Back to top

Nekünk terem – az egészségünkért

Az interneten keresztül összekötni a termelőket a vevőkkel – általában ez a feladata a webáruházaknak. A járvány miatt igazán népszerűvé váltak az online áruházak, és ennek megfelelően megugrott a forgalmuk. Ezek egyike a NekedTerem, amelynek tulajdonos-igazgatója, Molnár Eszter a járvány csendesültével több vidéki helyszínre elkalauzolt.

Illusztráció

A NekedTerem több mint egy online áruház. Majdnem száz vállalkozóval állnak munkakapcsolatban, és szinte a teljes élelmiszeripari palettát lefedik. Különböző egységcsomagokat is értékesítenek, amik például a családi ebéd hozzávalóit vagy ajándéknak is alkalmas élelmiszer-kollekciót tartalmaznak, vagy összeállítanak befőzési kosarat is. Igaz, ez utóbbiból idén kevesebbre van lehetőség, a járvány és a kedvezőtlen időjárás együttes hatása miatt.

Megduplázták a forgalmukat

A pandémia alatt megduplázták a forgalmukat, amely a korlátozások elmúltával kissé visszaesett, de sikerült sok új törzsvevőre szert tenniük.

Molnár Eszter a veszélyhelyzet megszüntetése után meghívta az újságírókat, hogy az áruházat és néhány fontos partnerüket a nagyközönségnek is bemutassa.

A Molnár család 1995-ben költözött Galgahévízre, ahol először saját maguk ellátására termeltek, főleg a legkisebb családtag betegsége miatt. Azután 1997-től fokozatosan eladásra is elkezdtek kínálni biozöldségeket. Az otthoni, majd a piaci árusítás, utána a nagykereskedelmi részleg létrehozása, végül az online értékesítés következett. Manapság 2500 négyzetméteren termelnek magyar és külföldi zöldségfajtákat a Molnár-biokertészetben, emellett gyümölcsök kereskedelmével is foglalkoznak, a teljes termékpalettát lefedve.

Véleményük szerint a biotermesztés nemcsak termelési mód, hanem életszemlélet. Gyakori, hogy a kismamák biozöldséget és -gyümölcsöt vásárolnak kisgyermeküknek, de aztán felhagynak ezzel a gyakorlattal, mert a bioterméket drágának tartják – érthetően, hiszen az előállítása is költséges.

De ha komplexen megvizsgáljuk ezt a kérdést, látható, hogy a megvásárolt élelmiszerek jelentős része a szemétben végzi, arról nem beszélve, hogy sok termék árának a 30 százalékát a csomagolás teszi ki, amit hazaérve azonnal eldobunk.

Magyarország cseresznyéskertje

Ezt a címet Nagykörű már régen kiérdemelte. A falu meglátogatását receptre írnám fel elfoglalt külföldi menedzsereknek. Gyönyörű a táj, csodásak a gyümölcsök. Az utat rózsabokrok, bájos porták övezik, és mosolygó, jól főző gazdasszonyok fogadják azokat, akik szeretnének rácsodálkozni a vidéki Magyarországra.

Idén sajnos elmaradt a cseresznyefesztivál, a közismert okok miatt. Az időjárás sem volt kegyes a pompás gyümölcshöz, a gyakran özönvízszerű eső megrepesztette a germersdorfi és a többi fajta mélypiros bogyóit.

Barát József turizmusért is felelős alpolgármester várt minket az Élő Tisza Tájházban, ahol szállóvendégeket is fogadnak. A 100 éves parasztház 1996-ban avanzsált tájházzá, ahol a helytörténeti kiállítás keretében meg lehet tekinteni a régi tárgyi idők emlékeit és egy tehetséges keramikus, Szász Judit virágcsendéleteit, és persze a környék hagyományaival is meg lehet ismerkedni. A tájházban üzemel egy 65 férőhelyes borozó, igény esetén kemencében sült-főtt helyi fogásokat szolgálnak fel, amiket 120 férőhelyes szabadtéri, de fedett csűrben lehet elfogyasztani. A csűr nyári programok és esküvők kedvelt helyszíne egyben. A tájházból kiindulva gyalogos és kerékpáros kirándulás választható, igény szerint túravezetővel. Érdemes megkóstolni itt a finom kecskesajtokat, és több mesterséget is ki lehet próbálni a kézműves műhelyben. A létesítményt jó szívvel ajánlják családoknak, erdei iskoláknak és céges rendezvényekre.

A faluban azonban a cseresznye a főszereplő. Itt nem a virágzáson van a hangsúly, mint a japán Sakura ünnepen, hanem a gyümölcsön, ami mára igencsak borsos árú csemege lett. Termelői áron is 1000 forint kilója, de mire a sok közvetítő kezén átmegy, még tovább drágul. Van olyan éjjel-nappali bolt Budapesten, ahol 2400 forintért láttam az importált cseresznyét – pedig mennyivel egyszerűbb lenne a hazai forrásokat felkutatni.

