Back to top

Ilyenek voltak az ókor gyógyító borai?

Tokaj-hegyalja egyik évszázados borospincében a hagyományos Tokaji borok mellett titokzatos amfórák is rejtőznek. Ezekből születnek meg azok a zamatos italok, amelyek a vulkánok tüzes talaján érlelt szőlőből készülnek, illatosak, színesek és a testet-lelket egyszerre gyógyíthatják.

amfórák
Fotó: pixabay
Az ókorban hittek a gyógyfüvekkel érlelt borok orvosló erejében. A középkorban a gyógyszerek kísérőjeként használtak a bort, a magyar népi gyógyászatban pedig gyógynövényekkel keverve füvesborként, gyógyborként fogyasztva ajánlották.

A bodrogkeresztúri Tokajbor-Bene Pincészetben - ahol évtizedekkel ezelőtt készült nagyszerű aszúborok is rejtőznek, és ahol napjaink zamatos borait is készítik hagyományos eljárással - , úgy döntöttek, hogy újdonságokkal is kísérleteznek.

Így belevágtak az amfórákban érlelt borkülönlegességek, a narancs- és herbaborok készítésébe, ókori mintára. 

A család már több évtizede szőlészkedik és borászkodik Hegyalján. Jelenleg 12 hektár szőlőterületen gazdálkodnak Bodrogkeresztúr határában. Különös figyelmet szentelnek arra, hogy mely dűlőjük szőlőjéből, mely borok lehetnek a legzamatosabbak.

Például a Furmint szőlőfajtával betelepített Lapis-, és Kastély-dűlő aszús szőlőket ad, míg a Hárslevelűvel betelepített Kisvár-dűlő biztos alapot szolgáltat az intenzív illatú, zamatos borokhoz.

MMG - Milyenek voltak az ókor gyógyító borai?

A Bene család borai az évszázadokkal ezelőtt a hegy vulkanikus kőzetébe vájt pincében érlelődnek. E pince tulajdonosa eredetileg a Máriássy család volt, amelyet rokoni kapcsolat fűzött a Rákócziakhoz.

 

A családi kézműves borászatot, Dr. Bene Zsuzsanna irányítja, aki édesapja mellett sajátította el az első lépéseket a borásszá váláshoz. Napjainkban egyetemi oktató és Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati kutatásvezetője is egyben.

Ám a kutatási kedve a családi borászatban se hagyott alább, így néhány éve belevágott a narancs- és herbaborok készítésébe is.

E borok látványos és különböző anyagokból (agyag, gránit, vulkanikus kőzet) készült amfórákban

érlelődnek.

S mi is a titka a narancsboroknak?

Fotó: BNE
A narancsborok esetében nem a normál fehérborkészítési eljárást követik, hanem héjon áztatást és héjon erjesztést végeznek. A cefrét nem kénezik és nem kezelik. Nem a szín- és tanninok kioldása a cél, hanem olyan polifenol típusú vegyületek kioldása a bogyóhúsból, héjból és magból, amelyek speciális színnel és aromavilággal gazdagítják a fehér borokat.

A narancsborok különleges aromavilágának kialakulását a speciális edényzetek révén megvalósuló mikrooxidációnak és a hosszú ideig történő héjonáztatásnak tulajdonítják.

Az így kapott pompás nedűk ráadásul megfelelnek napjaink gasztronómiai trendjének, mert a szőlőalapanyag organikus gazdálkodásból származik, a borkészítés filozófiája visszanyúlik a hagyományokhoz. Nincsenek kémiai stabilizálószerek; a narancsborok kis ökológiai lábnyomú termékek, természetes borok készítési eljárásával készülnek nem termelve környezetszennyező melléktermékeket.

A normál fehérboroktól jóval magasabb mennyiségben tartalmaznak katechin vegyületeket, amelyek olyan polifenolok, amelyek

kedvező élettani hatással rendelkeznek (májműködés, ízületek, immunrendszer stimulálása), valamint a tannintartalmuk miatt természetes antioxidáns-tartalma magas ezeknek a boroknak,

így a narancsbor esetében segédanyagok nélkül is lehetséges meggátolni a borban zajló „öregedési” folyamatok, így nincs szükség kémiai szerekkel történő stabilizálásra.

Herba borok: füves- és gyógyborok

Elkészítésükkor a borban gyógynövények, füvek és virágok friss vagy szárított formában kerülnek áztatásra. Ám itt pici trükköt is bevetnek, hiszen mindig kétféle gyógynövény egy párt alkotva kerül áztatásra.

