Back to top

Ilyenek voltak az ókor gyógyító borai?

Tokaj-hegyalja egyik évszázados borospincében a hagyományos Tokaji borok mellett titokzatos amfórák is rejtőznek. Ezekből születnek meg azok a zamatos italok, amelyek a vulkánok tüzes talaján érlelt szőlőből készülnek, illatosak, színesek és a testet-lelket egyszerre gyógyíthatják.

amfórák
Fotó: pixabay
Az ókorban hittek a gyógyfüvekkel érlelt borok orvosló erejében. A középkorban a gyógyszerek kísérőjeként használtak a bort, a magyar népi gyógyászatban pedig gyógynövényekkel keverve füvesborként, gyógyborként fogyasztva ajánlották.

A bodrogkeresztúri Tokajbor-Bene Pincészetben - ahol évtizedekkel ezelőtt készült nagyszerű aszúborok is rejtőznek, és ahol napjaink zamatos borait is készítik hagyományos eljárással - , úgy döntöttek, hogy újdonságokkal is kísérleteznek.

Így belevágtak az amfórákban érlelt borkülönlegességek, a narancs- és herbaborok készítésébe, ókori mintára. 

A család már több évtizede szőlészkedik és borászkodik Hegyalján. Jelenleg 12 hektár szőlőterületen gazdálkodnak Bodrogkeresztúr határában. Különös figyelmet szentelnek arra, hogy mely dűlőjük szőlőjéből, mely borok lehetnek a legzamatosabbak.

Például a Furmint szőlőfajtával betelepített Lapis-, és Kastély-dűlő aszús szőlőket ad, míg a Hárslevelűvel betelepített Kisvár-dűlő biztos alapot szolgáltat az intenzív illatú, zamatos borokhoz.

MMG - Milyenek voltak az ókor gyógyító borai?

A Bene család borai az évszázadokkal ezelőtt a hegy vulkanikus kőzetébe vájt pincében érlelődnek. E pince tulajdonosa eredetileg a Máriássy család volt, amelyet rokoni kapcsolat fűzött a Rákócziakhoz.

 

A családi kézműves borászatot, Dr. Bene Zsuzsanna irányítja, aki édesapja mellett sajátította el az első lépéseket a borásszá váláshoz. Napjainkban egyetemi oktató és Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati kutatásvezetője is egyben.

Ám a kutatási kedve a családi borászatban se hagyott alább, így néhány éve belevágott a narancs- és herbaborok készítésébe is.

E borok látványos és különböző anyagokból (agyag, gránit, vulkanikus kőzet) készült amfórákban

érlelődnek.

S mi is a titka a narancsboroknak?

Fotó: BNE
A narancsborok esetében nem a normál fehérborkészítési eljárást követik, hanem héjon áztatást és héjon erjesztést végeznek. A cefrét nem kénezik és nem kezelik. Nem a szín- és tanninok kioldása a cél, hanem olyan polifenol típusú vegyületek kioldása a bogyóhúsból, héjból és magból, amelyek speciális színnel és aromavilággal gazdagítják a fehér borokat.

A narancsborok különleges aromavilágának kialakulását a speciális edényzetek révén megvalósuló mikrooxidációnak és a hosszú ideig történő héjonáztatásnak tulajdonítják.

Az így kapott pompás nedűk ráadásul megfelelnek napjaink gasztronómiai trendjének, mert a szőlőalapanyag organikus gazdálkodásból származik, a borkészítés filozófiája visszanyúlik a hagyományokhoz. Nincsenek kémiai stabilizálószerek; a narancsborok kis ökológiai lábnyomú termékek, természetes borok készítési eljárásával készülnek nem termelve környezetszennyező melléktermékeket.

A normál fehérboroktól jóval magasabb mennyiségben tartalmaznak katechin vegyületeket, amelyek olyan polifenolok, amelyek

kedvező élettani hatással rendelkeznek (májműködés, ízületek, immunrendszer stimulálása), valamint a tannintartalmuk miatt természetes antioxidáns-tartalma magas ezeknek a boroknak,

így a narancsbor esetében segédanyagok nélkül is lehetséges meggátolni a borban zajló „öregedési” folyamatok, így nincs szükség kémiai szerekkel történő stabilizálásra.

Herba borok: füves- és gyógyborok

Elkészítésükkor a borban gyógynövények, füvek és virágok friss vagy szárított formában kerülnek áztatásra. Ám itt pici trükköt is bevetnek, hiszen mindig kétféle gyógynövény egy párt alkotva kerül áztatásra.

A gyógynövény páros egyik tagja illóolajban gazdag, a párja pedig ízben domináns, flavonoid- vagy keserűanyagot tartalmaz. Együtt szépen kiegészítik a borok kedvező élettani hatását.

