Back to top

Ilyenek voltak az ókor gyógyító borai?

Tokaj-hegyalja egyik évszázados borospincében a hagyományos Tokaji borok mellett titokzatos amfórák is rejtőznek. Ezekből születnek meg azok a zamatos italok, amelyek a vulkánok tüzes talaján érlelt szőlőből készülnek, illatosak, színesek és a testet-lelket egyszerre gyógyíthatják.

amfórák
Fotó: pixabay
Az ókorban hittek a gyógyfüvekkel érlelt borok orvosló erejében. A középkorban a gyógyszerek kísérőjeként használtak a bort, a magyar népi gyógyászatban pedig gyógynövényekkel keverve füvesborként, gyógyborként fogyasztva ajánlották.

A bodrogkeresztúri Tokajbor-Bene Pincészetben - ahol évtizedekkel ezelőtt készült nagyszerű aszúborok is rejtőznek, és ahol napjaink zamatos borait is készítik hagyományos eljárással - , úgy döntöttek, hogy újdonságokkal is kísérleteznek.

Így belevágtak az amfórákban érlelt borkülönlegességek, a narancs- és herbaborok készítésébe, ókori mintára. 

A család már több évtizede szőlészkedik és borászkodik Hegyalján. Jelenleg 12 hektár szőlőterületen gazdálkodnak Bodrogkeresztúr határában. Különös figyelmet szentelnek arra, hogy mely dűlőjük szőlőjéből, mely borok lehetnek a legzamatosabbak.

Például a Furmint szőlőfajtával betelepített Lapis-, és Kastély-dűlő aszús szőlőket ad, míg a Hárslevelűvel betelepített Kisvár-dűlő biztos alapot szolgáltat az intenzív illatú, zamatos borokhoz.

MMG - Milyenek voltak az ókor gyógyító borai?

A Bene család borai az évszázadokkal ezelőtt a hegy vulkanikus kőzetébe vájt pincében érlelődnek. E pince tulajdonosa eredetileg a Máriássy család volt, amelyet rokoni kapcsolat fűzött a Rákócziakhoz.

 

A családi kézműves borászatot, Dr. Bene Zsuzsanna irányítja, aki édesapja mellett sajátította el az első lépéseket a borásszá váláshoz. Napjainkban egyetemi oktató és Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati kutatásvezetője is egyben.

Ám a kutatási kedve a családi borászatban se hagyott alább, így néhány éve belevágott a narancs- és herbaborok készítésébe is.

E borok látványos és különböző anyagokból (agyag, gránit, vulkanikus kőzet) készült amfórákban

érlelődnek.

S mi is a titka a narancsboroknak?

Fotó: BNE
A narancsborok esetében nem a normál fehérborkészítési eljárást követik, hanem héjon áztatást és héjon erjesztést végeznek. A cefrét nem kénezik és nem kezelik. Nem a szín- és tanninok kioldása a cél, hanem olyan polifenol típusú vegyületek kioldása a bogyóhúsból, héjból és magból, amelyek speciális színnel és aromavilággal gazdagítják a fehér borokat.

A narancsborok különleges aromavilágának kialakulását a speciális edényzetek révén megvalósuló mikrooxidációnak és a hosszú ideig történő héjonáztatásnak tulajdonítják.

Az így kapott pompás nedűk ráadásul megfelelnek napjaink gasztronómiai trendjének, mert a szőlőalapanyag organikus gazdálkodásból származik, a borkészítés filozófiája visszanyúlik a hagyományokhoz. Nincsenek kémiai stabilizálószerek; a narancsborok kis ökológiai lábnyomú termékek, természetes borok készítési eljárásával készülnek nem termelve környezetszennyező melléktermékeket.

A normál fehérboroktól jóval magasabb mennyiségben tartalmaznak katechin vegyületeket, amelyek olyan polifenolok, amelyek

kedvező élettani hatással rendelkeznek (májműködés, ízületek, immunrendszer stimulálása), valamint a tannintartalmuk miatt természetes antioxidáns-tartalma magas ezeknek a boroknak,

így a narancsbor esetében segédanyagok nélkül is lehetséges meggátolni a borban zajló „öregedési” folyamatok, így nincs szükség kémiai szerekkel történő stabilizálásra.

Herba borok: füves- és gyógyborok

Elkészítésükkor a borban gyógynövények, füvek és virágok friss vagy szárított formában kerülnek áztatásra. Ám itt pici trükköt is bevetnek, hiszen mindig kétféle gyógynövény egy párt alkotva kerül áztatásra.

A gyógynövény páros egyik tagja illóolajban gazdag, a párja pedig ízben domináns, flavonoid- vagy keserűanyagot tartalmaz. Együtt szépen kiegészítik a borok kedvező élettani hatását.

