Back to top

Csonthéjas gyümölcseink szépséges rokonai

A rózsafélék (Rosaceae) népes családjába 2900-3500 faj tartozik, köztük sok ismert és fontos élelmiszer- és dísznövény, az almától a szamócán át a tearózsáig. Három olyan fajt mutatok be a népes társaságból, amelyeket több évtizedes botanikus kerti tapasztalataim alapján könnyű gondozhatóságuk, viszonylagos edzettségük miatt mindenkinek, még a kisebb kertek tulajdonosainak is melegen ajánlok.

A rózsafélék (Rosaceae) népes családjába 2900-3500 faj tartozik, köztük sok ismert és fontos élelmiszer- és dísznövény, az almától a szamócán át a tearózsáig. A Prunus nemzetségbe igen eltérő tulajdonságú növényeket sorolnak. Az ide tartozó mintegy 430 faj közös tulajdonsága, hogy cserjék és fák, továbbá csonthéjas a termésük. Egyes rendszertani felfogások szerint hat nemzetségre osztották fel, cseresznye-meggy (Cerasus), mandula (Amygdalus), kajszi (Armeniaca), őszibarack (Persica), zelnice (Padus) és babérmeggy (Laurocerasus). A legtöbb szakirodalom azonban továbbra is egységesnek tekinti a nemzetséget. 

A molyhos meggy gömbölyded, édes termései
Három olyan fajt mutatok be a népes társaságból, amelyeket több évtizedes botanikus kerti tapasztalataim alapján könnyű gondozhatóságuk és nevelésük, viszonylagos edzettségük miatt mindenkinek, még a kisebb kertek tulajdonosainak is melegen ajánlok. Virágpompájukkal sok szépséget varázsolnak a kora tavaszi kertbe.

Korán nyílik

A molyhos meggy vagy nankingi cseresznye (Prunus tomentosa, más néven Cera­sus tomentosa) 1-4 méter magas, felálló ágrendszerű, lombhullató cserje, kis fa. Ágai sötétvörösek vagy szürkésbarnák, fiatalon molyhos szőrrel sűrűn fedettek. Idősebb kérge rezesfekete színű, hámló. A tojásdad levelek 2-7 centiméter hosszúak, 1-3,5 centiméter szélesek, felszínük sötétzöld, pillás szőrű, kissé egyenetlen, fonákjuk szürkés molyhos szőrű, később kopaszodó. Az ékvállú levelek széle szabálytalanul, élesen fűrészes, csúcsuk kihegyezett.

A másfél-két centiméter átmérőjű virágok rövid kocsányon egyesével vagy kettesével állnak, bimbóban rózsaszínűek, kinyílva fehérek vagy rózsásak, a szirmok visszás tojásdadok.

Igen bőségesen virágzik. Cseresznyére emlékeztető, de kocsány nélküli termései élénkpirosak vagy skarlátszínűek, kerekdedek, aprók (5-12 milliméter átmérőjűek), fajták esetén lehetnek nagyobbak. A csonthéjas mag enyhén bordázott. Április elején, lombfakadás előtt vagy azzal egy időben nyílik, júniusban érnek termései.

Eredeti élőhelye a déli és keleti tartományokat kivéve felöleli egész Kínát.

Hegyi erdők szegélyében, ligetes lejtőkön, bozótosokban, szurdokokban, völgyekben nő 100-3700 méter magasságban. Mivel ősidők óta és széles körben termesztik a környező országokban is, sokfelé kivadult (Korea, Japán, Kasmír).

Könnyen nevelhető növény. Teljesen télálló, a talajokban egyáltalán nem válogat, jól viseli a komolyabb szárazságot is. Szép, mutatós növényt csak teljes napra ültetve nevelhetünk, de elviseli a félárnyékot is. Cserjecsoportokban vagy szoliterként ültethető. Metszést az esetlegesen elszáradt részek eltávolításán kívül nem igényel. Kártevői és kórokozói nem jelentősek, de a tuskógombák (Armilla-ria spp.) megtámadhatják.

Magvetéssel könnyen szaporítható, közvetlen érés után vagy 2-3 hónapos nedves rétegzést követően kora tavasszal hidegágyba kell vetni.