Borkészítés amfórákban

Kvevri eljárásnak nevezik, eredete a Dél-Kaukázusba, a mai Grúzia területére nyúlik vissza. E vidék lehetett egykor a világ borkultúrájának bölcsője. Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy mintegy 8000 évvel ezelőtt itt élő ősi nép felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott méhviasszal impregnált agyagedényekben, a kvevrikben hagyják. Az állandó, alacsony hőmérsékleten ugyanis végbe mehet az erjedés, és kiváló borokat eredményez.

Bene Zsuzsanna elmondta, hogy hazánkban Légli Attila fazekasmester készít amfórákat, akinek a remekműveiben érlelik ők is a különleges boraikat. Ám ezen edényeket nem a földbe ássák, hanem az ódon pincében helyezték el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ingyenes borismereti képzéssorozatot indít a Magyar Turisztikai Ügynökség

A Magyar Turisztikai Ügynökség (MTÜ) 2020 őszén Bor a vendéglátásban címmel ingyenes borismereti képzéssorozatot indít, melynek célja a hazai vendéglátásban dolgozók borral kapcsolatos tudásanyagának bővítése.

Válasszuk a hazait, ezzel magyar munkahelyeket támogatunk és védjük a környezetet

Az idei év megmutatta, hogy a globalizáció következtében mennyire kiszolgáltatottá vált a világ, és hogy mennyire fontos az önellátás. Világossá vált, hogy Magyarország mezőgazdasága és élelmiszeripara kiválóan helyt állt a legnehezebb járványos időszakban is – mondta az Agrárminisztérium miniszterhelyettese a XI. Duna-Tisza Közi Agrárexpo megnyitóján.

Az egri hegybíró kapta Dobó kardját

Dobó Kardja-díjban részesült Tarsoly József, egri hegybíró. A várkapitány kardjának hiteles másolatát azoknak ajándékozzák, akik sokat tesznek a városért, jó hírét keltik Egernek.

Löszön termett bor, bemutatkozott a Vida Borbirtok új bora

Szekszárd maga a zegzugos sokszínűség. Ez adja borainak jellegzetes, megfejthetetlen varázsát. Rejtőzködő borvidék, messziről csak egy dombsor, közelebb kell jönni, hogy feltáruljanak a szurdokokban megbújó pincék, a dombokra felfutó szőlősorok.

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében

Sorsfordító év lehet az idei a magyar vidék életében, és nemcsak a koronavírus okozta nehézségek miatt, hanem mert „a vírus megmutatta, hol a helyünk: sok magyar hazatért az anyaföldhöz fordulva” – hangzott el a IV. Földművesek Napja ünnepségén.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy.

Melyik a legkorábban palackba kerülő bor? Hát a Csabagyöngy. Szeptember közepén már megtalálható a boltok polcain. Zajlik a szüret, csúcsüzem van a feldolgozókban. Ilyenkor vizsgáznak a szőlőtermelők, egész évi munkájukról számot adnak. A hírek szerint mint minőségben, mint mennyiségben jó évjárat elé nézünk. Részletek a Borászati Füzetek legfrissebb számában.

A HNT elkötelezett a biológiai alapok megújításában: piacszervezési intézkedés a Borszőlő Szaporítóanyagtermelési Alapról

A 2016. decemberben a HNT által elfogadott ágazati stratégia alapvető célkitűzésként fogalmazta meg a szőlőtermesztés biológiai alapjainak fejlesztését és megőrzését. A kutató szakemberek és a termelők visszajelzések alapján erősíteni szükséges a szaporítóanyag előállítás növényegészségügyi ellenőrzését mind az alany- és a törzsültetvényekben, valamint az oltványtermesztőknél.

Elindult a Wines of Hungary – Personally, a magyar bor hivatalos közösségi média oldala

Az Agrármarketing Centrum (AMC) szorosan együttműködve a Magyar Turisztikai Ügynökséggel (MTÜ) Wines of Hungary - Personally név alatt indította el bormarketing tevékenységét a közösségi média felületeken, melynek célja a magyar borok népszerűsítése az európai és a kontinensen túli piacokon.

Érden vannak borospincék?

A legtöbb érdi még csak nem is hallott arról, hogy a település jelentős pincesorral rendelkezik. Sőt, hogy minaretje, vára és kastélya is van, és a leghosszabb Duna partszakaszt ugyancsak magáénak tudhatja. Honnan is ismernék, hiszen a település – a főváros szomszédságának köszönhetően – leginkább alvóváros jelleget öltött.

Ahol nem a vad szüretel

Innen már nem lehet tovább magyarázni, szüretben a szőlő megmutatja, milyen gazdája volt, s miként hatott rá az évjárat. A tavalyi évhez képest kicsit később kezdődött a betakarítás, s még sokat alszik kint a szőlő, de a gazdák szavaiból bizakodás tűnik ki.