Back to top

A rovarliszt, a farkasok, a pumi, a szürkék és a többiek..

Kiváló takarmány készülhet a lárvákból bábokból, farkasok tizedeltek ismét nyájakat, ötven évvel ezelőtt élt bikák utódai születhetnek meg hamarosan, és az okok, amiért ösztönösen tereli a gulyát a pumi. A Kistermelők Lapja a többi között e témákat kínálja júliusban.

Fotó: BNE

A hortobágyi végeláthatatlan pusztában legelő hatalmas szürkemarha-gulya és racka - nyájak után ballagó pásztorok, a pusztában vágtázó ménes, a pásztorünnepekkor tudásukkal versengő gulyások, csikósok és juhászok. Úgy tűnhet, hogy mindez csak turistáknak szánt attrakció, ami felidézi az állattartó puszta hajdani világát. ám éppen ellenkezőleg: napjaikban e vidéken nem felidézik a hagyományt, hanem életük mindennapi valósága. ugyanakkor a 21. századi tudomány is nap mint nap a munkájukat szolgálja, amivel élve történelmi jelentőséggel bíró programba kezdtek: a magyar szürke szarvasmarha állományuk tenyésztési vonalainak megújítása – hamarosan 50-60 évvel ezelőtt élt hortobágyi bikák utódai jöhetnek világra. 

MMG - Rovarból takarmány?

 

Áttörést is hozhat a takarmányozásban a rovarliszt felhasználása, hiszen a lárvákból, bábokból készült lisztek kiválóan alkalmasak a szójadara és a halliszt helyettesítésre.

Hova tovább, a rovarliszt kiváló minőségű állati eredetű fehérjeforrás, és üzemszerűen, kellő mennyiségben előállítható. Elsősorban azon állatfajok (sertés, baromfi, hal) takarmányozásában tudnak jelentős szerepet betölteni, amelyek mindenevők.

Farkas még nincs idehaza, ám az aranysakál jelen van. Hazánkban a háziállatainkat veszélyeztető ragadozófajok csak kismértékben vannak jelen, ám az aranysakál vadban okozott kártétele egyre jelentősebb, és az ország északi régióiban már megjelent a farkas és időnként néhány medve is. Franciaországban viszont a helyzet mára sokkal válságosabb, és tanulságul szolgálhat a magyar gazdáknak a károk enyhítése és a védekezés megszervezése szempontjából.

A mudi agya, mint a szivacs, nagyon gyorsan szippantja magába a tudást, feladva a leckét ezzel gazdájának. Ma is gyakran használt terelő pásztorkutya és sportkutya. Terelőversenyeken is gyakran bemutatják. Szinte repül a nyáj után a levegőben. Fáradhatatlan ébersége, munkakedve elkápráztatja a gyakorlott pásztorembereket is. Eminense lehet a kutyaiskoláknak. Jelene, jövője ugyanakkor már nem csak a pásztor közegében van, többnyire családi kedvencként és sport kutyáként éli az életét.

Rosszul illeszkedő nyergek, szenvedő lovak. Nem is hinnénk, milyen sok ló szenved kifejezetten a rosszul illeszkedő nyergektől. Magyarországon a nyeregillesztés, a ló hátának vizsgálata, a nyereg lóhátra igazítása és a nyeregnyomás-mérés még igencsak gyerekcipőben jár, de azért a helyzet nem teljesen reménytelen. Az első lépést a tökéletesen illeszkedő nyereg felé a lovasnak kell megtennie: fel kell tudnia ismerni, ha valami nem stimmel.

A Kistermelők Lapja júliusi számában a többi között e témákról olvashatnak!

Legyen az olvasónk!

Nyomtatott lap előfizetés

Digitális újság előfizetés

Forrás: 
Kistermelők Lapja

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Az alma régi-új kártevője

A vértetű régebben az almafa egyik legsúlyosabb kártevője volt, később sokat veszített jelentőségéből, de napjainkban újra érzékelhetően elszaporodott. Az utóbbi évtizedek szakszerűtlen növényvédőszer-használata (predátorokat irtó rovarölő szerek, egyoldalú műtrágyahasználat stb.).

Erős hátteret nyújt a Syngenta a Valagro további fejlesztéseihez

A környezet és az emberi egészség védelme érdekében mind nagyobb figyelem fordul a biológiai megoldások felé a mezőgazdaságban, ez piac várhatóan öt év alatt megduplázódik. A nagy növényvédőszer-gyártó cégek is tevékenyek ezen a téren. A Syngenta a 40 éves gyakorlattal rendelkező, a biostimulátorok és speciális tápanyagok piacán vezető olasz Valagrót vásárolja meg, jelentették be október elején.

A hazai méhészet egyik „nagy öregje” - 50 éve a szakmában

Az OMME pápai szervezete egyik „nagy öregjének” tapasztalatait szeretném megosztani az olvasókkal. Egy életen át tartó tanulás, alkalmazkodás a körülményekhez és a hasznos technológia átvétele ezen írás apropója.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Hívatlan látogatók a kertben

A tavaszi és főként az őszi időszakban sok olyan kétségbeesett kert­tulajdonos szokott tanácsot kérni, aki otthonában különböző „vadállattal” találta magát szemben. A túlzó kifejezés cselőpókokra és ártalmatlan siklófajokra vonatkozik, melyek a pincében, farakás alatt vagy akár a szobában is felbukkanhatnak az említett időszakokban.

Új korszak az agráriumban

Csiza Gergő úgy érzi, egyszerűen beleszületett a mezőgazdaságba, a középiskola és a szakirányú egyetem elvégzése után sikeresen vett részt a fiatalgazda-pályázaton. Jelenleg egyéni vállalkozóként gazdálkodik sümegprágai birtokán, Veszprém megyében.

Zöld szőrrel született a kiskutya

Rendkívül ritka eset, hogy egy kiskutya, vagy bármilyen más állat zöld szőrrel szülessen. Az ABC News tudósítása szerint a Pisztácia névre keresztelt kiskutya egy olaszországi gazdaságban, Szardínia szigetén látta meg a napvilágot. Az október 9-én született alomban még öt másik – fehér színű – kölyök van, Pisztácia az egyetlen színes szőrrel született.

Zöldítő vetőmagvak kivitelre

Szolid termelési költség, megsüvegelésre méltó árbevétel – röviden így jellemezhetnénk a Multi Mag Debrecen Kft. által exportcélra termeltetett aprómagvakat. Ebben az évben összesen 3200 hektárt integrált a cég, nem kevesebb, mint 126 termelővel voltak szerződéses kapcsolatban.

Kukoricaszemle zárt kapuk mögött

A lehető legkomolyabban veszi a koronavírus-járványt a KITE Zrt. Ám nem állt le náluk az élet, még fajtabemutatókat is tartanak – de nem a hagyományos módon, hanem virtuálisan. A KITE Zrt. hibridkukorica-­ajánlásaira azért érdemes mindenképpen odafigyelni, mert az 1,2 millió hektáros magyarországi kukorica-vetésterület több mint egyharmadára a vállalat ad vetőmagot.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.