Sikeresen szaporítható kora nyáron zölddugvánnyal, vagy nyár végén szakított félfás dugvánnyal. A kora tavaszi bujtás is eredményes.

A kelet-ázsiai területeken kívül itt-ott Európában is ültetik, de inkább dísznövényként, sok kerti fajtája van, közte sárga gyümölcsű is. Tudományos és köznevei ellenére a molyhos meggy inkább a szilvákkal áll közelebbi rokonságban.

A gyümölcs húsa édes-fanyar, különösebb jellegzetes aroma nélkül.

Termésének felhasználása sokrétű: nyersen fogyasztják, gyümölcslé, bor, égetett szesz, lekvár készül belőle. Éretlenül savanyítják vagy gombával kevert saláta alkotórésze is lehet. Kedvelt bonsai­növény, termesztett cseresznye- vagy meggyfajták kiváló alanya, néhol sövényként is ültetik. Leveleiből zöld, terméseiből szürke és zöld festék készül.

A Nemzeti Botanikus Kertben, Vácrátóton szép példányai díszlenek, ott a legkorábban nyíló fás növények közé tartozik.

A vesszőket hosszan borítják a virágok. Korán érő termésüket a madarak azonnal leszüretelik. Mutatós kora tavaszi színfolt a kertben, és jól illik a vadgyümölcsök fogyasztásának mostani divatjába is.

Télálló, metszeni nem kell

Az anzu kajszi halvány rózsaszín virágai
Az anzu kajszi (Prunus armeniaca var. ansu, más néven Armeniaca vulgaris var. ansu) 5-8 méter magas, kerekded koronájú, lombhullató fa. Kérge szürkésbarna, hosszában repedezett, fiatal ágai élénk vörösbarnák, halvány para­szemölcsökkel hintettek.

A levelek széles tojásdadok, kerekdedek, 5-9 centiméter hosszúk, 4-8 centiméter szélesek, mindkét oldalukon kopaszok, legfeljebb az erek molyhosak a fonákon.

A levéllemez szélesen ékvállú, csúcsa kihegyesedő, széle finoman csipkézett. A levélnyélen 6 nektármirigy is lehet. A nagyon rövid kocsányú virágok rendszerint kettesével állnak, 2-3,5 cm átmérőjűek. A tojásdad, bordó csészelevelek erős kontrasztot adnak a tompa csúcsú halványrózsaszín szirmokkal, egy virágban akár 50-100 porzó is lehet. A 1,5-2,5 centiméter átmérőjű kerekded termés sárgásfehér, narancssárga, fél oldalán pirossal futtatott, nagyon finoman molyhos. A középső termésfal húsos, de nem leveses.

A magok lapítottak, barnák, érdesek, hálózatosan recések. Lom­b­fakadás előtt márciusban nyílik, június–júliusban érnek termései.

Eredeti termőhelye Észak-Kína, ahol 1000-1500 méter magasságban hegyi vízmosásokban, bokros lejtőkön nő. Igen régen átkerült Japánba és Koreába, Kelet-Ázsiában sokfelé ültetik, termesztik is.

A mindenki által jól ismert sárgabarack (termesztett kajszi) közeli rokona, megjelenésükben sok a hasonlóság. Eltérés a természetes élőhelyükben van, továbbá az anzu kajszi levelei kerekdedebbek, virágai korábban nyílnak, rózsaszínek, a csészelevelek feltűnően erősen visszahajlók bimbófakadás után. Az anzu kajszinak a termése is kisebb, és bár ehető, nem leveses, savanykás, a magok pedig kesernyések, csonthéjuk rovátkolt.

Könnyen nevelhető növény. Inkább meszes, mint savanyú, laza, jó vízgazdálkodású talajokat kedvel. Metszeni szintén nem kell.

Teljesen télálló, és értékes tulajdonsága, hogy kevésbé érzékeny a betegségekre (kajszihimlő, gutaütés), ezért a kajszi betegség-ellenállóságra irányuló nemesítésénél is felhasználják. Ha elegendő magot köt, magvetéssel jól szaporítható, ennek hiányában vadkajszi magoncra érdemes szemezni. Esetleg mirabolán- és különféle szilvaalanyok is számításba jöhetnek.