Borkészítés amfórákban

Kvevri eljárásnak nevezik, eredete a Dél-Kaukázusba, a mai Grúzia területére nyúlik vissza. E vidék lehetett egykor a világ borkultúrájának bölcsője. Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy mintegy 8000 évvel ezelőtt itt élő ősi nép felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott méhviasszal impregnált agyagedényekben, a kvevrikben hagyják. Az állandó, alacsony hőmérsékleten ugyanis végbe mehet az erjedés, és kiváló borokat eredményez.

Bene Zsuzsanna elmondta, hogy hazánkban Légli Attila fazekasmester készít amfórákat, akinek a remekműveiben érlelik ők is a különleges boraikat. Ám ezen edényeket nem a földbe ássák, hanem az ódon pincében helyezték el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Ideje metszeni a szőlőt, megmutatjuk, hogyan!

Ugyan vannak olyan területek, ahol az őszi szőlőmetszésre, vagy éppen közvetlenül a fakadás előtti tavaszira esküsznek, ám a leghíresebb borvidékünkön, Tokaj-Hegyalján már javában zajlanak a szőlőmetszési munkálatok.

Ha megcsordul a Vince…

Január 22-én, Vince-napján a borásztársadalmon valami furcsa izgatottság lesz úrrá. Ezt a napot hagyományosan termésjósló ünnepnapnak tartják.

Alkoholok - A fogyasztók másképp gondolják

Minél jobban beleássa magát valaki az alkoholfogyasztással kapcsolatos statisztikai adatokba, annál jobban elbizonytalanodik. Abban viszonylag nagy az egyetértés, hogy az utóbbi évtizedekben enyhén csökken a hazai alkoholfogyasztás, és ez az irányzat nagyjából az egész kontinenst jellemzi. Érdekes kérdés, hogy az összes alkoholos italból milyen részarányt képviselnek az egyes italféleségek.

Elmarad a 2021-es ProWein a COVID-19 járvány miatt

A Covid-19-hez kapcsolódó korlátozások miatt a ProWein 2021-et - a világ vezető és legjelentősebb bor- és szeszesital-vásárát - nem tervezik megszervezni március 19-23 között. A következő ProWein kiállítást Düsseldorfban 2022. március 27-29 között tartják meg.

Uniós ellenérzés - marad az Uhudler?

Simone Schmiedtbauer és Christian Sagartz, az osztrák ÖVP EU parlamenti képviselői „furcsának” tartják az Uhudlerrel kapcsolatos aggodalmakat, mert „az Uhudler nincs veszélyben, a KAP-tól függetlenül gyümölcsborként forgalmazható” olvashatjuk a Blick ins Land hírportál közleményében.

Földönkívüli borospalackok közelednek a Föld felé

Kisebb-nagyobb sikerrel a közösségi médiának köszönhetően a világ számos pontján elterjedt a „száraz január” kihívás. Ennek a lényege, hogy a résztvevők januárban egyáltalán nem fogyasztanak alkoholt. A Nemzetközi Űrállomáson dolgozókat pedig 12 üveg jó minőségű francia bor kisértette egy teljes éven keresztül.

Értékből értéket Tokaj-Hegyalján

Az ecetesedés borhiba, már ha nem borecetet készítünk. Az utóbbihoz ugyanis kívánatos jelenség. A borecetet már az ókori Görögországban is használták emésztési gondok enyhítésére, napjainkra pedig tudományos vizsgálatok igazolták az emberi szervezetre gyakorolt számos kedvező hatását. A Borecet Műveknél évente 50 ezer liter borecetet készítenek Bodrogkeresztúron.

Kósik Istvánra emlékezünk

Életének 93. évében elhunyt Kósik István nyugalmazott főkertész, szőlész-borász szakember, Gyöngyös díszpolgára.

Szőlőtermesztés: itthon is hasznos dél-amerikai tapasztalatok

A klímaváltozás szőlőtermesztésre gyakorolt hatása az egyik legdivatosabb téma manapság, sokan szeretnek róla nyilatkozni. Mi, akik a trópuson dolgoztunk Dél-Amerikában, és még ma is kapcsolatban vagyunk az ottani munkatársakkal, kissé másként látjuk a kérdést, mint azt Magyarországon kezelik.

Merre tart a magyar szőlő szaporítóanyag-előállítás?

A digitális térben, 2021. január 12-én kedden rendezték a Szőlő Szaporítóanyag-előállítási Tudományos Konferenciát, melyet a Szent István Egyetem, a Magyar Tudomány- és Innováció-menedzsment Alapítvány, a Doktoranduszok Országos Szövetsége, a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa és a Magyar Szőlőszaporítóanyag Termesztők Szövetsége közösen szervezett.