Back to top

Veszélyben lehet az ausztrál mezőgazdaság

Súlyosan károsították az ausztrál termőtalajt a bozóttüzek egy ausztrál kutatás szerint, amely hangsúlyozta, hogy nagyobb erőfeszítést kell fordítani a talaj javítására, mert ellenkező esetben az ország mezőgazdasági termelése sínyli meg.

Az Ausztrál Tudományos Akadémia szerdai jelentése szerint a bozóttüzek több millió hektárnyi földet károsítottak súlyosan: nemcsak a felszínen pusztítottak, hanem kárt okoztak a talajban is – írja a Világgazdaság az MTI-re hivatkozva.

Alexander McBratney talajtudós, az akadémia tagja közleményében arra figyelmeztetett, hogy alaposabb megfigyelés alá kell vonni a termőterületeket. A bozóttüzeket követően szükségesnek látta egy talajjavítási terv létrehozását. Mint fogalmazott, fontos a talajjal kapcsolatos adatok gyűjtése, tárolása és elérhetőségének biztosítása országos keretek között, hogy erre a tudományosan alátámasztott bázisra tudják építeni a fejlesztési terveket.

A 2019-2020-as nyári időszakban több mint 18 millió hektárnyi földön pusztítottak bozóttüzek Ausztráliában.

Az ország keleti partvidékén, a legjelentősebb mezőgazdasági termőterületen volt a legnagyobb a tűz okozta kár. Scott Morrison, az ország kormányfője tavaly nyáron egy beszédében már elismerte, hogy veszélyben vannak az ausztrál termőterületek.

Rob Fitzpatrick, ausztrál akadémikus szerint az ausztráliai talaj állapotának sikeres helyreállítása tovább terjed a közvetlen talaj-ökoszisztémánál. Az olyan egymással összefüggésben álló rendszerek, mint a biológiai sokféleség és természetvédelmi programok, a mezőgazdaság és kertészet, valamint az ökoszisztéma szélesebb körű szolgáltatásai szintén profitálnak a talaj állapotának alapos vizsgálatából és a talaj állapotának javításából – mondta a tudós.

Forrás: 
Világgazdaság/MTI

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Medúza lehetne a Fish & Chips alkotóeleme

A jövőben medúza helyettesíthetné a tőkehalat a fish and chips ételekben. „Sosem gondoltuk volna, hogy hegyi gorillákat vagy elefántokat együnk, melyek veszélyeztetett fajok” – mondták a kutatók. A veszélyeztetett tengeri halpopuláció megóvása érdekében merült fel az ausztrál tudósokban az ötlet, miszerint a halhúst akár medúzával is kicserélhetnék.

Tippeljen, mekkora a legnagyobb áfonyaszem!

Saját 2018-as Guinness-rekordját döntötte meg az OZblu nemzetközi vállalat, az övék a világ legnagyobb áfonyája. A hivatalos mérések szerint átmérője 36 milliméter, súlya pedig 16,2 gramm, ezzel a legnagyobb cseresznyékkel vetekszik. Az előző rekorder 12,39 grammot nyomott. A hatalmas áfonya Dave és Leasa Mazzardis perth-i nemesítési programjából származik.

Hamarosan új európai flórával és faunával kell számolni

Kutatási becslések alapján, világviszonylatban várhatóan közel egyharmaddal növekszik majd a tájidegen állat- és növényfajok száma. Az eredmények a globális felmelegedésre és klímaváltozásra vezethetők vissza, miáltal nemcsak az éghajlat, de a flóra és a fauna is radikálisan megváltozik kontinentális szinten.

A jó fajta túléli a nemesítőjét

Nagy átalakuláson megy át a növénynemesítés. A rendszerváltást követően nem történt meg ennek a szakterületnek a mélyreható változtatása, így sok nagy nemzetközi nemesítőműhellyel szemben már az EU-csatlakozás idejére versenyhátrányba kerültek a magyar fajták és nemesítők. Biztató ugyanakkor, hogy egyes zöldségfajokból magas arányban használnak a termelők újra hazai fajtákat.

Kiadós eső, sáros talaj

Az elmúlt két hét során kiadós csapadék hullott az országban, melyre nagy szükség is volt, a talaj nedvességtartalma jelentősen növekedett. A folytatásban újabb csapadékhullámok várhatók, így a kukorica aratását az esős idő és a sáros talaj is hátráltatja majd. Október közepe táján már megszoktak jelenni az első fagyok, idén erre még nem kell számítani.

Nagy reményeket fűznek a városi mezőgazdálkodáshoz a Távol-Keleten

Ázsiában több helyütt is komoly hátszelet kap a városi mezőgazdaság: a dél-koreai Szöulban egy négy évig futó program keretében támogatják például a vertikális farmok létrejöttét, melyektől sokat várnak Szingapúrban is, ahol tíz éven belül szeretnék elérni, hogy az élelmiszereik 30 százalékát helyben, a városban állítsák elő.

Lángba borult erdők

Biztos, hogy elfújtam a gyertyát? Szalonnasütés után elég vizet öntöttem a tűzre? Bezártam jól a kályha ajtaját? Bizonyára a kedves olvasókban is felmerültek ilyen és ehhez hasonló kérdések. Otthonunkban az esetek többségében a saját odafigyelésünkön múlik, hogy „meleg helyzetbe” kerülünk-e vagy sem. De nemcsak a lakásaink válhatnak a tűz martalékává, hanem a természeti környezet is!

Innováció és oktatás - Pannon Breeding Program

A hazai agrárium szakemberei három évvel ezelőtt értesülhettek első ízben arról a nagyszabású innovációs és oktatási programról, amelyet a Törökszentmiklósi Mezőgazdasági Zrt. vezetésével megalakult konzorcium indított. A Pannon Breeding Programban a kutatók a pannon régió szélsőséges éghajlati viszonyainak ellenálló szántóföldi, valamint a városi környezetbe való fajokat keresnek, nemesítenek a korszerű informatikai módszereket is kihasználva. 

3,2 milliárd forintos támogatás környezet- és agrártudományi kutatásokra

A Szent István Egyetem és jogelőd intézménye, a Kaposvári Egyetem, valamint a Nemzeti Agrárkutatási és Innovációs Központ (NAIK) és a Gabonakutató Nonprofit Kft. is sikerrel pályázott a Tématerületi Kiválósági Program 2020 felhívására. A vízgazdálkodás, növénynemesítés és élelmiszerbiztonság területét is érintő kutatások összesen mintegy 3,2 milliárd forint támogatásból valósulhatnak meg.

A klímaváltozás kedvez a talaj­eróziónak

Felerősíti a talajeróziót a klímaváltozás Szibériában. A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a permafroszt, vagyis az úgynevezett állandóan fagyott talaj olvadása miatt a víz egyre több talajt mos el.