Back to top

Ilyenek voltak az ókor gyógyító borai?

Tokaj-hegyalja egyik évszázados borospincében a hagyományos Tokaji borok mellett titokzatos amfórák is rejtőznek. Ezekből születnek meg azok a zamatos italok, amelyek a vulkánok tüzes talaján érlelt szőlőből készülnek, illatosak, színesek és a testet-lelket egyszerre gyógyíthatják.

amfórák
Fotó: pixabay
Az ókorban hittek a gyógyfüvekkel érlelt borok orvosló erejében. A középkorban a gyógyszerek kísérőjeként használtak a bort, a magyar népi gyógyászatban pedig gyógynövényekkel keverve füvesborként, gyógyborként fogyasztva ajánlották.

A bodrogkeresztúri Tokajbor-Bene Pincészetben - ahol évtizedekkel ezelőtt készült nagyszerű aszúborok is rejtőznek, és ahol napjaink zamatos borait is készítik hagyományos eljárással - , úgy döntöttek, hogy újdonságokkal is kísérleteznek.

Így belevágtak az amfórákban érlelt borkülönlegességek, a narancs- és herbaborok készítésébe, ókori mintára. 

A család már több évtizede szőlészkedik és borászkodik Hegyalján. Jelenleg 12 hektár szőlőterületen gazdálkodnak Bodrogkeresztúr határában. Különös figyelmet szentelnek arra, hogy mely dűlőjük szőlőjéből, mely borok lehetnek a legzamatosabbak.

Például a Furmint szőlőfajtával betelepített Lapis-, és Kastély-dűlő aszús szőlőket ad, míg a Hárslevelűvel betelepített Kisvár-dűlő biztos alapot szolgáltat az intenzív illatú, zamatos borokhoz.

MMG - Milyenek voltak az ókor gyógyító borai?

A Bene család borai az évszázadokkal ezelőtt a hegy vulkanikus kőzetébe vájt pincében érlelődnek. E pince tulajdonosa eredetileg a Máriássy család volt, amelyet rokoni kapcsolat fűzött a Rákócziakhoz.

 

A családi kézműves borászatot, Dr. Bene Zsuzsanna irányítja, aki édesapja mellett sajátította el az első lépéseket a borásszá váláshoz. Napjainkban egyetemi oktató és Tokaji Borvidék Szőlészeti és Borászati Kutatóintézet borászati kutatásvezetője is egyben.

Ám a kutatási kedve a családi borászatban se hagyott alább, így néhány éve belevágott a narancs- és herbaborok készítésébe is.

E borok látványos és különböző anyagokból (agyag, gránit, vulkanikus kőzet) készült amfórákban

érlelődnek.

S mi is a titka a narancsboroknak?

Fotó: BNE
A narancsborok esetében nem a normál fehérborkészítési eljárást követik, hanem héjon áztatást és héjon erjesztést végeznek. A cefrét nem kénezik és nem kezelik. Nem a szín- és tanninok kioldása a cél, hanem olyan polifenol típusú vegyületek kioldása a bogyóhúsból, héjból és magból, amelyek speciális színnel és aromavilággal gazdagítják a fehér borokat.

A narancsborok különleges aromavilágának kialakulását a speciális edényzetek révén megvalósuló mikrooxidációnak és a hosszú ideig történő héjonáztatásnak tulajdonítják.

Az így kapott pompás nedűk ráadásul megfelelnek napjaink gasztronómiai trendjének, mert a szőlőalapanyag organikus gazdálkodásból származik, a borkészítés filozófiája visszanyúlik a hagyományokhoz. Nincsenek kémiai stabilizálószerek; a narancsborok kis ökológiai lábnyomú termékek, természetes borok készítési eljárásával készülnek nem termelve környezetszennyező melléktermékeket.

A normál fehérboroktól jóval magasabb mennyiségben tartalmaznak katechin vegyületeket, amelyek olyan polifenolok, amelyek

kedvező élettani hatással rendelkeznek (májműködés, ízületek, immunrendszer stimulálása), valamint a tannintartalmuk miatt természetes antioxidáns-tartalma magas ezeknek a boroknak,

így a narancsbor esetében segédanyagok nélkül is lehetséges meggátolni a borban zajló „öregedési” folyamatok, így nincs szükség kémiai szerekkel történő stabilizálásra.

Herba borok: füves- és gyógyborok

Elkészítésükkor a borban gyógynövények, füvek és virágok friss vagy szárított formában kerülnek áztatásra. Ám itt pici trükköt is bevetnek, hiszen mindig kétféle gyógynövény egy párt alkotva kerül áztatásra.

A gyógynövény páros egyik tagja illóolajban gazdag, a párja pedig ízben domináns, flavonoid- vagy keserűanyagot tartalmaz. Együtt szépen kiegészítik a borok kedvező élettani hatását.

