Back to top

Gyakorlatias kutatások Tokajban

Sajátos a Tokaji Kutatóintézet helyzete, mert a hazai szőlészeti és borászati kutatóhelyek közül egyedül ezt adták a termelői közösség tulajdonába. Ennek megfelelően gyakorlatias kutatási témákat tűztek ki maguknak, hogy közvetlenül segíthessék a borvidéken dolgozó szőlészeket és borkészítőket, tudtuk meg Kovács Tibor igazgatótól.

A kutatóintézet gazdája a Tokaji Borvidék Hegyközségi Tanácsa, de a működési költség 90%-át az Agrárminisztériumtól kapják projektfinanszírozásként, amihez több évre szóló kutatási tervet tettek le az asztalra.

MMG - Minden, ami szőlőtermesztés

Ebben szerepel alanykutatás; a Furmint és a Hárslevelű klónszelekciója, valamint rezisztencianemesítése; termőhelyi vizsgálatok; a klímaváltozás hatásainak elemzése és javaslatok kidolgozása a kivédésükre.

Tokaj változatos talajviszonyai és az erózióveszély miatt fontos cél a megfelelő talajápolási módok meghatározása, a szervesanyag-pótlásra alkalmas új termékek vizsgálata, a szőlőtőkék vízgazdálkodásának alapos fölmérése.

Foglalkoznak a szőlő kártevőegyüttesének föltérképezésével, növényvédelmi előrejelzéssel, és a korai tőkeelhalás elleni módszereket fejlesztenek.

Külön projekt az ökológiai gazdálkodás fejlesztése szőlészeti és borászati téren egyaránt.

A borászati témák közt szerepel élesztőkutatás, ami különösen jelentős Tokajban. Cél, hogy helyi, speciális starterkultúrát tudjanak kínálni késztermékként, könnyen használható formában. Vizsgálják a borok illat- és aroma-összetevőinek változását a különböző aszúkészítési módszerek hatására, illetve a szüret előtti magas hőmérséklet következtében. A másik összefoglaló kutatási terület a borok minőségjavítására összpontosít a polifenol-tartalom elemzése és a technológiai elemek összefüggésének föltárása révén. Az illósavtartalom csökkentésére baktériumkészítményt próbálnak ki.

Fotó: Csatlós Norbert
Négy szőlész kutató dolgozik jelenleg az intézetben. Kneip Antal a fajta- és alanykutatás, rezisztencianemesítés felelőse, Balling Péter felügyel a fajtagyűjteményre, ő foglalkozik a klímaváltozás hatásainak fölmérésével és a korai tőkeelhalás kivédésével. Pableczki Bence növényorvos készíti a növényvédelmi előrejelzést, termelői adatbázist és követi nyomon a szőlő károsítóinak megjelenését. Zsigrai György talajvizsgálattal, talajműveléssel és tápanyagellátási kérdésekkel foglalkozik. Borászként Bene Zsuzsanna a minőségjavító technológiák megalapozásán dolgozik.

Mindehhez vadonatúj épületbe költözött a kutatóintézet, ahol nemzetközi színvonalú borászati és mikrobiológiai laboratóriumot szereltek föl, valamint ISO szabványnak megfelelő érzékszervi laboratórium vár a minősítésre.
Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Szerencsehozó növények az élelmiszerüzletekben

A madársóska (Oxalis) egyike azoknak a fajoknak, amelyek értékesítési időszaka nagyon rövid. Noha néhány kereskedelmi egység már karácsony előtt elkezdi árulni a négylevelű szerencsehozó növényt, a kereslete zömmel a két ünnep közötti néhány napra korlátozódik. Wilhelm Baum düsseldorfi kertészete főként élelmiszerboltoknak és diszkontáruház-láncoknak szállít, 6-7-9 és 11 centiméteres cserepekben.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Tudományos kutatás a fenntarthatóbb környezetért

Az európai országok agrárminisztériumainak részvételével működő Agrárkutatás Állandó Bizottsága (Standing Committee of Agricultural Research, SCAR) idén bemutatta az 5. Előretekintés (Foresight) tanulmányt. Az Agrárminisztérium javaslatára Báldi Andrást, az MTA doktorát is felkérték a rangos nemzetközi szakértői körbe, ami a hazai fenntarthatósági kutatások jelentős elismerése.

Ugrásszerűen nőtt a növényi eredetű élelmiszerek eladása

Egy friss felmérés szerint január első hetében 50 százalékkal több növényi eredetű élelmiszert vásároltak a fogyasztók az Egyesült Királyságban, mint a tavalyi esztendő ugyanezen időszakában. A növekedés hátterében két fő ok áll. Lássuk, mik ezek.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.

Kell-e öntözni a szőlőt? - A Kertészet és Szőlészetről szubjektíven

Milyen költségeket rejt az élelmiszerek valódi ára? Milyen kreatív megoldásokkal hidalták át a ciklámennemesítők, hogy nem lehet élőben fajtabemutatót tartani? Mi a közös a forró égövi és a hazai szőlőtermesztésben? Mi az egyetlen eset, amikor nem számít borhibának az ecetesedés? A 2021/2. héten is érdekes olvasnivalókkal jelent meg a Kertészet és Szőlészet.