A gyümölcsök királynőjének is becézett cseresznye termesztése ezen a környéken egyrészt a szerencsés természeti adottságoknak köszönhető, másrészt a szakértelemnek, a hagyományoknak.

Több száz évre nyúlik vissza termesztésének itteni története, amely Petrovay György gróf nevéhez fűződik, aki az 1800-as években kora legkorszerűbb módszereivel dolgozott, a faiskolától a fajtakatalógusokig megteremtve a szakszerű gazdálkodás alapjait, a virágzástól a befőzésig. A projekt mára turisztikai attrakcióvá vált.

Toszkán kolbász Jászberényből

Molnár Eszter 10 éve járja a vidéket beszerzési források után kutatva, mert csak akkor tud jó szívvel árusítani bármit is az interneten, ha látta az előállítás helyszínét, ha megismerkedett a termelővel. Néhol szinte már családtagnak számít, és ha meggyőződött róla, hogy mennyire higiénikus körülmények között készül az áru, akkor oda mindig visszatér. Ilyen termék a toszkán kolbász.

Hogy miért éppen toszkán? Nos, Kiss Zoltán Olaszországban, Bergamóban tanulta a húsos szakma fortélyait. Mindenesetre, túllépett a magyaros zsíros-paprikás készítményeken, és bátran használ a húsáruban nálunk szokatlannak számító fűszereket, mint amilyen a bazsalikom vagy az oregano, mert pikánsan finommá teszik ezt a klasszikus húskészítményt.

Az ínyencek hamar megtanulták a készítő nevét. Tisztában van az igényekkel, mégsem riad vissza a formálásától. Feleségével 2012-ben alapította meg a jászberényi Húsműhelyt, és azóta sem adta fel koncepcióját, miszerint a minőség és a higiénia a legjobb recept. Nem gondolkodik nagy mennyiségben, és egyébként is az az alapelve, hogy ő nem élelmiszert gyárt, hanem élelmet készít. Már nagyon sok visszatérő vevője van. Pirított tökmagos, bükkfán füstölt kolbásza különösen híres, akárcsak a gyümölcsös illatú chiliszószos.

Mustárok a mesterszakácstól

Gál Zsolt nem elsősorban kistermelő, hanem séf. A legnagyobb magyar mesterektől tanult. Tőlük elsajátított szakértelmével irányítja fóti üzemükben a szuvidolt, szinte teljesen konyhakész húskészítmények előállítását, és számos más finomságét, amelyek igen népszerűek az éttermek körében. Különleges mustárok és tormás szószok is vannak termékpalettáján, a szoljankába valótól a gyümölcsös változatokig. A Mesterszakács Manufaktúra nevű családi kisüzemből teljesen tartósítószer- és adalékmentes grillkolbászok, kacsa-, sertés- és csirkekészítmények, különféle felvágottak, köretek és ízesítők kerülnek ki, az ország szinte valamennyi szegletébe eljutva a NekedTerem hálózatába – és azon kívül is. Gazdálkodási formájuk hivatalosan a szociális szövetkezet, mert az együttműködésnek számos adóügyi és más előnye van.

A lila bazsalikomtól a svéd uborkáig

Szorgos Gazda – ez egy nagykátai gazdaság márkaneve, és igen találó. Gulyás Gergőt éppen munka közben találtuk. Különleges fűszernövények – lila bazsalikom, citromfű, 80 féle paradicsom és tucatnyi zöldségfajta vár nála feldolgozásra. Koncepciója középpontjában az élőmunka van. Terményei 80 százaléka konyhakészen kapható, padlizsánkrémből például 5 tonnát állít elő évente.

Nagy sikere van a svéd uborkának és a medvehagyma­krémnek is. Befőzve, aszalva, szárítva, savanyítva, sózva, sütve, főzve, kovászolva érkeznek vásárlói asztalára az 1 hektáron termelt zöldségfélék.

Nem törekszik a biominősítés megszerzésére, mert soknak tartja a vele járó papírmunkát, árulta el a mosolygós fiatalember. Ettől függetlenül igyekszik vegyszermentesen dolgozni. Ennek érdekében „bevet” például egy különleges gombafélét, ami elpusztítja a többi káros gombát. Késztermékeit a budapesti termelői piacok mellett a webáruházban árusítja.

Egy gazdaságban mindig van mit reparálni, és mindig van mibe beruházni. Ennek érdekében Gulyás Gergő pályázik is, jelenleg víztisztító berendezésre, kútfúrásra, fóliaházra, vagyis ezek finanszírozására.

Biotermékek online

A vidéket járva, a családi gazdaságokat meglátogatva nem tapasztaltunk olyat, hogy a járvány komolyabb pénzügyi nehézséget okozott volna, de a termés egy része még csak most vagy ezután érik be. Még meglátjuk, hogy a szabadföldi ültetvények, a kiültetett palánták hogyan vészelték át az özönvízszerű esőzéseket, és az azt megelőző aszályt. A gyümölcstermés általában véve igen gyengének ígérkezik.