A gyógynövény páros egyik tagja illóolajban gazdag, a párja pedig ízben domináns, flavonoid- vagy keserűanyagot tartalmaz. Együtt szépen kiegészítik a borok kedvező élettani hatását.

Borkészítés amfórákban

Kvevri eljárásnak nevezik, eredete a Dél-Kaukázusba, a mai Grúzia területére nyúlik vissza. E vidék lehetett egykor a világ borkultúrájának bölcsője. Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy mintegy 8000 évvel ezelőtt itt élő ősi nép felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott méhviasszal impregnált agyagedényekben, a kvevrikben hagyják. Az állandó, alacsony hőmérsékleten ugyanis végbe mehet az erjedés, és kiváló borokat eredményez.

Bene Zsuzsanna elmondta, hogy hazánkban Légli Attila fazekasmester készít amfórákat, akinek a remekműveiben érlelik ők is a különleges boraikat. Ám ezen edényeket nem a földbe ássák, hanem az ódon pincében helyezték el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Benyújtotta a Kormány az új bortörvényt az Országgyűlésnek

Az Agrárminisztérium a szőlő-bor ágazat átlátható szabályozási rendszerének kialakítása, a fenntartható működésének elősegítése, valamint fejlesztésének megalapozása érdekében kedd este benyújtotta a szőlészetről és borászatról szóló törvényjavaslatát.

Felkészül egy nyelvész és egy szakmabeli - generációváltás a borászatban

Szerencsésnek mondhatják magukat a szigetcsépi Gál Szőlőbirtok és Pincészetnél, hiszen a családból ketten is készen állnak arra, hogy tovább vigyék a szülők által felépített borászatot. A fiatalok, Gestas-Gál Zsuzsa és ifj. Gál Csaba pedig azért érzik magukat szerencsésnek, mert szüleikkel együtt, támogató, megértő környezetben készülhetnek fel a vállalkozás felelősségteljes vezetésére.

Szalmán érlelt gyümölcsök - mediterrán különlegességek

A szalmabor itthon is ismert, főként olasz és spanyol borkülönlegesség, viszont a pár éve földrajzi eredetvédelmet nyert Melannurca Campana almáról kevesen hallhattak. Mindkét termék jellegzetessége, hogy a leszedett szőlőt, illetve almát szalmaágyon vagy más tiszta anyagon kiterítve tovább érlelik.

„Műsorgyártás” az etyeki Rókusfalvy Birtokon

Talán az ifjúi lelkesedést mára lehiggasztotta a hétköznapi munka, de tudatosan, hazai és nemzetközi szinten szerzett ismeretek alapján halad előre. Az édesapjával együtt töltött sok-sok órának is köszönhető, hogy „hazajár” Etyekre, otthonosan érzi magát a vállalkozásban. Apa és fia számít egymásra.

Egyéves borász tanfolyam indul

A Soós István Borászati Technikum és Szakképző Iskolaban keresztféléves képzésben egyéves Borász tanfolyamot indít.

Bajban vannak az európai borászatok, az EU-tól várnak támogatást

A szőlő-bor ágazatnak az Európai Uniótól egyre nagyobb támogatásra van szüksége télen a koronavírus-járvány miatt. Az újonnan bevezetett szigorító járványügyi intézkedések miatt – kijárási korlátozások, vendéglátó egységek bezárása - a túléléshez több segítségre van szüksége az ágazatnak – tette közzé a Copa-Cogeca, az európai gazdák legnagyobb érdekképviseleti szervezete.

Fűben, borban orvosság

A gyógynövények és a bor párosítása nem új keletű találmány, hiszen jótékony hatását már az ókorban felfedezték. Több évszázadon keresztül használták szerzetesek, orvosdoktorok, patikusok, és a népi gyógyászatban is elterjedt volt, most mégis újdonságként jelenik meg az italpalettán. A régi hagyományt dr. Bene Zsuzsanna éleszti újjá bodrogkeresztúri pincéjében.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt!

Aszú, jégbor, szalmabor. Bármennyire csak a száraz nedűkért rajonganak a borguruk, egyre nagyobb a népszerűsége a természetes csemegeboroknak. A harmonikus sav-cukor arány, a különleges ízek nem összehasonlíthatók a „koronás napsugár” által nyújtott édes impulzussal. A töppedt szőlőkből erjesztett bor különleges élménnyel ajándékozza meg fogyasztóját.

Oktatóvideókon a „Bor a vendéglátásban” tananyaga

November elején véget ért az ország 7 városában megrendezett ingyenes "Bor a vendéglátásban" képzéssorozat, összesen közel 250 fő részvételével, a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében, amelynek anyaga már online is elérhető az érdeklődők számára.