Európában a kertészeti árudákban ritka, inkább csak gyűjteményes kertekben látható, de keleten díszfaként is gyakran ültetik. Kifejezetten a napos helyet szereti. Szoliter faként megkapó látványt nyújt, de jól mutat épületek közelében is. Illatos virágait szívesen látogatják a méhek, őszi lombja sárga. Keleten kedvelt utcasorfa is.

A Nemzeti Botanikus Kertben több szép példánya van, minden évben igen bőségesen virágoznak, nagyon látványosak a még lomb nélküli kertben. Kedvező tavaszi időjárás esetén sok termést is kötnek.
Az anzu kajszi termései a kajsziéra emlékeztetnek, de kisebbek és világosabb sárgák

Könnyen nevelhető

A csengettyűs cseresznye (Prunus cam­panulata, más néven Cerasus campa­nu­lata) 3-8 méter magas, termetes lombhullató bokor vagy kis termetű fa. Törzse feketésbarna, vesszői, ágai szürkésbarnák vagy vörösesbarnák, kopaszok. Tojásdad levelei 4-7 centiméter hosszúak, 2-3,5 cm szélesek, felszínük kopasz, kö­zépzöld, fonákjuk világosabb. A levéllemez lekerekített vállú, hosszan kihegyezett, széle rendszertelenül, hegyesen fogazott. A levélnyélen két nektármirigy látható. Virágai kettesével-négyesével állnak, átmérőjük 1,5-2 centiméter, bimbóban sokszor erősen bókolók. A csészelevelek sötét­bor­dók.

Az öt szirom visszás tojásdad, hosszúkás, élénk sötétrózsaszín, csúcsuk többnyire bemetszett.

A csonthéjas termések pirosak, tojásdadok, legfeljebb 1 centiméter hosszúk, kocsányuk mintegy kétszer hosszabb. Lombfakadás előtt márciusban (őshazájában már januártól) virágzik, május végén érnek termései.

Természetes élőhelye Kína déli és keleti tartományaiban, Észak-Vietnamban, Tajva­non és Japánban (csak Okinava szigetén) van, ahol erdőszegélyekben, szurdokerdőkben él 100-1300 méter magasságban.

Könnyen nevelhető növény, metszést nem igényel, teljesen télálló. Szép koronaformájával nagyszerű szoliter fa és sorfának is kiváló. Őszi lombszíne narancssárga.

A csengettyűs cseresznye élénk színfolt a kora tavaszi kertben
Mivel korai virágzása miatt nálunk ritkán hoz magot, ezért magvetés nem jön számításba. Dacára annak, hogy nem fajta, vegetatív úton érdemes szaporítani, elsősorban a szemzés, esetleg az oltás jöhet számításba, alanyként vadcseresznye vagy más alanyon nevelt kerti cseresznyefajta használható. Saját törzsre nevelve a legszebb. A főleg gyümölcseiért ültetett közelebbi rokonaihoz viszonyítva – cseresznye, meggy – meglepően kórokozó- és kártevőmentes.

Gyümölcséből lekvár készül vagy cukorral, sóval, édesgyökérrel összefőzve befőtt. Sózott szirmait levesek ízesítésére és ételek színezésére használják.

Okinaván egy cserépedényben erjesztett helyi szeszes italt, az avamorit ízesítik vele.

A Nemzeti Botanikus Kertben 50 éves magról nevelt példányai és fiatalabb oltványai is élnek. A legkorábban virágzó fák egyike, a vad fajok között egyedülálló az élénk és rózsaszín-vöröses virágszíne. Nyíló példányai messziről integetnek a még lombtalan kertben. Az ágakat bőségesen borítják a virágok. Kérge és koronaformája is díszít, termést ritkán köt. A legkívánatosabb korai nyílású díszfák egyike, több figyelmet érdemelne. Hazai faiskolákban többfelé kapható.

Forrás: 
Kertészet és Szőlészet
Ezt a cikkünket és a témában további cikkeket a Kertészet és Szőlészet 2020/29 számában olvashat.

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

A világ legnagyobb paprikamutáns-gyűjteménye

A Szentes környéki fóliasátrak labirintusában található három nagy termesztőház, melyekben viszonylag szokatlan kinézetű paprikák élnek. Csilléry Gábor genetikai és nemesítési munkája mellett hosszú évtizedek óta gyűjt mutáns paprikákat, és néha paprikanemesítő kollégáitól is kap ilyen különlegességeket.