A jövő nagy nyertese mindenesetre az online kereskedelem és a minőségi, lehetőleg biozöldség és -gyümölcs. Kérdés, hogy mikorra válnak ezek tömegtermékké. Félő, hogy egyelőre nem, bár a meglévő kereslet már most is családok ezreinek nyújt tisztes megélhetést, és ennek a fontosságát nem lehet eléggé hangsúlyozni.

Forrás: 
Magyar Mezőgazdaság
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Magyar Mezőgazdaság 2020/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Biológiai alapok - amire építenünk kell

A szőlő szaporítóanyag-termelés az ágazat egyik legerősebb lába, hiszen ezzel kerül kapcsolatba a termelő. "Nagy kérdés, kell-e új fajtákat létrehozni, vagy a régiek között keresgélni” – fogalmazta meg Kocsis László, az MTA doktora –, a kérdésből pedig egyből adódik a másik kérdés, hogy mit teszteljünk, mit vírusmentesítsünk, a szaporítóanyag-előállításhoz milyen ültetvényeket kell létesíteni.

Az erdő és a víz harmóniája

A Gemenci-erdő nemcsak Magyarország legnagyobb ártéri erdeje, hanem európai viszonylatban is egyedülálló. A térségben gazdálkodó Gemenci Erdő- és Vadgazdaság Zrt. igyekszik az erdő- és vadgazdálkodási feladatai mellett mind többekkel megismertetni Gemenc látnivalóit, természeti értékeit. Nem utolsósorban kényelmes szállást és finom helyi ételeket is kínál egyebek közt a Pörbölyi Vendégházban.

Időutazás egy élő majorságban

A Georgikon Majortörténeti Kiállítóhely ősszel is szeretné megismertetni a kicsikkel és nagyokkal a régi idők szokásait és a kertművelést, valamint felhívni a figyelmet a felelős állattartásra.

Az együttműködés hatalmas erő - a DélKerTÉSZ jó példa erre

A zöldséghajtatás az egyik legsikeresebb ágazat, köszönhetően a nagyfokú integrációnak is, aminek kiváló példája a 18 éve működő Délalföldi Kertészek Szövetkezete, fogalmazott Nagy István a VII. Zöldséghajtatási napon Szentesen. A FruitVeB és a DélKerTÉSZ közös rendezvényén gratulált a tész elért eredményeihez, és tájékoztatott az ágazat további erősödését szolgáló pályázati lehetőségekről.

A kistermelők a járvány hősei

A családi gazdálkodók és a kistermelők az utóbbi hónapok hősei az élelmezésben, mert a korona­vírus-járvány alatt végig a frontvonalban dolgoztak. A nehéz körülmények dacára velük voltak a feldolgozók, a szállítók és a kereskedők is, írja az október 16-i élelmezési világnap alkalmából kiadott közleményében az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete.

90 tonna élelemmel vonult át Budapesten az Élelmiszerkonvoj

Ma, az Élelmezési Világnapon tizenötödik alkalommal vonult át a Magyar Élelmiszerbank Egyesület és a FAO által szervezett élelmiszerkonvoj Budapesten. Húsz cég felajánlásából 90 tonna élelmiszer juthat el ezúttal a rászorulókhoz. Az egyesület az idén már 6000 tonna élelmet gyűjtött össze.

Kerti grillszezon után jöhet az asztali füstölés

A régi jó szalonnasütés mellett a kerti bográcsozás, grillezés, tárcsán sütés egyre népszerűbbé vált az utóbbi években. Sokan már az őszi téli időszakban is hódolnak e kerti-konyhai szenvedélyüknek. A füstölés még nem érte el ezen ételkészítési technikák népszerűségét, de valószínűleg ami késik, az nem múlik...

Segít a méz az alkohol lebontásában

Ezért is egészséges a méz. Mára már közismert, hogy a méz segít az alkohol lebontásában. Ugyanis a benne lévő fruktóznak (gyümölcscukornak) köszönhetően segít szervezetünknek ecetsavvá alakítani az alkohol fogyasztás során keletkező acetaldehidet, így jelentősen csökkenthet a másnaposság időtartama. Alkoholfogyasztás előtt és után együnk egy-egy kanál mézet!

A mélykúti júdásfa lett idén az Év fája

Online szavazáson 5091 szavazattal a mélykúti júdásfa nyerte idén az Év fája címet, a Hős fa címet a balatonszemesi Bagolyvári Promenád fasora, az Országos Erdészeti Egyesület különdíját pedig a debreceni Déri téri kocsányos tölgy kapta - közölte az Ökotárs Alapítvány a honlapján.

Több mint félmillió embernek elegendő ételt pazarolunk el évente

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) kutatása szerint évente több mint 600 millió adag élelmiszert pazarolunk el a háztartásainkban Magyarországon. Ez a mennyiség több mint félmillió ember teljes körű éves élelmezését fedezné. A veszteség pénzben kifejezett értéke pedig több mint 170 milliárd forint, vagyis fejenként 18 000 forint.