norbert
Ahogy előző utunk alkalmával, úgy ezúttal is egy Duna menti település felé vettük az irányt: a Kalocsai-Sárköz északnyugati peremén fekvő Dunaszentbenedekre tartottunk, ahol Vidók Zoltánnal, a Vidók Családi Gazdaság fiatal gazdálkodójával beszéltünk meg találkozót. Megérkezésünket követően vendéglátónk a gazdaság irodaépületébe invitált bennünket, melynek egyik falán egy szőlőültetvényben tevékenykedő férfit ábrázoló régi fotó lógott.

„Ő a nagyapám, akinek köszönhetően már egészen kis koromban megismerkedhettem a szőlőben végzendő munkákkal. Rendszerint régi történeteket mesélve tette emlékezetessé számomra ezeket az alkalmakat, melyek mondhatni megpecsételték a sorsomat” – kezdett bele Zoltán, akiről azt is megtudtuk, hogy szenvedélye a történelem is, így nem meglepő, hogy néhány éve elhatározta, hogy családfakutatásba kezd. A fellelhető egyházi anyakönyvi kivonatok alapján 1714-ig tudott „visszautazni az időben”, hogy megtudja: a Vidók család tagjai kivétel nélkül földműveléssel foglalkoztak Dunaszentbenedeken, illetve annak környékén.

Ők maguk kezdetben a nagyszülői házhoz tartozó gazdaságban, majd később a saját, az egykori dunaszentbenedeki termelőszövetkezet tulajdonában álló telephelyükön kezdtek gazdálkodni. Az egykoron szebb napokat látott létesítményt 2012-ben vásárolták meg, s noha sok munka és átalakítás kellett hozzá, de ismét „életet leheltek” bele. Szüleivel és két testvérével szántóföldi növénytermesztéssel és állattenyésztéssel foglalkoznak.

Fotó: Csatlós Norbert
„Egy 90 szarvasmarhából álló tejelő tehenészetünk van. Az állomány többsége holstein-frízekből, kisebb hányada pedig magyartarkákból áll. Naponta 1700-1800 liter tejet termelnek, aminek nagy részét értékesítjük, a fennmaradó mennyiséget pedig mi magunk dolgozzuk fel.

Főleg sajtokat, de túrót, joghurtot és tejkaramellát is készítünk. E termékekből rendelés útján, illetve termelői piacon is értékesítünk” – magyarázta a fiatal gazda, akitől megtudtuk: a parenyica sajtjuk a 2019-es Magyar Sajtmustrán bronz minősítést kapott.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Családi gazdálkodás: kedvezőbb adózási rendszer 2.

Jelenleg mintegy 291 ezer személy rendelkezik őstermelői igazolvánnyal, továbbá 23 ezer családi gazdaságot tartanak nyilván, tehát az Országgyűlés által 2020. november 30-án elfogadott és január 1-jén hatályba lépett, a családi gazdaságokról szóló 2020. évi CXXIII. törvény a magyar gazdálkodók jelentős hányadát érinti.

Emelkedő tőzsdei árak

A Budapesti Értéktőzsde árupiaci szekciójában a termények jegyzése továbbra is szünetel. A piaci szereplők a nemzetközi árutőzsdéken tájékozódhatnak a gabonafélék és az olajmagok különböző lejáratokra szóló jegyzéséről.

A csiga sem fogy

A francia csigatenyésztők számára is nehéz év volt a tavalyi. A koronavírus okozta krízis miatt minden idényjellegű rendezvényt lemondtak, elmaradtak a turisták, becsuktak az éttermek, visszaesett az üzlet – a csigák nagy örömére.

Fertőtlenítési útmutatóval segíti az állattartókat a Nébih

Fertőtlenítési útmutatót állított össze az országos főállatorvos megbízásából a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih). A kiadvány célja, hogy megkönnyítse az állattartó telepek tulajdonosai számára az állatok egészségének megőrzését a fertőtlenítéshez szükséges lépések számbavételével.

Az új kockázatkezelési rendszerhez február 1-től lehet csatlakozni

Az Országgyűlés által 2020-ban elfogadott törvényi alapokra építve az időjárási káresemények mellett a gazdasági és piaci jellegű kockázatoknak is kitett mezőgazdasági termelők számára - mezőgazdasági krízisbiztosítási rendszer néven - egy új kockázatkezelési eszközt vezet be a Magyar Államkincstár közreműködésével az Agrárminisztérium.

Új évi növényvédőszer-újdonságok

Az idén három új növényvédő szert vezet be a Syngenta. Az Amistar Prime a kalászosok gombás betegségei, az Orondis Ultra szőlőperonoszpóra ellen hatékony készítmény, a Force Evo pedig talaj­fertőtlenítő és teljes értékű startertrágya kombinációja. Utóbbit elsősorban csemegekukorica és hibrid kukorica, illetve burgonya termesztéséhez ajánlják, hangzott el a cég online bemutatóján.

Kiugró mértékben nőtt tavaly a gazdák jövedelme Magyarországon

Az Eurostat – az EU statisztikai hivatala – előzetes adatai alapján Magyarországon kiugró mértékben, 14,9 százalékkal nőttek a mezőgazdasági jövedelmek 2020-ban. Tavaly az EU átlag 3,5 százalék volt. A jövedelemnél ugyan szerényebb mértékben – 4,1 százalékkal - de nőtt az agrárium kibocsátása is, miközben az uniós tagországok összességében -1,6 százalékos visszaesést könyvelhettek el.

A Hungarikum Bizottság támogatta a kuvaszt népszerűsítő könyvet

Nemzeti kincsünk a kuvasz címmel jelent meg könyv a Hungarikum Bizottság támogatásával. Ebből az alkalomból beszélt a magyar kutyafajták népszerűsítésének támogatásáról a kiemelkedő nemzeti értékek felügyeletéért felelős miniszteri biztos hétfőn, sajtótájékoztatón. V. Németh Zsolt leszögezte, hogy az Agrárminisztérium többféle módon is támogatja a magyar kutyafajták egyedszámának bővülését.

Tejláz: Hogyan lehet megelőzni?

Hideg fülek, megnövekedett légzési sebesség, légzési elakadás, izomgörcsök, bénulás és eszméletvesztés, ami kómához és halálhoz vezethet. Ezek a hypocalcaemia vagy más néven tejláz tipikus tünetei, melyet a vérben hirtelen lecsökkent kalcium szint miatt alakul ki. A tejláz az egyik leggyakoribb betegség a tejüzemekben, de van megoldás a megelőzésére.

Egyre népszerűbb a legeltető állattartás Hollandiában

A holland tejipari óriás, a FrieslandCampina beszámolója szerint folyamatosan nő a legeltető állattartás a cég partneri körében, az elmúlt évben 0,6% -os növekedést regisztráltak.