Gyógynövényekkel a gombás bőrbetegségek ellen

A gombás bőrbetegségek általában hosszas kezelés után szüntethetők csak meg, de így is gyakorta visszatérhetnek. E betegségek kialakulásáért sok tényező okolható. Itt egy fertőzésről van szó, csak kérdés, hogy szervezetünk mennyire ellenálló, vagy mennyire fogékony erre. Erről pedig már mi magunk is tehetünk, életmódunkból adódóan.

Áfonya a farkasvakság ellen

Mottónk igazából nincs. A lehető legjobb minőség elérése a célunk, és a termés maradéktalan, mindenféle károsodástól mentes betakarítása – ezt válaszolta Kelemen Sándor, amikor az áfonyatermesztésről és annak kulisszatitkairól kérdeztük.

Lovaskocsival az arborétumban

A Bábolnai Arborétumot még 1965-ben létesítették. A 60-as évek elején, dr. Burgert Róbert kezdeményezésére kezdték meg az ültetést e gyűjteményes kertben, aminek helyén egykor szántóföld volt. Az állomány mára igen látványos méretű lett korából adódóan. A 33. Bábolnai Gazdanapok ideje alatt is látogatható volt az arborétum, méghozzá lovaskocsival.

Él és virul az iskolakert-mozgalom

A leányfalui Móricz Zsigmond Általános Iskola és Tündérkert Óvoda közös udvarán számolt be az Iskolakert-fejlesztési Programról Nagy István agrárminiszter. Ez a két intézmény is sikerrel pályázott a programra, és ennek köszönhetően támogatást kapott eszközök beszerzéséhez, illetve szakmai segítséget a kert kialakításához.

Méhészeti dendrológia 16. rész Záró gondolatok

Lászka István Attila tematikus írássorozatát azzal a céllal kezdte meg, hogy átfogó képet nyújtson a legfontosabb hordást biztosító hazai fa- és cserjefajokról, valamint az erdőgazdasági termesztésbe vont exóta fás növényekről, azok morfológiai, termőhelyi sajátosságaival, természetvédelmi és erdőgazdálkodási vonatkozásaikkal, ültetési/ápolási igényükkel - és természetesen méhészeti értékükkel.

Veszélyben a bogyósok, sok a gond a dióval – Növényvédelmi előrejelzés, 38. hét

Általános gond ebben az időszakban, hogy a darázsrágta gyümölcsön azonnal megjelennek a gombás betegségek; de még ennél is nagyobb kárt tesz a tömegesen jelen lévő pettyesszárnyú muslica, a védekezés gyakorlatilag eredménytelen ellene. Eredményesen megelőzhetjük ugyanakkor a cseresznye- és a meggyfák idő előtti lombvesztését, ha kontakt hatású készítményekkel védekezünk a blumeriellás levélfoltosodás ellen.

Fák rákos sebei

A rákbetegség a fás szárúak, így a gyümölcstermőknek is egyik pusztítója. A fás növények föld feletti részein gyakran láthatóak elhanyagolt, korhadó, redvesedő sebek. Ezeknek a belseje általában üreges, a kéreg és a háncsborítás hiányzik róluk, felületi farészeik pedig korhadtak. Az ilyen seb egyenetlen, szélét hegesztőszövet veszi körül, ami törekszik a seb elszigetelésére, sikertelenül...

Szüreti bemutató Pécsen: új rezisztens fajták kaptak állami elismerést

Az idén a megszokott időben indult a szüret a Pécsi Tudományegyetem Szőlészeti és Borászati Kutatóintézetében, a hagyományos őszi bemutatón már egy hónapja beért fürtöket is láthattunk. Az idei évjárat sok nehézséggel járt, szárazság és hideg viselte meg a szőlőt. A pécsi klónszelekció és rezisztencianemesítés eredményeként az idén a kutatóintézet 14 klónja, illetve hibridje nyert állami elismerést.

Rovarokat riasztó növényi illatok

Bár a légy- és szúnyoginvázió lassan enyhülni kezd, a molyok és más rovarok télen is bosszúságot okozhatnak számunkra. Sokféle népi megfigyelés támasztja alá azt, hogy bizonyos illatokat nem kedvelnek a rovarok.