Back to top

Veszélyben lehet az ausztrál mezőgazdaság

Súlyosan károsították az ausztrál termőtalajt a bozóttüzek egy ausztrál kutatás szerint, amely hangsúlyozta, hogy nagyobb erőfeszítést kell fordítani a talaj javítására, mert ellenkező esetben az ország mezőgazdasági termelése sínyli meg.

Az Ausztrál Tudományos Akadémia szerdai jelentése szerint a bozóttüzek több millió hektárnyi földet károsítottak súlyosan: nemcsak a felszínen pusztítottak, hanem kárt okoztak a talajban is – írja a Világgazdaság az MTI-re hivatkozva.

Alexander McBratney talajtudós, az akadémia tagja közleményében arra figyelmeztetett, hogy alaposabb megfigyelés alá kell vonni a termőterületeket. A bozóttüzeket követően szükségesnek látta egy talajjavítási terv létrehozását. Mint fogalmazott, fontos a talajjal kapcsolatos adatok gyűjtése, tárolása és elérhetőségének biztosítása országos keretek között, hogy erre a tudományosan alátámasztott bázisra tudják építeni a fejlesztési terveket.

A 2019-2020-as nyári időszakban több mint 18 millió hektárnyi földön pusztítottak bozóttüzek Ausztráliában.

Az ország keleti partvidékén, a legjelentősebb mezőgazdasági termőterületen volt a legnagyobb a tűz okozta kár. Scott Morrison, az ország kormányfője tavaly nyáron egy beszédében már elismerte, hogy veszélyben vannak az ausztrál termőterületek.

Rob Fitzpatrick, ausztrál akadémikus szerint az ausztráliai talaj állapotának sikeres helyreállítása tovább terjed a közvetlen talaj-ökoszisztémánál. Az olyan egymással összefüggésben álló rendszerek, mint a biológiai sokféleség és természetvédelmi programok, a mezőgazdaság és kertészet, valamint az ökoszisztéma szélesebb körű szolgáltatásai szintén profitálnak a talaj állapotának alapos vizsgálatából és a talaj állapotának javításából – mondta a tudós.

Forrás: 
Világgazdaság/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Kaptassunk még magasabbra

A Soproni Parkerdő intenzíven látogatott városkörnyéki területét nyugati irányba elhagyva kiemelkednek a Soproni-hegység 500 méternél magasabb bércei. Közúton három irányból közelíthetjük meg a nyugati határterület: a Récényi úton, a Brennbergi-völgyben vagy Ágfalva felől.

Díjat nyert a közös odafigyelés

Átadták a 2020. évi LIFE-díjakat, melyet idén az éghajlatvédelmi kategóriában a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) FIRELIFE erdőtűz-megelőzési projektje érdemelt ki. A program jutalmazásával az unió elismerte azt a példaértékű, nagymértékben összefogáson alapuló munkát, amit a magyar lakosság és szakemberek az erdőtüzek visszaszorítása érdekében tettek.

Lassan nyugovóra tér a kert

Hamarosan megérkeznek a fagyok, ám a kertben még akad néhány olyan tennivaló, amelyek hatékonyabbak lesznek, ha még idén, tél előtt elvégezzük, ahelyett, hogy tavaszra halasztanánk.

A világon elsőként magyar kutatók részvételével térképezték fel keresőkutyákkal a sakálok jelenlétét

Az aranysakál rohamos délkelet-európai terjedése az elmúlt időszakban egyre inkább fókuszba került, ezért kiemelten fontos, hogy a fajjal kapcsolatos ismereteink minél frissebbek és pontosabbak legyenek. A Szent István Egyetem vadbiológusai osztrák és bajor kutatókkal együttműködve erre a célra a világon elsőként alkalmaztak keresőkutyákat.

Javaslatok az erdők védelméért

Az erdők védelme és a fenntartható erőgazdálkodás kialakítása kulcsfontosságú része az éghajlatváltozás elleni küzdelemnek. Az Európai Parlament az elmúlt héten több javaslatot is elfogadott az erdőírtás megfékezésére.

Miért vonzódnak a szúnyogok a vérhez?

Egy amerikai tudóscsoport áttörést ért el egy szerrel, melynek a vegyülete hasonló a vérhez, ennek köszönhetően a szúnyogok számára roppant vonzó. A New York-i Rockefeller Egyetem tudósai génmanipulált nőstény szúnyogokat használtak a megfigyelés során annak érdekében, hogy megfigyeljék, melyik neuron lép működésbe, amikor a rovarok megízlelik a vért.

Határőrkutyák a természet- és egészségvédelem szolgálatában

Több mint negyedszázada őrködnek keresőkutyák Ausztrália környezeti biztonságán, derül ki a FAO híradásából, amit a Növényegészség nemzetközi éve alkalmából állítottak össze.

Glifozátmaradvány a trágyában

Japán fürjekkel végzett korábbi kísérletek kimutatták, hogy miként halmozódik fel a baromfitápban lévő glifozát a madarak ürülékében. Ezekben a kísérletekben a fürjek egyik csoportját glifozáttal szennyezett táppal, a másik csoportot pedig glifozátot nem tartalmazó, organikus takarmánnyal etették.

Lassan szikkad a talaj

A múlt hét jelentős esőzései után a héten már országszerte száraz, egyre melegebb időjárási körülmények között szikkadhattak a talajok, így lassan folytatódhat a kukorica betakarítása és az őszi kalászosok sár miatt félbe maradt vetése. A száraz idő a hétvégéig folytatódik, szombattól kissé változékonyabbra fordul időjárásunk, főként délen és keleten lehet számítani kisebb esőkre, záporokra.

Vadászpókok szerepe az almakártevők szabályozásában

A pókok az almaültetvények lombkoronájában a leggyakoribb és legnagyobb fajszámban előforduló nagytestű ízeltlábú ragadozók közé tartoznak. Tömegesen jelennek meg a környezetkímélő növényvédelemben részesített vagy ökológiai almaültetvényekben.