Borkészítés amfórákban

Kvevri eljárásnak nevezik, eredete a Dél-Kaukázusba, a mai Grúzia területére nyúlik vissza. E vidék lehetett egykor a világ borkultúrájának bölcsője. Régészeti leletek tanúskodnak arról, hogy mintegy 8000 évvel ezelőtt itt élő ősi nép felfedezte, hogy a vadszőlő leve titokzatos átváltozással borrá alakul, ha a földbe teljes terjedelmükben beásott méhviasszal impregnált agyagedényekben, a kvevrikben hagyják. Az állandó, alacsony hőmérsékleten ugyanis végbe mehet az erjedés, és kiváló borokat eredményez.

Bene Zsuzsanna elmondta, hogy hazánkban Légli Attila fazekasmester készít amfórákat, akinek a remekműveiben érlelik ők is a különleges boraikat. Ám ezen edényeket nem a földbe ássák, hanem az ódon pincében helyezték el.

Forrás: 
magyarmezogazdasag.hu

Népszerű agrárszaklapok

Ezeket olvasta már?

Fűben, borban orvosság

A gyógynövények és a bor párosítása nem új keletű találmány, hiszen jótékony hatását már az ókorban felfedezték. Több évszázadon keresztül használták szerzetesek, orvosdoktorok, patikusok, és a népi gyógyászatban is elterjedt volt, most mégis újdonságként jelenik meg az italpalettán. A régi hagyományt dr. Bene Zsuzsanna éleszti újjá bodrogkeresztúri pincéjében.

Uniós oltalmat kaptak a Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye

A Soltvadkerti borászati termékek és a Szomolyai rövidszárú fekete cseresznye oltalom alatt álló eredetmegjelölésként való bejegyzésével 64-re emelkedett azoknak a magyar agrártermékeknek a száma, amelyek az Európai Unióban oltalmat élveznek. A földrajzi árujelzők használata komoly gazdasági potenciált jelent, hiszen jelentősen növeli a termék hozzáadott értékét.

Szalmaborhoz töppesszünk szőlőt!

Aszú, jégbor, szalmabor. Bármennyire csak a száraz nedűkért rajonganak a borguruk, egyre nagyobb a népszerűsége a természetes csemegeboroknak. A harmonikus sav-cukor arány, a különleges ízek nem összehasonlíthatók a „koronás napsugár” által nyújtott édes impulzussal. A töppedt szőlőkből erjesztett bor különleges élménnyel ajándékozza meg fogyasztóját.

Oktatóvideókon a „Bor a vendéglátásban” tananyaga

November elején véget ért az ország 7 városában megrendezett ingyenes "Bor a vendéglátásban" képzéssorozat, összesen közel 250 fő részvételével, a Magyar Turisztikai Ügynökség szervezésében, amelynek anyaga már online is elérhető az érdeklődők számára.

45 millió hektoliterrel számolnak a francia borászatok az idei szüret után

Franciaország a 2020-as bortermés előrejelzését pozitív irányba módosította. A Charentes régióban zajló szüretelés közbeni esőzés növelte a terménymennyiséget, ezáltal több bor kerülhet majd az asztalokra. A termelt bormennyiséget most 44,7 millió hektoliterre jósolják, ellenben a múlt havi adattal, amikor ez még csak 44,1 millió hektoliter volt.

Egy hónappal tovább tartott a szüret

17,8 millió kilogramm szőlőt dolgozott fel idén a Varga Pincészet. Az időjárás nem siettette a szüretet, a jó minőségű egészséges szőlőt tervszerűen, gondosan lehetett feldolgozni, ami így együtt kiváló minőségű borokat eredményezett. Az évjárat a fehér és vörösborok készítésére egyaránt kedvező volt.

"Magyarország 2020. év legjobb újbora" - nevezési határidő november 13.

Ebben az évben immár a tizenötödik, jubileumi újborverseny kerül megrendezésre. A fesztivál és a XV. Jubileumi Újborverseny fővédnöke: Dr. Nagy István Agrárminiszter; az újborverseny örökös elnöke: Dr. Kállay Miklós emeritus professzor a Magyar Bor Akadémia tiszteletbeli elnöke

Mennyire káros a környezetre a borospalack?

Az indokolatlanul nagy mennyiségben keletkező csomagolási hulladék világszerte nagy fejtörést okoz a szakembereknek, és nincs ez másként a borospalackok esetében sem. Bogóné Tóth Zsuzsánna, a Szent István Egyetem kutatója részletesen feltárta, hogy miként lehetne csökkenteni a borospalackok használatából fakadó környezeti hatásokat.

Czinki Tamás az első magyar Master Sommelier!

Mint már beszámoltunk róla, történelmet írt Czinki Tamás, aki a világ egyik legnehezebb vizsgáját letéve, 5 év tanulás után elérte azt, amiről világszerte mások csak álmodnak: Master Sommelier (MS) lett, egyben az első magyar. Napjainkban összesen mindössze 269 MS van, idén viszont a 3 új diplomásból egy magyar: Czinki Tamás, akit az Egyesült Királyságban hívtunk fel.

Márton, a liba és az újbor

Az újbor jelenti a megújhodást, az örömöt az elvégzett munka után. Az eredménnyel szívesen el is dicsekednek a boros gazdák. Várják a hozzáértő véleményeket. Márton napja az utolsó igazi őszi ünnepünk a naptárban, amelyről egyre több helyen megemlékeznek, elsősorban gasztronómiai célzattal.